Szerzetesrendek a középkori Magyar Királyságban
A szerzetesrendeken belül ellentétes tendenciák bontakoztak ki. Az ún. monasztikus rendek, vagyis a bencések, premontreiek és ciszterciek a
Séta a kultúra ösvényein
A szerzetesrendeken belül ellentétes tendenciák bontakoztak ki. Az ún. monasztikus rendek, vagyis a bencések, premontreiek és ciszterciek a
Kultúra Az államszövetség sejkségeinek életét még mindig az arab-iszlám hagyományok határozzák meg, bár mindenütt érezhetők a brit örökségből
A gyakori belviszályok és háborúskodások ellenére a Szent István halálát követő egy-másfél évszázadban Magyarország minden tekintetben sokat fejlődött.
Az úgynevezett felfedezések korában Európának csak hiányos elképzelései voltak a fejlődés ázsiai színvonaláról, az arra épült kultúra nagyságáról.
Az „elsüllyeszthetetlen hölgy” túlélte a Titanic katasztrófáját is. Az ír származású hölgy óceánjárókon volt utaskísérő és ápolónő –
A francia felfedezők bátorsága páratlan volt. Minden megpróbáltatást vállalva nyomultak befelé a kontinensen, hogy ismeretlen területeket foglaljanak el,
A bonyolult hierarchia csúcsán, amelynek egyik legfőbb vonása az engedelmesség volt, a király állt. A király a koronázással nyerte
Az eddig fellelt legrégibb mexikói leletek kb. Kr. e. 20 000-ből származnak. Ezek arra utalnak, hogy az ország
A hadsereg befolyását jellemzően, egyszersmind ellentmondásosan példázza a művészet fejlődése az Oszmán Birodalom hanyatlása utáni időszakban. A 18.
Gazdasági erejére és a társadalmi háttérre támaszkodva a fejedelem néhány év múltán aktív külpolitikába kezdett. A Porta engedélyével