tájak-városok-emberek kategória bejegyzései

Kanom Jeen Namya

 

 

A Kanom Jeen Namya, azaz a thai halas curry szószos tészta, ideális választás lehet azoknak, akik még csak most ismerkednek az ázsiai konyha ízeivel. 

Kanom Jeen Namya

Fotó: profimedia

Az olyan különleges alapanyagokat, mint a rizstészta, a kaffir lime levél, a thai citromfű, a thai halszósz vagy a galanga, a hipermarketek egzotikus részlegén, illetve speciális delikáteszekben beszerezhető szárított vagy friss formában.

Hozzávalók 4 személyre:

20 dkg rizstészta
egy szelet fehér húsú hal
2,5 dl kókusztej
1 evőkanál thai halszósz
2 evőkanál thai curry szósz
1 szál thai citromfű
3 db kaffir lime-levél

A forrásban lévő vízben 3-4 perc alatt készre főzzük a rizstésztát, miután leszűrtük, öblítsük le hideg vízzel és csöpögtessük le. Osszuk el négyfelé, az adagokból kézzel gyúrjunk egy-egy gombócot.
Egy szelet fehér húsú halat vágjunk kis csíkokra, majd adjunk hozzá egy edényben 1,5 dl kókusztejet, egy evőkanál thai halszószt, kétszer ennyi thai curry szószt, egy szál thai citromfüvet, 3-4 darab kaffir lime levelet, és főzzük a keveréket alacsony lángon tíz percig, és adjuk hozzá a maradék 1 dl kókusztejet is. Főzzük addig, amíg sűrű nem lesz.
A tésztagombócokra öntsük rá a kész szószt, és tálaljuk frissen vágott zöldségekkel. A recept csirkehússal vagy – mint a thaiföldi Phuketi Húshagyó Fesztiválon – párolt zöldségekkel is elkészíthető.

Forrás: ng.hu

 

Gelence templomerődje

 

 

A Keleti-Kárpátok zordon hegyeinek ölelésében, a Székelyföld egyik jelentős városától, Kézdivásárhelytől alig néhány kilométerre terül el Gelence (románul Ghelinta) község. Ízig-vérig székely település, határában nagyméretű székely kapu alatt haladhat el az ide látogató.

 

templomerőd

 

Mert sokan megfordulnak itt, hiszen az UNESCO Világörökség listájára felkerült gelencei templom valóban csodálatra méltó alkotás. A Szent Imre tiszteletére felszentelt szakrális épület keletkezését a szakemberek az eddig végzett kutatások alapján a XIII. századra teszik. A terméskőből készült templomhajó 13,5 x 8,2 méter hosszú volt, ehhez egy félköríves apszis csatlakozott. A XVI. században ezt lebontották, hogy egy sokszög záródású késő-gótikus szentéllyel nyerje el végleges formáját.

Gelencei templom

Mennyezetét 103 gazdagon festett kazetta jelenti, amit valószínűleg egy brassói szász mester festett. A gelencei római katolikus egyház fő ékességét azonban a Huszka József által 1882-ben felfedezett freskók jelentik, amiken Szent László legendáját örökítették meg a korabeli mesterek.

fali freskó

A falfestmények az 1330-as évekre datálhatók. A legendárium képkockái egymás után vonultatják fel a székelyföldi Szent László kultuszra oly jellemző motívumokat: Szent László hadba indul fehér lován, harc a kunokkal a cserhalmi csatában, a váradi püspök leányát elrabló pogány vezér üldözése, közelharc vele, aminek során a leány elvágja a kun lábinát, majd annak lefejezése után Szent László megpihen a leány ölében. E mellett más vallásos tárgyú falfestmények sorakoznak még a templomhajó két oldalán. Így az érdeklődő megismerkedhet Jézus Krisztus vagy Alexandriai Szent Katalin életéből merített jelenetekkel.

Gelencei templombelső

A templombelső megismerése után érdemes körüljárni az épületet, amit a középkor háborús eseményekkel oly gyakran sújtott veszélyei miatt vaskos kőfallal oltalmaztak. A gelencei erődtemplom bejáratát kőtorony biztosította, aminek felső részletét az 1870-es helyreállításkor fából egészítették ki. Hátsó fertályán a falusi temető sírjai adnak hangulatos keretet az Árpád-házi királyok idejéből fennmaradt műemléknek. 


