Hajnal Anna – Április
Soha ilyen zsenge zöld, ilyen enyhe kék, árnyas már a bükkfasor menni kellenék. Fű meg fa is menni
Séta a kultúra ösvényein
Soha ilyen zsenge zöld, ilyen enyhe kék, árnyas már a bükkfasor menni kellenék. Fű meg fa is menni
Rosszul ment nekem, mint a boltosok mondják. S nyomorúságomat nevelte a szégyen, hogy ennyire lelkemre veszem. Hogy mi
Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész,
Fehérzimankós téli éjszaka Éjféli miséről mentünk haza, S járt legelől, csuda hallgatagon, A jegyző úrral Mária hugom. A
Az udvarról madárka szállt fel angyali két szárnyán. Veréb volt. Még láthattam két gyenge lábát, aztán elnyelte őt
Hatvany Lajos kötetbe válogatta és egy bevezető tanulmány kiséretében a közönség elé bocsátotta Bródy Sándornak egy sereg novelláját,
Költészete kezdetben a Nyugat lírikusainak erős hatását mutatja; leginkább természetes, naiv őszintesége egyéníti. Maradandó Babits Mihály és Füst
Az a hét az ujjongás hét napja volt. Egy álló hétig boldog szédület volt az álmom és rózsaszín
Köd alattam, köd felettem, a legjavát elfeledtem… Ezernyolcszáznyolcvanötben: rég volt, hogy világra jöttem. Születésem óta fáj: egyszer meghalni
“Ich habe kein Zeit dazu gehabt, ein Genie zu werden…” (Nordau) Ignotus… Nem tehetek róla, zengése van a