Paul Hindemith
(1895—1963) A nácik feketelistájára került Hindemith előbb Törökországba ment, ahol megalapította az Ankarai Zeneiskolát, majd onnan az Egyesült
Séta a kultúra ösvényein
(1895—1963) A nácik feketelistájára került Hindemith előbb Törökországba ment, ahol megalapította az Ankarai Zeneiskolát, majd onnan az Egyesült
(1822—1890) Orgonista és zeneszerző. Egy bankár fiaként Liège-ben született. Leghíresebb műveit – a d-moll szimfóniát, a hegedűszonátát és
[sz. Pablo Martín Melitón de Sarasate y Navascués] (1844—1908) Spanyol hegedű-virtuóz és zeneszerző. Pablo Martín Melitón de Sarasate
(1883—1945) Schönberg tanítványa. Rövid, magvas műveit vette mintának a háború utáni avantgárd két főalakja, Boulez és Stockhausen.
Rafael Jeronym Kubelík cseh származású karmester, zeneszerző, a Prágai Tavasz nemzetközi zenei fesztivál alapítója, 1996. augusztus 11-én-én hunyt
(1854—1928) Cseh zeneszerző, aki ötvenéves korában aratta első sikerét – a Jenufá-val –, s azután remekmívű operák egész
[sz. Jacob Eberst] (1819—1880) Egy kölni zsinagóga kántorának fia, mintegy száz operettben örökítette meg és gúnyolta ki kora
Igor Fjodorovics Sztravinszkij (1882—1971) Szentpéterváron született, és Szergej Gyagilev felkérésére írott balettzenéivel lett híres. Mindhármat Párizsban mutatták be,
(1740—1816) Termékeny zeneszerző, ő vezette be az olasz operát a cári udvarban. A Sevillai borbély című operája olyan
(1825—1899) A „keringőkirály” tizenkilenc évesen alapította meg az apjáéval versengő zenekarát. Apja halála után egyesítette a két együttest,