Tóth Árpád – Gesztenyefa-pagoda
Mint halk csapatban szürke nyest, A hegyre kúszik már az est, S a bokrok alján meglapul: Itt-ott egy-egy
Címke: vers
Szép Ernő – Imádság
Szép Ernő magyar költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző 1908-tól rendszeresen publikált a Nyugatban. A hazai kabaréirodalom úttörőjeként behatóan
Berzsenyi Dániel: A tavasz
A tavasz rózsás kebelét kitárva, Száll alá langyos levegőn mezőnkre. Balzsamos fürtjén Zephyrek repesnek, S illatot isznak. Alkotó
Dsida Jenő: Húsvéti ének az üres sziklasír mellett
Sírod szélén szinte félve, iszonyattal üldögélve, ó – mekkora vád gyötör, mardos, majdnem összetör: mily látás a kétkedőnek,
Jókai Anna – Nagyszombaton
Már szabad ám remélni a péntekről regélni már szabad visszatérni és a túlnant fölidézni már szabad a sebet
Csukás István: Ki jön be az ajtón?
Ki jön be az ajtón, kopogtatás nélkül? Félig alszom és csak álmodok? Vagy még félig ébren, ez egybemosódik,
Ady Endre: Emlékezés Március Idusára
Óh, bennem lobogott el Ama szinte már savós, Tüzetlen és makacs, De jó nedvű ifjuság. Március Idusára Voltak
Petri György: Februári hajnal
A fagyott hó helyén most vizes a párkány, vizesen ragyog! Csöpögnek a méteres jégcsapok. Ó, lassú, szép, könyörtelen
Dsida Jenő: Kalendárium szonettekben – Február
A farsang dícsérete Egy sarkon, hol a lámpa fénye halvány, egymásra torlik két fura menet, megállnak és hosszú
Juhász Gyula: Szerelem?
Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Elrévedezni némely szavadon, Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog És rajta
Lighthouse 