Szatmári Tamás – erdelyivarak.hu

 

Kujlin és Li-folyó Nemzeti Park

 

 

Kína

A dús növényzettel benőtt, elképesztő formájú dombok minden átmenet nélkül bukkannak elő a síkság után, ahogy haladunk lefelé a Li-folyón. Formájuknak megfelelő mesebeli neveket is kaptak: Összehajtott Brokát, Elefántormány, Öt Kecskeűző Tigris, Teve vagy Dromedár. A víz koptatta őket ilyen alakúra, s ma akár 200 méterre is emelkednek a környező síkság fölé; némelyikük várra emlékeztet. Ilyen dombok magasodnak mind Kujlin városa, mind az innen lefelé, a délre eső Jangsuo kikötőjéig 83 kilométeren át bambuszerdők és füzesek között kanyargó Li-folyó fölé.

 

Li River

 

A Li-folyó 437 kilométeréből a Kujlin és Jangsuo közé eső 83 az igazán látványos; ez a vízi út a leglátogatottabbak közé tartozik az országban.

Négy feltétele volt annak, hogy ez a különleges táj kialakulhasson: először is a karbonáttartalmú kőzet, jelen esetben a triász korszakban (amikor még dinók úszkáltak errefelé) keletkezett mészkő; másodszor a terep megemelkedése az indiai és az eurázsiai tektonikai lemez évi 15 centiméteres sebességgel lezajló összeütközése folytán; a harmadik a jégkorszakmentesség, ami lehetővé tette egyéb geológiai tényezők zavartalan érvényesülését évezredeken át; végül a trópusi éghajlat, mivel ha a növényzet nem alszik téli álmot, akkor a talaj folyamatosan termeli a szén-dioxidot, ami a karsztosodás elengedetlen feltétele. A bőséges vízellátás elősegíti az egyidejű karsztos és fluviális oldódást, ami normális esetben kizárja egymást. Az előbbi nyomán víznyelők keletkeznek, az utóbbi nyomán pedig azok a völgyek, amelyek elkülönítik egymástól a kúp alakú dombokat.

 

Guilin and Lijiang River National Park, China

 

Az Alkonyati halászat kormoránnal ősi hagyomány Kínában. Lényege az, hogy zsinórt kötnek a madár nyakára, amelyet megszorítanak, amikor fogott egy halat, hogy ne tudja lenyelni.

Ennek a gyors, jobbára a földtörténeti negyedidőszakban lezajlott korróziónak a következményeképpen hatalmas cseppkőbarlangok is létrejöttek. A nevezetes Luti-jen („nádsíp-szirt”) barlangban tőr, oszlop, sátor, madár- és növényalakú cseppköveket is megcsodálhatunk a több száz méteres, újabban színes fényekkel megvilágított sétaút mentén. Odakinn pedig, a Li-folyón hajózva rizsföldeket és vízibivalyokat láthatunk, valamint a már csak a turisták kedvéért űzött kormorános halászatot.

A park névjegye

  • Hol található: Kuangszhi autonóm terület
  • Megközelítése: Kujlinból
  • Területe: 2000 km2
  • Alapítva: 1982
  • Állatvilága: jégmadár, apácahantmadár, bivalymajna, rozsdafarkú gébics, barázdabillegető, kerti bülbül, zöldike, pápaszemesmadár, poszáta
  • Növényzete: kínai fenyő, orchidea, áfonya
  • Éghajlata: nedves szubtrópusi
  • Mikor utazzunk: április-május, szeptember-október

     

Forrás: Elena Bianchi – A világ legszebb nemzeti parkjai (132-135. oldal) Corvina Kiadó 2016 ISBN 9789631363739

 

A mogul India fensége

 

 

Az Észak-indiai Mogul Birodalmat türk és mongol hódítók, Timur Lenk és (állítólag) Dzsingisz kán leszármazottja, Bábur alapította; a „mogul” szó perzsául mongolt jelent. A birodalom több mint 300 évig állt fenn Indiában, és bár államvallása az iszlám volt, de jobbára tolerálta az őshonos hindu vallásokat is. A mogul szultánok híresek voltak mérhetetlen gazdagságukról és művészetpártolásukról.

