Kultúra
Az államszövetség sejkségeinek életét még mindig az arab-iszlám hagyományok határozzák meg, bár mindenütt érezhetők a brit örökségből s az olajboomból következő nyugati hatások is. A kikötővárosokban modern, célszerű épületek magasodnak. A múltról Dubai óvárosa (kereskedőházak, magas tornyok, valamint Umm Al Quwain tanúskodik. Az Abu dhabinál fekvő Umm Al Nar sziget s Al Ayn régészeti leleteit – köztük 5000 éves koszérszámokat – az Al Ayn Múzeumban őrzik.
Az arabok
A lakosság nagy része arab. Ez a meghatározás eredetileg az Arab-félsziget semita lakosságát illeti, de ma már általánosságban így nevezik Elő-Ázsia és Észak-Afrika arabul beszélő népeit. Nemcsak az északi és déli arabok között vannak nyelvi eltérések, kultúrföldrajzilag is különbözőek a városi lakosság és a parasztság (fellahok), valamint a nomád pásztornépek (beduinok).
A beduinok kecskebőrből készített, nagy sátrakban laknak. Némely törzs még vadászik: a solymászás a gazdagok előjoga. A fellahok faluközösségben élnek; általában földszintes, kőből vagy vályogtéglából épült, lapos tetejű házakban laknak. Mindkét csoport jellemzője, hogy ragaszkodnak hagyományos ruházatukhoz. A férfiak általában világos, a nők rendszerint sötét ruhát hordanak, fülbevalót, karperecet és gyűrűt viselnek. Ragaszkodnak az ősi együttélési formákhoz is. A törzset egy „öreg” (sejk) vezeti, a cím örökletes. A családoknak, illetve nemzetségeknek is megvan a maguk vezetője.
Forrás: Ezerarcú világunk – Ázsia, Ausztrália (45. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1993 ISBN963 7961 04 6 ISBN 963 7961 33X