Andrew Marwell – Vonakodó kedvesemhez
Ha sok időnk lenne e földtekén: vonakodásod nem rühellném. Töprengenék, hol töltsem el veled a végtelen szerelmi éveket.
Séta a kultúra ösvényein
Ha sok időnk lenne e földtekén: vonakodásod nem rühellném. Töprengenék, hol töltsem el veled a végtelen szerelmi éveket.
Chloe miatt már augusztusban le kellett utaznom a fürdőre. Nem volt semmi dolgom, őt vártam. Megígérte, hogy kora
Vártalak, kislány, nyitott kapuval és égő lámpával vártalak. Ülj hát le, galambom, ugy mint otthon, még otthonosabban, mert
1594. május 30-án halt meg báró gyarmati és kékkői Balassi Bálint (eredetileg Balassa vagy Balássa, Balázsa; Zólyom, 1554.
Rózsáról én nem álmodoztam. Mentünk az erdei úton Rózsa meg én, fecsegve hosszan, de hogy miről, már nem
Félelmes szépség, ravasz mint a tőr! Rózsállik arcod, de szíved kopár. A te keménységed kerékbe tör; nyomodban a
(részlet) [Tavasz édes mámorában] 1 Tavasz édes mámorában, nem májusban, még korábban mikor teljes napsugár van,
Hittem, sugárod voltam, és te rózsa, Mely illatot s színt tőle nyer csupán; Szerettelek, s szerelmem boldogsága Volt,
(Gina emlékkönyvébe) Mint a Montblanc csucsán a jég, Minek nem árt se nap, se szél, Csöndes szívem, többé
Az öregember kinn ült a fehérre meszelt ház előtt az oleander bokor árnyékában, és leste a vakító fehérségű,