Világtörténet

 

 

A múltból ránk maradt ember alkotta tárgyaknak különös varázsuk van. Egy ékszer, egy kehely, egy kard, ami valahogyan elkerülte a feledés homályát, mintha áthidalná az idő szakadékát, amely a mai embert elválasztja őseitől: a régi egyiptomiaktól, rómaiaktól, aztékoktól, japánoktól és a többiektől. Az effajta tárgyak gyűjteménye megidéz egy letűnt civilizációt, annak mindennapi életét, művészetét és kultúráját, hadviselését és kereskedelmét, szertartásait és hitvilágát.

Számos ilyen múltidéző tárgyat a temetkezési szokások őriztek meg. Az ókori egyiptomiakról például sokkal kevesebbet tudnánk, ha nem temettek volna a halottak mellé olyan sok használati tárgyat. Gyakori lelőhelyek a gazdagon díszített és berendezett paloták és templomok is. Az ember már régóta vágyott arra is, hogy a nagy eseményeket megörökítse az utókor számára: erről tanúskodik Traianus római oszlopa vagy a bayeux-i falikárpit. Egyes tárgyakat, így az ókori görög és római szobrokat hősök vagy istenek tiszteletére készítették; mások pedig a kézművesség remekei, mint a japán szamurájok fegyverzete, vagy a nyugat-afrikai asantik aranyszobrai. Némelyik eleinte titokzatosnak tűnt, mint például a rosette-i kő, melynek segítségével végül sikerült megfejteni az egyiptomi hieroglifákat.

Különösen az olyan társadalmak tárgyai fontosak, amelyek nem hagytak maguk után írásos emlékeket, mint például az újkőkor vadászó-földművelő népei. De a jóval később keletkezett tárgyakból is sokat tanulhatunk: a Magna Charta vagy az amerikai alkotmány nemcsak politikatörténeti dokumentum, hanem egyben az utókor számára megőrzött emlék is. Vagy ott van Watt gőzgépe, mely az emberi józan észt, ügyességet és tudást őrizte meg, amelyből az ipari forradalom megszületett: a Ford T-modellje a motorizáció első lépéseit idézi.

Az alábbi tartalom az elmúlt 22 ezer évből származó tárgyak gyűjteménye, és így eleveníti meg a történelmet a kőkorszaktól az űrhajózás koráig, s invitál érdekfeszítő sétára az emberi fejlődés lépcsőfokain.

 

bayeux-i falikarpit

A bayeux-i szőnyeg egy színezett len szálakkal kihímzett 70 méter hosszú és 50 centi széles szalag, amely a történészek szerint az 1066-os hastingsi csata előkészületeit és lefolyását ábrázolja.

 

Korai társadalmak

Kr. e. 20 000 – 700

 

Az ember átformálja a világot

Az emberi faj azért bizonyult rendkívül sikeresnek, mert ötletesen tud felülkerekedni a természet adta korlátain. A korai kőeszközök mai szemmel primitívnek tűnnek, mégis az első lépést jelentették a számítógépekig, a holdra szállásig (és még tovább) vezető úton. Közben kialakult a nyelv is, melynek segítségével megoszthatjuk egymással tudásunkat és elképzeléseinket.

A mai ember legelső ősei Afrikában jelentek meg, majd onnan vándoroltak tovább Eurázsiába. Úgy két és fél millió évvel ezelőtt találták fel a kőszerszámokat az elejtett állatok megnyúzására. Így kezdődött el a kőkorszak, amelyet ős-, középső és újkőkorszakra osztunk fel. Különféle ősemberek jelentek meg, így a Neander-völgyiek, akik már eltemették halottaikat, és ápolták a betegeiket. A mai ember, a Homo sapiens mintegy 200 ezer éve jelent meg Afrikában. Ő a többi embernél életképesebbnek bizonyult, és a Kr. e. 12. évezred közepére nemcsak Eurázsiában, hanem Amerikában és Ausztráliában is letelepedett. Ő találta fel a művészetet és a ruhakészítést, elkezdett lakást építeni, és már kutyát is tartott.

 

torok_falu

Letelepedés
A törökországi Çatalhüyük újkőkori falvának sűrűn egymás mellé épült házaiba létrán lehetett lejutni a tetőről. A központi helyiségben tűzhely, több szekrény és pad, ülő- és fekvőhely volt. A falakra több helyütt bikákat festettek.

 

Az első földművelők

A kőkorszak embere eleinte jégkorszakban élt, ám mintegy Kr. e. 9600-ra a Föld éghajlata már a maihoz hasonlított. Az emberi közösségek számára új erőforrások váltak hozzáférhetővé. Imitt-amott már le is telepedtek a korábban vándorló életmód helyett, elkezdtek növényt termeszteni, és egyes területeken állatot tenyészteni. Ez az „életmódváltás” a népesség növekedéséhez vezetett, és az újkőkori földművelő ember terjeszkedni kezdett szerte a világon. A csak másutt föllelhető hasznos tárgyak megszerzése végett létrejött a kereskedelem. Megjelentek az első luxuscikkek, melyekkel már az akkori ember is a felsőbbrendűségét akarta érzékeltetni. Ezek a tárgyak kőből, ritkábban pedig fémből készültek.

