próza – Lighthouse

Csáth Géza – Kis értekezés az élet jó és rossz dolgairól

Atyám, aki születése óta balkezes, a következő találó hasonlattal szokta asztali beszélgetéseink alatt megvilágítani az emberi élet természetét:

Papírcsörgésre ébredtem föl, méghozzá ezüstpapíréra. Nyilván a tegnap esti csokoládé burkát csúszkáltatja ide-oda a huzat. A következő másodpercben

Tóth Árpád – Februárius Februáriusban alighanem tél lesz, Még a sóhaja is arccsippentő szél lesz, Édesebb piros színt

A doktor úr már évek óta lakója volt az élő halottak házának. Mikor behozták, három ápoló is alig

Jól imádkozhattak a jég kedvelői. Ez az egyedüli sport, amire jó idő jár. Aztán milyen sport! Én magam

(Szomorú történet) Én nem tudom, ki volt az a gonosz ember, aki énrólam kihíresztelte, hogy én jó ember

Az ünnepek közt a legpompázatosabb a karácsony volt, úgy szerettem várni a közeledését, mikor elmúlt a Mikulás piros

1. Hamarább ismertem és szerettem, mint ahogy testi valójában találkoztam volna vele, vagyis mindent, vagy majdnem mindent tudni

Tíz esztendeje, hogy a forradalmas Magyarország legnagyobb halottját temette a Nemzeti Múzeum ódon csarnokából, ahol valósággal megrohanta és

A nyugalomba vonult öreg takarékpénztáros, aki a régi Pesten oly tiszteletre méltó férfiú volt, mint az ezüstössé őszült