A Mogul Birodalom fénykora Nagy Akbar trónra lépésétől, azaz 1556-tól Aurangzeb 1707-ben bekövetkezett haláláig tartott. Területe nemcsak Észak- és Közép-Indiára, hanem a mai Pakisztán és Afganisztán egyes részeire is kiterjedt, s lakossága a 17. század végére egyes becslések szerint elérte a 150 millió főt. A birodalom alapítója a teljes nevén Zahír ad-Dín Muhhamad Bábur volt, aki egyfelől Timur Lenk leszármazottja volt, másfelől még Dzsingisz kán utódjának is tartotta magát.

Belső-Ázsiában született, és onnan indulva 1504-ben elfoglalta Kabult, majd 1526-ban a delhi szultanátust is, s lényegében ezzel jött létre a Mogul Birodalom.

Terjeszkedés

A birodalom fokozatosan magába olvasztott kisebb királyságokat, hol erőszakkal, hol békésebb eszközökkel. Mivel azonban az államalakulat történetét lázadások is tarkították, az uralkodók (úgynevezett nagymogulok) kormányzása folyamatos harcban telt. Ők maguk muszlimok voltak, és terjesztették Indiában ezt a vallást, amely már a 8. században megérkezett a szubkontinensre, de igazán csak ekkor virágzott fel.

A nagymogulok eleinte nagyfokú toleranciát tanúsítottak más vallások iránt, ám ez megváltozott utolsó nagy uralkodójuk, Aurangzeb (1658—1707) alatt, aki más vallású alattvalóit megadóztatta, számos templomukat pedig leromboltatta.

Művészet és kultúra

A Mogul Birodalom neve a köztudatban összekapcsolódik a luxussal és a a mérhetetlen gazdagsággal, s ez a virágzás fellendítette a művészetet is. Bábur emlékiratait jelentős irodalmi értéknek tartják, utódai közül pedig többen is bőkezűen támogatták a művészeteket. Számos perzsa dolgozott nekik, akiknek irodalmi és tudományos öröksége beolvadt a mogul kultúrába. Ebben a tekintetben is Nagy Akbar uralkodása jelentette a tetőpontot. Virágzott a képző- és iparművészet, valamint az építészet, és a nagymogul bőkezűen támogatta a költőket, történészeket és zenészeket is. A mogul művészet legismertebb remeke a Tádzs Mahal síremlék mégsem az ő nevéhez fűződik, mivel azt egyik unokája, Sáh Dzsahán építtette Agrában.

 

Taj Mahal

Egy szerelem emlékműve: a világhírű agrai Tádzs Mahal a mogul építészet talán legremekebb alkotása. Valójában az egyik nagymogul, Sáh Dzsahán (ur. 1628—1658) kedvenc feleségének, a tizennegyedik szülésébe 1631-ben belehalt Mumtáz Mahalnak a síremléke.

Hanyatlás és bukás

A mogul Birodalom hanyatlása több tényező eredménye volt. Aurangzeb ugyan még növelte is az ország területét, ám erőszakos politikájával, legfőképpen vallási türelmetlenségével sok alattvalóját fordította maga ellen, és utódai az ő hódításait már nem tudták megtartani. A birodalomban belharcok dúltak, és az örökös hadakozás elapasztotta az államkincstárat. Ráadásul a feltörekvő dél-indiai Maratha Birodalom a mogulok gyengeségét kihasználva elhódított egyes területeket.

Amikor 1858-ban az utolsó névleges nagymogult, az inkább költőként, mint uralkodóként számon tartott Bahádur Zafart az Indiát megszálló britek elűzték a trónjáról, fennhatósága alig terjedt tovább a delhi Vörös Erődnél.

Csata és háború

A háborúskodás végigkísérte a Mogul Birodalmat, miközben kelet és dél felé terjeszkedett. A mogulok szépérzéke a fegyverekre is kiterjedt: a hasznosságot igyekeztek ötvözni az esztétikummal.

 

 láncsisak Dísztőr Mogul tőr

Láncsisak | Dísztőr | Mogul tőr

Művészet és kultúra

A Mogul Birodalomban élénk irodalmi tevékenység folyt, éspedig több nyelven is. Az udvarban különösen népszerű volt a perzsa és hindu költészet, és nem egy nagymogul terjedelmes könyvtárat gyűjtött össze.

 

 Fésülködő lány Miniature Red Fort, Agra

Fésülködő lány a fürdő után | Miniatúra | Agra Erőd, Agra

Udvari élet

A Mogul Birodalom világszerte a gazdagságáról volt híres- Az ország nemcsak természeti kincsekben volt gazdag, hanem a 16. századtól kezdve felvirágzott a külkereskedelem is. A külföldiek rendre elámultak a rengeteg drágakő és a paloták gazdag díszítése láttán.