Technika és újítás

A legelső szerszámok kőből készültek. Ezekkel aztán egyéb anyagokat (így a fát) is meg lehetett munkálni. Az évezredek során az eszközök mindinkább célszerszámokká váltak, s egyéb anyagokból is készültek: agyagból, bőrből, rostból, kagylóból, majd végül fémből is.

 

Néolithique

Újkőkorból származó leletek

Művészet és kultúra

A késő őskőkorban a világ több részén felvirágzott a képzőművészet. Ekkor kezdték használni az égetett agyagot, mely később ugyanúgy a művészi kifejezés széles skáláját tette lehetővé, mint a növényi rostokból nyert textíliák. A gyakorta rituális céllal, kőből emelt épületek (mint például a Stonehenge már a Kr. e. 10. évezred közepén megjelentek.

Háztartás

A nomád ember mindig csak néhány kisebb tárgyat vihetett magával, a letelepedett azonban akár törékeny agyagedényt vagy súlyos őrlőkövet is tarthatott otthon. A Kr. e 12. évezred közepétől az ilyen ősközösségek részint még vadászó-gyűjtögető, de többnyire már földművelő életformát folytattak. Ennek terjedésével a használati tárgyak palettája is színesedett.

 

JomonPottery Jomon_vessel_3000-2000BC

Kései Dzsómon-edények
A fazekasságot többször is feltalálták a világ különböző tájain. A legkorábbi agyagedények, köztük az ún. Dzsómon-kultúrában, a késő őskorban jelentek meg Kelet-Ázsiában.

 

Neolit_ceramia_Hungary_BC_3500_

Vonalas díszítésű gabonatároló Közép-Magyarországról, Kr. e. 4500-3500 között

 

Kocsi alakú agyagedény

Szekér alakú edény
A Kr. e. 4. évezredben feltalált, állatok vontatta szekér forradalmasította a munkát, mert lehetővé tette súlyosabb tárgyak szállítását is. Ezt a szekeret formázó edényt a mai Magyarországon találták.

 

Hiedelmek és rítusok

Nem tudjuk, miben hihettek az írás feltalálása előtt élt népek, csupán tárgyiasult megnyilvánulásaikat ismerjük, melyeknek olykor csak találgathatjuk értelmét. Ezeknek a népeknek a változatos temetkezési szokásai, művészi ábrázolásai és áldozati (olykor emberáldozati) tárgyai adhatnak némi támpontot.

 

death-cult-mummies-desert-paste-faced-child

chinchorrói múmia
Legelőször a Kr. e. 5. évezred elején a dél-amerikai chinchorro-kultúrában mumifikálták a halottaikat. Elrendezték a csontokat, a húst szalmával helyettesítették, a bőrt összevarrták.

 

 

A titokzatos Indus-völgyi civilizáció

 

A Kr. e. 3. évezred közepén épültek fel az első tervezett városok az Indus folyó mentén. Az indusi civilizáció szervezett társadalom volt, számos színvonalas terméket állított elő, ám kultúráját nem ismerjük eléggé, mivel az írását mindmáig nem sikerült megfejteni.

A legtöbb indusi városnak volt egy kiemelkedő központi része, azaz citadellája, körülötte jókora középületekkel. Mohendzsodáróban ezek közé tartozott a „Nagy Fürdő”, ahol feltehetően rituális tisztálkodást végeztek. A hatalmi berendezkedésükről nem sok elképzelésünk van, főleg azért, mert az írásukat máig nem tudtuk megfejteni. A társadalom mindenesetre szervezett lehetett, az életszínvonal magas, a kézművesség fejlett. Egy raktár és több műhely a dél-gudzsaráti Lothalban és a pandzsábi Harappában tanúskodnak ennek a civilizációnak az iparáról, kereskedelméről és a javak elosztásáról. Az áruszállítást részint a folyókon, részint teherhordó állatokkal bonyolították le. A megművelt területeken túl élő vadászó-gyűjtögető népektől elefántcsontot és más hiánycikkeket szereztek be.

 

Mohenjodaro_Sindh

A legnagyobb indus-parti város a mai Pakisztánban épült Mohendzsodáro volt: területe meghaladta a 250 hektárt, lakossága elérhette a százezer főt is. Számos épülete, így több mint 700 kútja épült egyforma méretű téglákból.

Kereskedelem

A hegyekben, völgyekben és az Indus folyó melletti vidékeken kiterjedt földművelő és állattenyésztő tevékenységet folytattak, és a terület nyersanyagokban is gazdag volt. A mai Afganisztán szomszédos területéről különböző érceket és lazúrkövet importáltak; az utóbbit hajóval vitték tovább Mezopotámiába, akárcsak a karneolt és más drágaköveket, elefántcsontot, fát, aranyat, és rezet, s onnan ezüstöt és gyapjúból készült textíliákat hoztak be cserébe.

