szerelem – Lighthouse

Fernando Pessoa – Szerelmes levelek

A szerelmes levelek mind nevetségesek, nem is szerelmes levelek, amik nem nevetségesek. Annakidején magam is írtam szerelmes leveleket,

Ha megöregszel s szürke néneként ott bólogatsz a tűznél, könyvemet lapozd, idézve ifju-szép szemed mélységes árnya közt a

Szindbád, ez a kalandos művész-egyén, mielőtt halálát érezte volna közeledni, elhatározta, hogy valamely jó és nemes cselekedettel meghálálja

I. Ott ültünk némán, édes félhomályban, Te elmerengve s

Gör. Erós, lat. Amor, Cupido A görög mitikus gondolkodásban a szerelem, a vágy megtestesítője. Alapvetően kétféle felfogása létezik,

Bélosz fia, Pügmalión, beleszeretett Aphroditéba, s mivel az istennő nyilván nem feküdt volna le vele, elefántcsontból kifaragta a

A lába csupaszon, a haja szétziláltan, kákasátorban ült, térdéig mezítelen; azt hittem hirtelen, hogy tündérre találtam, szóltam: A

Az én szemeim vének és vakok, a te szemeddel látom csak a fényt meg; te viszed súlyát terhem

Mi ketten egymást meg nem értjük, Nagyon sajnálom, asszonyom, De ha nem kellek szeretőnek Egyébre nem vállalkozom. Például

Mert minden földi lélek valakibe átszáll, mint illat, ének, láng vagy zene; mert minden élet annak, amit szeret,