 

Bábur  Páva trón Delhiben  Sarpech

Bábur, a Mogul Birodalom alapítója | Páva trón Delhiben | Sarpech

Hindusztán az arany országa”

(Bábur emlékiratai, 1529)
Forrás: Az emberiség története (254-257. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Bővül a Kallós-gyűjtemény Válaszúton

 

 

A magyar állam támogatásával végzett munkálatok révén megkétszerezte kiállító felületeit a Kallós Zoltán néprajzkutató gyűjteményét bemutató válaszúti múzeum Erdélyben. A megnagyobbított múzeumépületet 2017. június 2-án avatták fel. A 90-es évektől Kallós Zoltán fokozatosan népművészeti központot épített ki Válaszúton, ahol jelentős néprajzi múzeumi kiállítás is helyet kapott.

 

válaszúti múzeum Erdélyben

 

1992-ben hozta létre a Kallós Zoltán Alapítványt, amely szórványvidékeken élő magyar gyermekek anyanyelvi oktatását szervezi meg bentlakásos rendszerben, ezenkívül foglalkozásokat, táborokat tartanak számukra és más fiataloknak, megismertetik velük a hagyományos eszközöket, mesterségeket, népdalokat, néptáncokat.

Mogyorósi Ágnes néprajzkutató, a válaszúti Kallós Zoltán Néprajzi Múzeum és Népművészeti Központ kurátora felidézte, hogy a 91 éves Kallós Zoltán – visszaemlékezése szerint – 13 éves korában kezdte gyűjteni a falusi élet tárgyait, gyűjteménye mára mintegy hatezer darabot számlál. „Zoli bácsi szokta is hangoztatni, hogy nem szereti, ha valaki ráül a gyűjtéseire és nem teszi azokat közkinccsé. Az volt tehát az elsődleges cél, hogy bemutassuk az általa összegyűjtött értékeket” – fogalmazott a muzeológus.

 

válaszúti múzeum ErdélybenKallós Zoltán édesapja a Bánffy-családtól vásárolta meg 1933-ban a válaszúti birtokot és az 1850-es években épült vadászházat. A kúriává alakított épületnek azonban nem sokáig örvendhetett a család. A berendezkedő kommunista rendszer kulákká nyilvánította őket, vagyonukat elkobozta. Kallós Zoltán a rendszerváltozás után, 1992-ben kapta vissza a birtokot és ugyanabban az évben meg is alapította a nevét viselő alapítványt, amelyre a gyűjteménye gondozását bízta.

A kúriában 1998 augusztusában nyílt először kiállítás a nagyközönség számára. Akkor három szobában a gyűjtemény egy részét sikerült hozzáférhetővé tenni. A Kallós Zoltán Néprajzi Múzeum és Népművészeti Központ 2010 májusától foglalta el teljes egészében a felújított Kallós-kúriát, amelyben akkor egy raktárszintet és egy kiállítási szintet alakítottak ki. A kiállítás különböző néprajzi tájegységek reprezentatív tiszta szobáit mutatta be.
válaszúti múzeum ErdélybenMogyorósi Ágnes elmondta, hogy a hagyományos falusi kultúrákban a ház – általában utcafrontra néző – első szobája volt a tiszta szoba, amelybe azokat a tárgyakat gyűjtötték össze, amelyek fontosak voltak a család számára. Oda kerültek Kalotaszegen a festett bútorok, ott állt a hímzett párnákkal felrakott vetett ágy, ott tartották az ünneplő viseleteket, a bibliát. A tiszta szoba a család anyagi helyzetét, státusát reprezentálta, ezért csak kivételes, ünnepi alkalmakkor használták.
A kiállítás mindeddig nyolc tiszta szobát mutatott be azokról a tájakról és vidékekről, ahol Kallós Zoltán élt, tanított és gyűjtött. A három mezőségi tárgyi kultúrát és viseletet válaszúti, széki és belső-mezőségi tiszta szobákból ismerhette meg a látogató. Kalotaszeget válaszúti múzeum Erdélybenegy Nádas-menti szoba és egy havasalji település tiszta szobája képviselte a gyűjteményben. A Nádas-menti szoba főleg Magyarvista és Méra, a havasalji pedig elsősorban Györgyfalva tárgyait mutatja be. Helyet kapott a kiállításban egy moldvai csángó szoba és egy erdélyi szász, valamint egy erdélyi román lakásbelső és néhány viselet is.
A két oldalról is kibővített, pénteken felavatandó múzeumépületben egy újabb mezőségi, szépkenyerűszentmártoni tiszta szoba is helyet kapott. A kiállítás kialakítói azonban arra is gondoltak, hogy további tárgyakon keresztül mutassák be Kallós Zoltán gyűjtőterületeit és személyiségét. Helyet kap a gyűjteményben az a magnó, amellyel a néprajzkutató az összegyűjtött népballadák hangfelvételeit készítette, és megtekinthetők azok a díjak is, amelyekkel elismerték Kallós Zoltán értékmentő munkásságát. A raktáron levő értékek sem lesznek immár eldugva a látogatók szeme elől. A raktárrész szobáira ugyanis üvegajtót tettek, amelyen keresztül a látogatók a ki nem állított tárgyak közé is beleshetnek. Mogyorósi Ágnes elmondta, hogy az épületben a látogató csoportok fogadására alkalmas teret és egy múzeumpedagógiai foglalkoztató teret is kialakítottak.
Mogyorósi Ágnes a kevéssé kutatott mezőségi gyűjtést tartotta a gyűjtemény legértékesebb részének. Hozzátette: a kiállítást az a szempontrendszer teszi különlegessé, amely alapján Kallós Zoltán válogatta ki egykor azokat a tárgyakat, amelyeket megvásárolt a gyűjteménye számára. „Ezek az ő szűrőjén keresztül kerültek a gyűjteménybe. Az egymástól messze eső gyűjtőterületek az ő személyén keresztül kerülnek egy helyre” – emelte ki.