A Kr. e. 18. században az Indus-völgyi birodalom ismeretlen okból hanyatlani kezdett, majd darabjaira hullott. A városok elnéptelenedtek, az írást nem használták többé, viszont a földművelés többfelé is tovább folytatódott.

Hiedelmek és rítusok

Az indusi tárgyakon (például az alábbi pecséteken) látható jelek arra utalnak, hogy az ottani vallás hasonlíthatott a később megjelenő hinduizmusra. Egyes isteneik Sivára és Párvatira emlékeztetnek, s művelhették a bika- tigriskultuszt. Néhány réztáblán szakállas embert látunk szarvakkal, tehát a sámánizmus is a vallás része lehetett.

 

IndusValleySeals

Pecsétnyomók (British Museum)

Ékszerek

Az indusiak sokféle ékszert viseltek: nyakláncot, haj- és füldíszeket, gyűrűt, lábperecet, övet gyöngyfüzérből; mindezeket fémből, elefántcsontból, fajanszból, terrakottából, kagylóhéjból és kőből készítették. Különösen kedvelték a karperecet. Gyöngyfűzőik igen ügyesen dolgoztak az acháttal, karneollal, antigonittal és zsírkővel.

Művészet és kultúra

Az indusi kultúra egységessége arra utal, hogy szervezett társadalom lehetett. A fejlett kézművesség feldolgozta a Szindben bányászott kovakövet, a gudzsaráti drágaköveket és a tengeri kagylókat. Készült néhány bronz- és kőszobor is, pecsétre vésett, állatfigurás dombormű és élethű terrakotta szobrocska.

 

Mohenjo-daro_Priesterkönig

Papkirály
Ez a 17 centis mellszobor egyesek szerint indusi királyt vagy főpapot ábrázol, de ezt egyetlen motívuma sem támasztja alá.

Technika és újítás

Az indusi városok alaprajza szabályos, és fejlett vízvezetékkel rendelkeztek. Kézműiparuk gondosan megmunkált kovakő és réztárgyakat állított elő, valamint rengeteg kerámiát. A házilag készült textíliákat sárgára, kékre és vörösre festették.

 

indusvolgyi_szeker terrakotta

Játék szekérmodell az indus-völgyi civilizáció hagyatékából, Polikróm festésű terrakotta

 

 

A civilizáció bölcsője

 

A világ első civilizációja Dél-Mezopotámiában, az írás szülőföldjén jött létre Kr. e. 3300 táján. A korai városállamok Kr. e. 2350 táján egyesültek, s a régió korábbi birodalmainak székhelye Babilon lett. Észak-Mezopotámia, azaz Asszíria kulturális kapcsolatban állt a délivel, az itteni birodalmak Kr. e. 1800-tól jöttek létre. Később az asszírok egész Nyugat-Ázsiát az uralmuk alá hajtották.

Dél-Mezopotámiában számos világraszóló újítást vezettek be a Kr. e. 4. évezredben. A Tigris és az Eufrátesz alsó vidékén a földművelés az öntözéstől függött. Az eke feltalálása megkönnyítette a föld megművelését, és növelte a termelékenységet. Árpát, datolyát és zöldségféléket termesztettek. Az igavonó állatok tejet és trágyát adtak. Juhot is tenyésztettek a gyapjáért, valamint (a kecskével együtt) tejéért.

A társadalmat a templomokból irányították. A templomi földeken termett gabonával fizették ki a templomnak dolgozó földműveseket, munkásokat, kézműveseket és kereskedőket. Később a világi uralkodók ugyanígy, illetve ruhával fizették ki a nekik szolgáló embereket.

Az első városok Kr. e. 3300 táján alakultak ki Sumerben, a templomok körül. A legkorábbi ismert várost Uruknak hívták; ennek agyagtábláin látható a legrégebbi írás, melyet a templomi hivatalnokok munkájának segítésére találtak fel. A 3. évezred közepén már keletkeztek irodalmi szövegek is, mint például az uruki király, Gilgames eposza. A hadvezérből lett királyok világi hatalma egyre nőtt, amikor a városállamok konfliktusba kerültek a megművelhető föld és az öntözésre alkalmas víz miatt.

Az első birodalmak

Kr. e. 2350 táján Sarrukin király a déli városokat egyesítve megalapította az Akkád Birodalmat. Egységesítette a közigazgatást és a mértékrendszert. Később, a harmadik uri birodalomban már magas szintre fejlesztették az államigazgatást. Ennek az államnak a Kr. e. 2004-es bukása után kisebb városállamok jutottak hatalomra, majd ezeket a 18. században meghódította a babiloni Hammurapi (akinek híres „törvénykönyve” ma is látható a párizsi Louvre-ban).

