elbeszélés – Lighthouse

Anatole France – A plébános rezedája

Ismertem hajdan Bocage egyik falujában egy szentéletű plébánost, aki megtagadott magától minden érzékiséget, vidáman gyakorolta a lemondást, és

1891 Be kell vallanom őszintén, hogy egyszer engem is lefőztek a fürdőtulajdonosok, akik tudvalevőleg elsősorban is az elő-

(Csevegés) 1886 Öregszik az ember, kezd rendes lenni. Már évek óta jegyzem egy kis könyvecskébe a napi

Le Condamné à mort A való néhanap olyan valószínűtlen Ezt én is igazolom. A Földközi-tengerről hazautazó párizsiak valamennyien

Annyit emlegettem a sivatagot, hogy mielőtt újra beszélnék, inkább leírok egy oázist. Az, amelyiknek a képe most fölbukkan

UN VIEUX „Rondelis, az újonnan megnyílt fürdőhely, kiválóan alkalmas hosszabb tartózkodásra, sőt állandó letelepedésre is. Vastartalmú vize az

A hardangeri fjordnak azt a részét, amelyet Szem-fjordnak szoktak mondani, szörnyű nagy sziklatömegek zárják körül: hidegen, elutasítóan fordulnak

Marignan abbéhoz illett harcias neve. Magas, szikár pap volt, vakbuzgó, mindig túlfűtött, de becsületes lélek. Hite mindenben rendíthetetlen,

Idylle A vonat éppen elhagyta Genovát – Marseille felé igyekezőben, mindenütt sziklás part hosszú hajlatai mentén, mint egy

REGRET Saval úr, akit Mantes-ben csak “Saval apónak” hívnak, most kelt fel. Esik az eső. Szomorú őszi nap;