Kallós Zoltán a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A köztestület néprajzi, szellemi-közéleti munkásságát 2015-ben Életműdíjjal ismerte el. Az MMA legutóbbi közgyűlésén A Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián Emlékérmét Balázs Bécsi Gyöngyi, a Kallós Alapítvány elnöke vehette át a művészetszervezés területén végzett kiemelkedő tevékenységéért.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Harmincöt éves a Szentegyházi Gyermekfilharmónia

 

 

A Haáz Sándor zenetanár, az MMA rendes tagja vezette Szentegyházi Gyermekfilharmónia a pünkösdi ünnepek alatt négynapos hangverseny-sorozatot tart Székelyudvarhelyen és Szentegyházán. Az eseményen részt vesz dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, aki a gyermekkórus részére a magyar zenekultúra őrzése és ápolása érdekében tett erőfeszítések elismeréseként az MMA elismerő oklevelét adja át.

 

Szentegyházi Gyermekfilharmónia

Forrás: fili.hu

A szentegyházi Gábor Áron Művelődési Házban megrendezendő előadáson 2017. június 2-án a kórus dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke tiszteletére énekel. Az előadáson egyházi énekek és magyar népdalfeldolgozások mellett a kanadai nyári turnéra készülve angol dalok is felcsendülnek.