 

Erő és szépség
Babilon káprázatos várossá fejlődött. Magas falak kerítették, itt állt Marduk zikkurátja (azaz Bábel-tornya), az Istár-kapu és a felvonulási út, melyeknek csempézett falait bika- és sárkányfigurák díszítették. A trónterem hasonló domborművei félelmetes oroszlánokat ábrázoltak.

A mezőgazdaságilag fejlett Babilónia ásványkincsekben igen szegény volt. Ezért importálnia kellett a rezet a mai Omán területéről,majd Ciprusról, a lazúrkövet és az ónt a mai Afganisztánból, valamint épületfát, aranyat, elefántcsontot és drágaköveket az Indus völgyéből. Kézműves cikkeket adott cserébe, főként a (gyermekeket és nőket foglalkoztató) textilműhelyek termékeit.

Észak és Dél

A Kr. e. 2. évezred diplomáciai levelezése a szövetséges és ellenséges viszonyok szüntelen változásáról tanúskodik az akkori nagyhatalmak: Egyiptom, a Hettita Birodalom, az észak-mezopotámiai Mitanni és az észak-babilóniai kassziták között. Mitanni hanyatlása után az asszírok kisebb területű északnyugati állama került előtérbe. Csillaga hol fölemelkedett, hol alászállt, de végül sokáig domináns szerepet játszott Nyugat-Ázsiában. Az asszír hadjáratokat plasztikusan örökítik meg a paloták domborművei. Az egyiken Szennahérib király szép, teraszos ninivei palotakertjét látjuk (ez akár azonos is lehet a világ hét csodája között emlegetett ún. Szemirámisz függőkertjeivel).

Asszíriát Kr. e. 612-ben leigázta Babilon, amely aztán 539-ben maga is áldozatul esett a perzsák hódításának. A mezopotámiai birodalmak az idők folyamán olyan találmányokat hagytak az utókorra, mint az üveg és a fazekaskorong, s fejlesztették az orvostudományt, csillagászatot, matematikát és geometriát.

Nincs a földön hozzám fogható uralkodó…

Számomra semmi sem lehetetlen.”

(Sulgi dicsőítő éneke; Sulgi Kr. e. 2094-2047 között uralkodott Urban)

Politika és hatalom

A városállamok királya és népe összetartozónak érezte magát, és az utóbbi is rendelkezett valamelyes döntési joggal. A nagyobb államokat az uralkodó családjából, városából vagy törzséből kikerülő hivatalnokok irányították, ám az istenek előtt a király felelt alattvalói jólétéért.

 

meszkalamdug_sisak

Meszkalamdug sisakja
Ez a szép vertarany sisak Ur temetőjéből került elő, s Meszkalamdug királyé lehetett. Inkább tűnik dísz- , mint harci sisaknak.
Ur-standard-1(1)
Ur-standard-2(1)Zászló Urból

Ez az uri királysírokban talált szokatlan tárgy vagy zászló, vagy valamilyen hangszer fadoboza lehetett. Egyik oldalán harci jelenetek, a másikon a győztes csatát követő lakoma előkészületei láthatók.

 

Csata és háború

A mezopotámiai irodalom és képzőművészet gyakran szól a rivális városállamok hadakozásáról. A hadseregek eleinte csupán gyalogságból és szekerekből álltak, a lovasságot csak a Kr. e. I. évezredtől alkalmazták. Különösen rettegett volt az asszír hadsereg. A legyőzött népeket megadóztatták, cserébe megvédték őket ellenségeiktől; a lázadásokat viszont vérbe fojtották

Hiedelmek és rítusok

A papságnak Mezopotámia történelme során mindvégig nagy politikai és társadalmi hatalma volt. A sumer városoknak volt saját istenük is, de mindnyájan elismerték Enlil, a viharisten fensőbbségét. Őt később Babilon istene, Marduk váltotta fel, ami tükrözte a város felemelkedését. Az asszírok saját városi istenük, Asszur mellett a babiloniakat is tisztelték.

 

Mesopotamia_male_worshiper_2750-2600_B.C

Sumer pap
A papok vezették a szertartásokat, imádkoztak, előjelekből próbálták kiolvasni, mit szólnak az istenek a tervekhez, és természetesen intézték a templom folyó ügyeit is.

Cylinder_seal_battle_Louvre_AO18359

Hengeres pecsét és pecsétnyom
Mitológiai csatajelenet. A hengeres pecsétek gyakran ábrázoltak vallási motívumokat. Az akkád korban igen népszerű téma volt az istenek harca oroszlánokkal vagy bikákkal.

