Plymouth Rock

Isten városa – indiánok számára is

Közzétette:

 

 

A francia felfedezők bátorsága páratlan volt. Minden megpróbáltatást vállalva nyomultak befelé a kontinensen, hogy ismeretlen területeket foglaljanak el, és új kereskedelmi vonalakat nyissanak. Ha csak tehették, keresték az indiánok barátságát, A jezsuita misszionáriusok a béke üzenetével járták a törzseket egészen a Mississippi torkolatvidékének szubtrópusi őserdőinek mélyéig. Francia parasztok azonban csak a Szent Lőrinc-folyó felső folyása mentén telepedtek le. Az indiánok érdekeit közvetlenül csak ritkán veszélyeztették, ezért eleinte alig fordultak elő összeütközések.

 

Mayflower in Plimouth Halsallrbor by William Hal

A zarándokatyák azon angol keresztény puritánok megnevezése volt, akik 1620-ban elhagyták Angliát, majd a Mayfloweren átkeltek Amerikába és megalapították a Plymouth kolóniát a későbbi Massachusetts területén.

Természetesen az angol zarándok atyák és a puritánok is békéről, egyetértésről prédikáltak. Elhagyták hazájukat, hogy kikerüljenek a korona, az állam és az egyház elnyomása alól, s hitük és meggyőződésük szerint élhessenek Amerikában. Az a látomás vezérelte őket, hogy felépítik a „várost a hegyen”, ahogy az Ó- és Új-testamentumban olvasható, Isten városát, az új Siont, ahová a rézbőrűek is befogadtatnának.

Az indiánok megtérítésének kísérletei azonban majd mindig kudarcot vallottak. Hogyan is érhette volna el a vadászó népek lelkét ezeknek a szigorú protestánsoknak az elvont tanítása? A francia jezsuiták óvakodtak az indiánok erkölcseinek és szokásainak megsértésétől. Kálvin angol tanítványai azonban azt követelték a „vadaktól”, hogy hódoljanak be a civilizációjuk Plymouth Rockszabályainak. Még ennél is rosszabb volt, hogy a zarándok atyák után érkező kisparasztokban szenvedélyes, mohó vágy élt a föld iránt, ami csak akkor csillapult, ha az indiánok eltűntek vadászmezőikről. A földrész jogos urait nem lehetett mindig üveggyöngyökkel és egyéb csecsebecsékkel kielégíteni, mint ahogy 1626-ban ez a hollandoknak sikerült: 60 guldenért vették meg a Manhattant. Amikor az indiánok rájöttek, hogy létük alapjait fenyegetik, már nem elégedtek meg a kéziszerszámokkal, fegyverekkel, lovakkal és ruhákkal sem.

Délen különös keménységgel folytatták az indiánok kiszorítását. New England és Pennsylvania német telepesei paraszti társadalmat alkottak, Virginiában, a két Carolinában és Georgiában viszont nagybirtokos réteg alakult ki, melynek a gyapot- és dohánytermesztéshez nagy földterületekre és afrikai rabszolgák egész hadára volt szüksége. (Becslések szerint három évszázad során mintegy 10 millió embert adtak el Észak- és Dél-Amerikában,)

Forrás: Ezerarcú világunk – Amerika (38—39. oldal) Dunakönyv Kiadó Budapest, 1992 ISBN 963 7961 04 6, ISBN 963 7961 05 3

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s