szerelem – Lighthouse

Nadányi Zoltán – A két szemed szeretett legtovább

A két szemed szeretett legtovább, Be furcsa szerelem. A szád már néma volt, de a szemed, az még

A szerelmes levelek mind nevetségesek, nem is szerelmes levelek, amik nem nevetségesek. Annakidején magam is írtam szerelmes leveleket,

Ha megöregszel s szürke néneként ott bólogatsz a tűznél, könyvemet lapozd, idézve ifju-szép szemed mélységes árnya közt a

Szindbád, ez a kalandos művész-egyén, mielőtt halálát érezte volna közeledni, elhatározta, hogy valamely jó és nemes cselekedettel meghálálja

I. Ott ültünk némán, édes félhomályban, Te elmerengve s

Gör. Erós, lat. Amor, Cupido A görög mitikus gondolkodásban a szerelem, a vágy megtestesítője. Alapvetően kétféle felfogása létezik,

Bélosz fia, Pügmalión, beleszeretett Aphroditéba, s mivel az istennő nyilván nem feküdt volna le vele, elefántcsontból kifaragta a

A lába csupaszon, a haja szétziláltan, kákasátorban ült, térdéig mezítelen; azt hittem hirtelen, hogy tündérre találtam, szóltam: A

Az én szemeim vének és vakok, a te szemeddel látom csak a fényt meg; te viszed súlyát terhem

Mi ketten egymást meg nem értjük, Nagyon sajnálom, asszonyom, De ha nem kellek szeretőnek Egyébre nem vállalkozom. Például