A bozótba akadt kos

Az 1920-as években Sir Leonard Woolley angol régész figyelemre méltó, Kr. e. 26/26. századi sírokat tárt fel Urban (a mai Irakban). A jókora temető legtöbb sírja egyszerű gödör volt, de akadt köztük 16 dongaboltozatú sírkamra is, s némelyikből oldalfolyosókon át továbbiak nyíltak. A kamrákban díszes koporsókat helyeztek el, ezért Wolley ezeket királysíroknak gondolta. Az egyiknek igen gazdag berendezése is volt, közte szép aranysisakkal és két aranytállal, melyeken a „Meszkalamdug” felirat állt; ő volt Ur egyik legkorábbi királya. A másikban pecsétet találtak „Puabi királynő” felirattal. Ezeknek a síroknak a dísztárgyai nagy vagyonról és kivételes művészi leleményről tanúskodtak. Különleges importanyagokból: aranyból, ezüstből, lazúrkőből, indusi karneolból és finomabb kövekből készültek. Nemcsak edények és ékszerek voltak közöttük, hanem állatfejes lírák, egy mozaikdíszes játéktábla, szamarak vontatta szán és aranyozott bútordarabok is. Némelyiket azért temették el az elhunyttal, hogy a túlvilágon is használhassa, másokkal a félelmetes alvilági istenek jóindulatát akarták elnyerni, hogy a túlvilági élet örömteli legyen. A sírkamrába az előkelő halott mellé másokat is temettek, akiket feláldoztak: Puabi sírjában 26 ilyen tetemet találtak, a Woolley által Nagy Sírgödörnek nevezettben pedig 74-et. Elhelyezésük és a melléjük temetett tárgyak alapján inasok, őrök, zenészek, szolgálók lehettek, a legtöbbjük nő. Woolley szerint ezek önként szálltak a sírba gazdájukkal együtt, ám újabb vizsgálatok szerint némelyiküket biztosan megölték egy tarkóra mért ütéssel; az viszont nem biztos, hogy mindegyiküket feláldozták.

A rejtélyt növeli, hogy egyetlen másik mezopotámiai sírban sem találtak hasonló áldozatokat.

 

Bikafejes líra
Némelyik szolgálólány mellé fából készült lírát temettek, melynek dobozát lazúrkővel,kagylóval és arannyal kirakott állatfej díszítette (többnyire bikáé vagy tehéné).

Sumer jelenet
A táblán álló szobrot Woolley „Bozótba akadt kos”-nak nevezte el, mert Ábrahám és Izsák bibliai jelenetére emlékeztette (1 Móz 22,13), noha valójában nem kost, hanem egy virágzó bokrot legelő kecskebakot ábrázol, aminek Sumerban jelképes értelmet tulajdonítottak. A Nagy Sírgödörben két ilyet találtak.

 

Háztartás

A csészék, tálak, kupák és köcsögök rendszerint kerámiából készültek. A jobb módúak fém- és kőedényeket is megengedhettek maguknak, általában valamilyen importanyagból. Ur városában számos ilyen edényt temettek mind előkelő, mind közemberek sírjaiba.

Ruha és ékszerek

Ritkán találni kincseket rejtő érintetlen sírokat, ezért a mezopotámiai öltözékekről és ékszerekről a legtöbb értesülésünk az irodalomból származik. Innen tudjuk például, hogy a sumer férfiak gyapjúszoknyát, a nők pedig magukra csavart gyapjúköpenyt hordtak. Ami az ékszereket illeti, a legnagyobb gyűjteményt az uri királyi temetőben találták.

 

Ur-ekszer-6

Ur-ekszer-2

Ur-ekszer-3

Koszorúk, függők, nyakláncok
A bonyolult fonatba tekert frizurákat arany- vagy ezüstszalaggal rögzítették, e fölé pedig koszorút fontak arany nyárfa- és fűzfalevelekből. Az aranyfüggő kettős spirálja gyakori motívum volt a mezopotámiai díszítőművészetben.

Ur-ekszer-fejdisz

Puabi királynő ékszerei
Woolley igen ügyesen rekonstruálta az egyes darabok elhelyezkedése alapján az eredeti formákat. Idetartozott a királynő bonyolult fejdísze, valamint különféle láncszemekből összerakott, függönyszerű mellvértje.

 

 

Antik civilizációk

Kr. e. 700 – Kr. u. 600

Kelta királyságok

A címben jelölt tartalom a Kezdőlapon található. Megtekintéséhez kattintson a fenti címre!

A nagy Perzsa Birodalom

A címben jelölt tartalom a Kezdőlapon található. Megtekintéséhez kattintson a fenti címre!

Az első hindu birodalmak

A címben jelölt tartalom a Kezdőlapon található. Megtekintéséhez kattintson a fenti címre!

Japán: Jajoi és Jamato

A címben jelölt tartalom a Kezdőlapon található. Megtekintéséhez kattintson a fenti címre!

 

Középkor

600 – 1450

 

Európa germán királyságai

 

A Római Birodalom 5. századi bukása után több, korábban a birodalom határain túl élő nép alapított államot valamelyik volt római területen. Ezeknek a germán népeknek jellegzetes kultúrájuk és művészetük volt. Eredetileg mind pogányok voltak, de idővel sorra felvették a keresztény vallást.