A kórus
Haáz Sándor tanár úr, a Fili karnagya és vezetője. Nevüket 1983-ban kapták, de igazi születésnapjuk egy évvel korábbra tehető, amikor az 1982-es tanévzáró ünnepségre Haáz Sándor az iskolai kórusnak és hangszeres diákoknak betanított négy dalt, amelyet a kórus és a zenekar együtt adott elő. Ez a műsor nagy sikert aratott, és számos kedvező visszajelzést kaptak. Nyilvánvaló volt a folytatás. A 140 fős együttest székelyruhás gyermekkórus és amatőr fúvós, vonós zenekar alkotja.
A Gyermekfilharmónia rendszeresen szerepel Erdély kis- és nagy városaiban, mostanra már több mint 1000 fellépést tartanak számon. Az 1990-es első anyaországi kiszállásuk óta évente kétszer, nyáron és télen külföldi, főleg anyaországbeli hangversenykörútra is utaznak. Ezeken a turnékon a gyermekek útinaplót vezetnek. A tagoknak saját jelvényük, nyakkendőjük, egyenruhájuk van. Hangszereiket javarészt szüleik vásárolják, de az együttes is komoly hangszerállománnyal rendelkezik, amelyből kölcsönöz a gyermekeknek.
A Fili repertoárja rövid klasszikus művecskékből, egyedi hangszerelésű népdalfeldolgozásokból, történelmi dalokból és más népek dalaiból áll. Minden év decemberben gyertyafényes karácsonyi hangversenyeket tart a székelyruhás együttes.
A Gyermekfilharmónia elsődleges feladata a hagyományőrzés. Emellett olyan nem titkolt céljuk is van, hogy a muzsikaszó, az éneklés, népdalok erejét felhasználva közösséget próbáljanak teremteni. Ezzel természetesen mód nyílik arra, hogy egy kicsit a magyarságot, a magyar kultúrát is óvják a Hargita lábánál. Ennek érdekében szervezik évi rendszerességgel a Homoródmenti népdalvetélkedőt, a bútorfestő tábort, valamint a prímásképző táncháztábort is. A már említett festett bútorok és a rendezvények a régi falu szellemét idézik székhelyükön, a Múzeum Szállóban, mely mára szellemi műhellyé nőtte ki magát.
A Gyermekfilharmónia minden évben a szentegyházi huszárokkal közösen lép fel az Őszi Hadjáratok eseménysorozaton. Az 1848-as toborzókörútra emlékező rendezvény fényét emelik a huszárdalok, korabeli katonaénekek.
Kiemelkedő fellépéseik között tartják számon a törökországi, brüsszeli körútjaikat. Emellett a parlamenti koncertjeik, a debreceni virágkarnevál, marosvásárhelyi Kultúrpalota, Uránia Filmszínház, valamint Magyarország legszebb székesegyházaiban való fellepéseik életre szóló élmények. Számukra egyaránt nagy megtiszteltetés bemutatkozni szórványban, eldugott falvacskákban is.
A Fili munkáját két alapítvány támogatja, pályázatokból, valamint turisztikai vállalkozásukból gyűjtik a pénzt a kiszállásaikra, rendezvényeikre.

Forrás: fili.hu

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Művészet és háború a síita Perzsiában

 

 

A Perzsiában több mint 200 évig uralkodó Szafavida-dinasztia a művészetéről, elsősorban a költészetéről és építészetéről volt híres, másodsorban egy vallási átalakulásról: ekkor tették államvallássá az iszlám síita változatát.

A mai Irán alapjait a Szafavida-dinasztia rakta le, mely egyik legfontosabb őséről, a szúfi szerzetesrendet lapító sejkről, Szafi ad-Dinről (1252—1334) kapta a nevét, de első sahja az 1501-ben trónra került I. Iszmáil volt, aki nemcsak egész Perzsiára, de a mai Irak egy részére, így Bagdadra is kiterjesztette fennhatóságát. A korábbi perzsa sahok Tabrizban vagy Kazvinban uralkodtak, ő azonban áttette a székhelyét a délebbi Iszfahánba, amely idővel gyönyörű új épületeiről lett messze földön híres. A birodalom egyre gazdagodott, jórészt a főként örmény kisebbség által, helyben szőtt selyem exportjából. Virágzott a díszes, gazdagon illusztrált kéziratok művészete és a költészet is.

 

Interior arcade of Sheikh Lotf Allah Mosque  Loft Allah mecset, Iszfahán

Díszes boltozat: az 1630 táján elkészült iszfaháni Maszdzsid-i Sáh („Császári mecset”) hamarosan messze földön híres lett a bejáratának gyönyörű boltozatáról és színes csempéiről.

Az iszlám szerepe

Iszmáil uralmának legtartósabb következménye az volt, hogy ő tette államvallássá az iszlám síita ágát egy olyan korban, amikor a síita még csak kicsiny szektának számított a mindenhol elterjedt szunnita ághoz képest – bár ilyesmire már volt történelmi példa, hiszen a 10. század táján a Fátimida Egyiptom is síita vallású volt. Iszmáilnak ezt a tettét nem nézték jó szemmel a muszlim világ többi részén: az oszmán-törökök 1514-ben be is törtek a Perzsa Birodalomba, majd kisebb-nagyobb szünetekkel jó száz évig háborúztak vele. Ugyanígy harcolniuk kellett a Szafanidáknak északkeleti szomszédukkal, az üzbégekkel is.

Az 1588-ban trónra került I. (Nagy) Abbász sah hamarosan fegyverszünetet kötött a törökökkel, hogy haderejét az üzbégekre összpontosíthassa, akiket le is győzött, miként az 1603-ban kiújult háborúban a törököket is, akiktől még az elvesztett perzsa területeket is visszaszerezte. Ezután a Szafavida Birodalom területe jó egy évszázadon át sértetlen maradt.

