Nyugatosok – Lighthouse

Karinthy Frigyes – Ignotus

“Ich habe kein Zeit dazu gehabt, ein Genie zu werden…” (Nordau) Ignotus… Nem tehetek róla, zengése van a

Az utolsó pillanatban, mikor már a Nyugat e száma a gépekben van, kapjuk a hírt: Csinszka, Márffy Ödönné,

Jön az ősz, jönnek az őszi nagy alvások! sürü borzongások, hosszu ásitások, melyektől a sziv is megleng mint

A magyar tárcanovella történetét még nem írták meg. Keletkezésének körülményeiről, főleg a gazdaságiakról már olvastunk egyet-mást, de ennek

Emelkedik az égbolt s lesz ragyogóvá, tarka haddá válnak a téli, vak órák: megint, megint a nyár! S

A bölcsesség fekete karikájával bekeretezett csillogó gyermekszem. Ilyennek maradt meg róla való első benyomásom és bizonyára ilyennek marad

Minek tagadjam: dicsekedni jöttem én is, azokkal, kik Osvát Ernőt dicsérni összegyűltek. A huszonöt évből másfél évtized a

Kedves szerkesztő uram, ma már tudom: öt vagy hat esztendő óta attól koldulok, hogy az évek életrajzképes alakot

Osvát Ernő, a Nyugatnak alapítása óta szerkesztője s az új magyar irodalom igazi vezére, 1929 október 28-án meghalt.

Aki igazán akarná megírni Krúdy Gyulát, annak a Krúdy Gyula tintájába kellene mártania tollát. Olyan magában álló, különös,