Az utolsó római légiós 410-ben hagyta el Nagy-Britannia földjét. Ezután több hódító nép érkezett ide az Északi-tengeren keresztül a mai Németország és Dánia területéről, akik a kelta királyságokat a sziget északi és nyugati szélére szorították vissza.

 

angolszasz_kereszt2

Angolszász kereszt
Ennek a gránátköves, zománcozott arany brossnak a közepe keresztet formáz; feltehetően nem sokkal a kereszténység felvétele után készült az angliai Kentben.

 

Ezek a barbár hódítók: angolok, szászok és jütök (akiket gyűjtőnéven angolszászokként emlegetünk) több királyságot is alapítottak, melyek a mai Anglia nagyobb részét uralták a 7. század közepéig. Germán nyelvük, a mai angol egyik őse felváltotta a latint. Ezek a népek eleinte pogányok voltak, ellentétben az addigra kereszténnyé lett rómaiakkal. Idővel négy angolszász királyság magába olvasztotta a többit. Miután hatalmukat megszilárdították, megalkották a királyi kormányzás alapjait, törvényeket hoztak, és hűbérbirtokokat adományoztak.

597-ben a kenti király felvette a kereszténységet, s miután az új vallás az idők során elterjedt a többi angolszász államban is, a művészek szépen illusztrált, főként az Újtestamentumot tartalmazó kódexeket, és ugyancsak a hithez kapcsolódó műtárgyakat állítottak elő.

 

moutier

A Moutier-Grandval Biblia
Ez a könyv a Frank Birodalom 9. századi, klasszikus műveltség újjáélesztését célzó mozgalmának keretében készült. Nevét arról az apátságról kapta, ahol eredetileg őrizték; szép színes illusztrációi közül a fenti Ádám és Éva történetét jeleníti meg a Teremtés könyvéből.

Frankok és gótok

A korábbi Nyugatrómai Birodalmat más germán népek foglalták el, amelyek jobban megőrizték a római kultúrát. A mai Belgiumban és Franciaországban a frankok, Spanyolországban a vizigótok, Lombardiában keleti gótok alapítottak államot. Itt a városok nem néptelenedtek el, a betelepülők pedig a latin egy-egy változatát kezdték el beszélni a saját nyelvük helyett.

Csata és háború

Az angolszászoknak nem volt állandó hadseregük, ehelyett a király sorozást rendelhetett el az udvari testőrgárda kiegészítésére, ha háború tört ki valamelyik szomszéddal (ami gyakran előfordult). A katonák könnyű fegyverekkel voltak ellátva: bárddal és scramasax nevű késsel. Fémpáncélt csak kevesen viseltek, kardjuk pedig csak az előkelőbbeknek volt.

Scramasax

Scramasax
Ilyen, seaxnak is nevezett, egyélű kés volt az angolszász katonák másodlagos fegyvere a közelharcban. A pengéje 8-50 centi hosszú volt.

shutton_hoo

A Sutton Hoo-i sisak
Ez az Angliában előkerült mindössze négy angolszász sisak egyike. Szépen kidolgozott maszkja van, s rézlemezekből áll. A Sutton Hoo-i hajótemetőből került elő, amelyben feltehetően a 7. századi angol király, Raedwald nyugszik.

Hiedelmek és rítusok

A Római Birodalom germán megszállói jobbára pogányok voltak (néhány kereszténnyé lett kivételével). Az 5. század végére azonban a legtöbb germán uralkodó legalább névleg kereszténnyé lett – ami az angolszászoknál egy évszázaddal később zajlott le. Sorra épültek a templomok és székesegyházak, és ebből a korszakból sok keresztény műtárgy maradt fenn.

 

taszilo-kehely

Tasziló-kehely
Ennek a kehelynek az eredetijét Tasziló bajor hercegnek készítették 770 táján. A bronzból készült kelyhet ezüst és aranyberakások díszítik. Külsejét Krisztus és az evangelisták portréja díszíti, alul pedig Szűz Máriáé, Keresztelő Jánosé és egy feltehetően longobárd királynőé.

the-alfred-jewel

Az Alfréd-ékszer
Ezt a díszes tárgyat Alfréd a 9. századi wessexi király készíttette sorvezetőnek kódex-olvasáshoz. Az aranykeretbe foglalt képzománcozott kvarc

Dagulf zsoltaroskonyve

Dagulf zsoltároskönyve

Az elefántcsont borítójú, írnokáról elnevezett zsoltároskönyvet I. Adorján pápának készítette ajándékul Nagy Károly frank király 780 körül.

Tesoro_di_pietroasele,_patera,_IV-V_sec

Gót patera
Ez a 4. századi aranytál, ún. patera a pietroaselei (ma Románia) kincs (feltehetően egy gót király sírlelete) része. A tálat szertartásokon használhatták.

