Pilinszky János – Pontos idő
Mindannyiunkkal megtörtént már, hogy mentünk elgondolkodva az utcán, s hirtelen egy gyerek toppant elénk: – Bácsi kérem, hány
Címke: próza
Szakonyi Károly – Februári napsütés
(részlet) Ahogy a reggeli pára-, korom- és füstfellegen át lassan a pesti házak homlokára csúszik a fény, a
Ady Endre – Holdfogyatkozás
Nem hisszük, hogy nagyon sokan tartották számon a tegnapi holdfogyatkozást. Egy kicsit bajos is volt, mert mire a
Márai Sándor: Január
A harangok elhallgattak, az ünneplők a nagy csöndben az ablakhoz álltak, nézték a havas éjszakát, a múló időre
Krúdy Gyula – Szegény ember malaca
1930-ban „Disznóölő Tamás” napját megtartották a királyok idejében. A királyság elmúltával is megmaradt jelentősége ennek a napnak, amikor
Pilinszky János – December
Földek és kertek lassan kisimulnak. A város állig gombolt házai beljebb húzódnak az út mellől, bokrok és fák
Pilinszky János – A zsebóra négyszáz esztendeje
Négyszáz éve annak, hogy az emberiség zsebébe csúszott az idő: megszületett az első zsebóra. Azóta az eddig zajtalanul
Márai Sándor : November
Az ifjúság álmodik, és nem tud semmi biztosat az évszakokról. Számára a díszletek változnak csak, az élet sugárzó
Krúdy Gyula – Királyok királya: a megvetett pénz
Nincsen olyan király, de talán még nő sem ezen a világon, aki annyi galibát tudott volna csinálni, mint
Krúdy Gyula – A magyar búza elégiája
A magyar búzának meglehet az az öröme, hogy akkor vágják le, amikor a legszebb, legértékesebb, legalkalmasabb földön járó