Ruha és ékszer

A nők a korai angolszász korszakban a germán öltözködésre jellemzően hosszú ujjú inget vettek föl henger alakú köpenyük alá, melyet a vállukon egy pár kapoccsal fogtak össze. A férfiak is viseltek hasonló kapcsokat, illetve gazdagon díszített övcsatokat.

bross_kent

Kerek bross
Ennek a 8. század táján készült, Kentben talált brossnak gránátköves berakásait, valamint arany-
és ezüstmunkáját különös gonddal dolgozták ki. Bizonyára egy előkelő nőé lehetett. Sajnos, négy drágakőberakás hiányzik.

 

Technika

A Római Birodalom bukása után annak több tudományos és technikai vívmánya feledésbe merült, s bár a germánok ügyes kézművesek voltak, a tudományos szintjük korlátozott maradt. Érthető, hiszen a fennmaradt technikai tárgyú ókori kéziratok csak kolostorokban voltak hozzáférhetőek, olvasni pedig nagyon kevesen tudtak.

Háztartás

Az angolszászok eleinte nagy, 25 méteres hosszt is elérő közösségi faházakban laktak. A háztartási eszközöket és személyes tárgyakat a fal melletti kis fülkékben tartották. Az ezekben leggyakrabban talált tárgyak agyag- és üvegedények.

 

AMQ118631 Credit: Household equipment, Anglo-Saxon, probably 5th-7th century (pottery) © Ashmolean Museum, University of Oxford, UK/ The Bridgeman Art Library Nationality / copyright status: copyright unknown

Angolszász fazekas edények 500-700 táján

karmos zoldkupa

 

Karmos zöld kupa
Ez a karomra emlékeztető kitüremkedéséről elnevezett edényfajta az 5-7. század között volt jellemző a mai Kent, illetve Franciaország területén, ami ismét csak a két régió kapcsolatára utal.

 

 

 

Bizánc dicsősége

A címben jelölt tartalom a Kezdőlapon található. Megtekintéséhez kattintson a fenti címre!

Ibéria és Afrika iszlám kultúrái

A címben jelölt tartalom a Kezdőlapon található. Megtekintéséhez kattintson a fenti címre!

 

A Német-Római Császárság felemelkedése

 

Amikor III. Leó pápa 800-ban császárrá koronázta Nagy Károly frank királyt, új birodalom született Nyugat-Európában; Róma bukása óta az első.

Miután az eredeti frank királyság a 9. század végén részekre szakadt, egyik része, a Német-Római Birodalom keletebbre, a mai Németországba tette át székhelyét. Császárának hatalma részint az ottani hűbéresek fölötti fennhatóságon nyugodott, részint a pápai megkoronázáson. Ez az államalakulat 1806-ig állt fenn, mikor is az utolsó császára II. Ferenc (egyben Ferenc magyar király – a ford.) lemondott a trónjáról. A birodalomnak sohasem volt állandó fővárosa, hanem több hatalmi központja volt: a kisebb-nagyobb fejedelemségek, királyságok, érsekségek udvarai. Dinasztiái közül a Welfek, Wittelsbachok, Hohenstaufok és Habsburgok voltak a jelentősebbek.

 

barbarossa-fej

Barbarossa-fej
Ez az ereklyetartó (I. Barbarossa, azaz Rőtszakállú) Frigyes császárt ábrázolja, aki ajándékba készíttette keresztapjának, Otto cappenbergi prépostnak.

Egyház és állam

Az egyház mindig is erős maradt, és a császár gyakran keveredett konfliktusba a pápával, például az invesztitúra (a püspökök kinevezésének joga) felett. A szerzetesrendeknek a clunyi apátság 909-es alapításával kezdődő megújulásával párhuzamosan a világi kultúra is felvirágzott, kezdetben a katonáskodó osztály lovagi ideáljaira, később az itáliai reneszánsz mozgalmának terjedésére támaszkodva. A művészek tevékenysége főként vallási célokat szolgált: a számtalan kereszt mellett sok ilyen tárgyú festmény és illusztrált kódex készült el, többek között III. Ottó császár evangéliuma. Amint a városok megerősödtek, és olyan szövetségekbe tömörültek, mint a kereskedelemben meggazdagodott Hanza, megjelentek a művészetek gazdag világi támogatói is.

 

papai_koronazas

Pápai koronázás
Ezen a 15. századi francia kódexillusztráción III. Honotiusz pápa koronázza császárrá II. Frigyest. Ez azért volt jelentős mozzanat, mert Frigyes elődjét, IV. Ottót az akkori pápa kiátkozta.

Politika és hatalom

I. Ottó 962-es római megkoronázásától kezdve rendszerint a német királyt választották római császárrá az ún. választófejedelmek. A császárok sora ezentúl csak kisebb megszakításokkal vezetett egészen a 19. század elejéig. A legfontosabb döntéseket idővel a változó helyszíneken megtartott birodalmi gyűlések hozták, nem pedig maga a császár, akinek egyre kevesebb tényleges hatalma maradt.

 

Német-Római császári hatalmi jelvény

Császári korona
A 10-11. században készült hatalmi jelvény nem kerek, hanem nyolcszögletű, ami koronában ritkaság. A nyolc összekapcsolt román stílusú lemez bibliai jeleneteket ábrázol.

Isteni eredet

Szent Erzsébet ereklyetartója

Erzsébet magyar királykisasszony (II. András lánya) volt, akit már 4 évvel halála után, 1235-ben szentté avattak. Az ilyen eset jól érzékelteti a keresztény érzület és a nagypolitika összefonódását a középkorban: a szenteket is soraikban tudható dinasztiák hatalmuk isteni eredetére is hivatkozhattak. Az egyaránt szentté avatott francia IX. Lajost, a norvég II. Olafot és a lengyel Hedviget mind nagy tiszteletben tartották utódaik.

Erzsébet élete

Magyarországon született, és már fiatalon nőül ment IV. Lajos türingiai őrgrófhoz, aki 1227-ben, a hatodik keresztes hadjáraton meghalt. Erzsébet nem ment többé férjhez, hanem jótékonykodásnak szentelte életét; Marburgban kórházat alapított, ahol maga is gyógyította a betegeket. Már közvetlenül halála után csodákat tulajdonítottak neki, ezért avatta szentté IX. Gergely pápa. Ez nagyban megnövelte az Árpád-ház nemzetközi tekintélyét. Erzsébet holttestét Marburgban helyezték örök nyugalomra, koponyáját pedig a képen látható agátdíszes arany ereklyetartóba tették.

Középkori ereklyetartók

Ebben az időszakban meglehetősen nagy volt az igény a szentek ereklyéire, mert a közhiedelem szerint gyógyító erővel bírtak, vagy bűnbocsánatot garantáltak. Ezért lehetőleg minden új templom oltárára beszereztek egyet. A gazdagabb kolostoroknak és katedrálisoknak egész gyűjteményük volt ereklyékből, és díszes nemesfém, gyakran drágaköves tartókban tették őket közszemlére. A legértékesebbek, így Szent Erzsébeté is iparművészeti remekek, ami nagyban növelte az őket birtokló egyházi intézmény tekintélyét.

 

Szent Erzsébet ereklyetartója

 

Eredeti rendeltetése
Erzsébet ereklyetartójává egy bizánci serleget alakítottak át, melynek peremét a 11. században körbefonták egy drágaköves aranyabronccsal. Erzsébet szentté avatása után II. Frigyes császár elrendelte, hogy a kehely alját cseréljék ki ugyancsak drágakövekkel kirakott újabbra, továbbá ő készíttette a korona formájú fedelet is. Az ereklyetartó néhány száz évig maradt Németországban, ahonnan aztán a harmincéves háború svéd katonái raboltak el hadizsákmányul az 1630-as években.

Csata és háború

A Német-Római-Birodalom abban a korszakban jött létre, amikor még elsősorban a lovagok döntötték el a csaták sorsát. A 14. századra azonban már nagyobb jelentőségre tett szert a gyalogság: például a svájciaké 1315-ben, amely Morgartennél már felül tudott kerekedni a császári nehézlovasságon. Ekkoriban a lemezpáncélok már igen összetettek voltak.

 

sallett-sisak

Sallet-sisak
Ennek a német sisaknak egyetlen szemrése van, hátul pedig hosszú, hegyes nyakvédő nyúlványa

 

Háztartás

A birodalom legtöbb lakója tanyán vagy faluban élt, ugyanakkor a városok száma és népessége is egyre nőtt; az előbbi a 13. században már elérte a háromezret. A parasztok terhein itt is – akárcsak Nyugat-Európában – könnyítették a lakosság egyharmadát elpusztító nagy pestisjárvány után, mivel nagyon megfogyatkozott a munkaerő.

 

 

A buddhizmus Japánban

A címben jelölt tartalom a Kezdőlapon található. Megtekintéséhez kattintson a fenti címre!

Korea királyságai

A címben jelölt tartalom a Kezdőlapon található. Megtekintéséhez kattintson a fenti címre!

Kambodzsa templomvárosai

A címben jelölt tartalom a Kezdőlapon található. Megtekintéséhez kattintson a fenti címre!

Szeldzsukok és oszmánok

A címben jelölt tartalom a Kezdőlapon található. Megtekintéséhez kattintson a fenti címre!

Az amerikai délnyugat

A címben jelölt tartalom a Kezdőlapon található. Megtekintéséhez kattintson a fenti címre!

Új vallások, új birodalmak

1450 – 1750

Az utolsó koreai dinasztia kultúrája

A címben jelölt tartalom a Kezdőlapon található. Megtekintéséhez kattintson a fenti címre!

Etiópia és a kereszténység

A címben jelölt tartalom a Kezdőlapon található. Megtekintéséhez kattintson a fenti címre!