Kereskedelem

Perzsia számára igen kedvező volt, hogy áthaladt rajta a Kínából a Földközi-tengerig vezető híres selyemút. Az ezen rendszeresen közlekedő perzsa kereskedők meggazdagodtak, a birodalomban élő örmények pedig eltanulták a selyemszövés fortélyát, ami ugyancsak hozzájárult Perzsia gazdagságához.

 

  Safavid dish  Silver coins

Díszes tányér: az edény stílusán észrevehető kínai hatás arról tanúskodik, hogy a selyemút a Szafavidák korában is fontos szerepet játszott Perzsia életében. | Ezüstpénz: a külkereskedelem növekedésével a perzsa ezüstpénz is egyre értékesebbnek számított.

Művészet és kultúra

A szépírás és a festészet fontos műfajnak számított. A gazdag városi elit megrendelhetett magának kéziratokat vagy műtárgyakat, s egyes kalligráfusok nagy hírnévre és vagyonra tettek szert. A kézzel írt könyvek többfélék, a Korántól kezdve a versesköteteken át a tudományos művekig.

 

 csempedísz Selyemszőnyeg  SáhnámeKönyvkötés

Csempedísz| Selyemszőnyeg|Sáhnáme | Könyvkötés
Forrás: Az emberiség története (228-229. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Úrhölgyek fametszeten

 

 

A népszerű japán festő, Csikanobu Tojohara (1838—1912) triptichonja Japán 19. századi modernizálódásának egy ritka pillanatát örökíti meg. A reformokat végrehajtó Meidzsi császár a nyugati stílusú öltözet viselését is szorgalmazta. 1872-ben egyenesen utasította az állami hivatalnokokat az öltönyviselésre, s ezt a divatot hamar felkapták az üzletemberek és politikusok is, sőt a szamurájok hagyományos viseletét is felváltotta a hadseregben a nyugatias egyenruha.

Nyugati hatások

Az 1880-as években a nőknél is alkalmazták az európai divat követését a hagyományos kimonó viselése helyett; talán nem éppen a legjobbkor, mivel az igen kényelmetlen fűző és a túlcicomázott kalap volt a divatban. A korábban hajadonfőtt, bő ruhában járó japán úrinők azonban hajlandók voltak vállalni ezt a kellemetlenséget. Kitalálták az úgynevezett szokuhacu-frizurát, amely átmenetet képezett a japán hagyomány és az európai divat között.

 

Toyohara Chikanobu:Asukayama Park

Úrnők triptichonja: A színes fametszet hagyományos műfaját követő Csikanobu az uralkodó osztály divatosan öltözött tagjait ábrázolta ezen a három képen. A férfiak ráadásul rövidre vágatták a hajukat, valamint bajuszt és szakállat növesztettek, a nők pedig felhagytak foguk feketítésével.

A nyugati öltözetet csak munkában vagy nyilvános helyen viselték: hazatérve mindenki megkönnyebbülve öltözött át kimonóba, hiszen nyugati ruhában csakis asztal mellett, széken lehet kényelmesen helyet foglalni, a földre helyezett hagyományos ülőalkalmatosságokon aligha.

A nőknek csak igen szűk köre volt hajlandó nyugatiasan öltözni, és ők is csupán rövid ideig; az 1890-es években igen hazafiasan fellázadtak ez ellen, a Nyugat-majmolástól mentes modernizáció nevében.

Ekkortájt az előkelőbb hölgyek is visszavették magukra a kimonót, amelyet az egyszerűbb emberek sohasem dobtak sutba. A férfiakon viszont rajta maradt a nyugatias öltöny és nyakkendő, s a katonákon is a modern uniformis.

 

Emperor Meiji

Seregszemle: Csikanobu egy másik triptichonjának középképén Meidzsi császár szemlét tart csapatai fölött, akik immár francia stílusú egyenruhában sorakoztak fel. A hadseregnek szervezetét is Európából vették át: besorozott közkatonák szolgáltak hivatásosok parancsnoksága alatt.

 

„Szándékunkban áll reformálni és fejleszteni… szeretnénk fölemelkedni a legfejlettebb államok szintjére…”

(Meidzsi császár levele Ulysses Grant amerikai elnökhöz, 1871)
Forrás: Az emberiség története (306-307. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Cocos-szigeti Nemzeti Park

 

 

Seychelle-szigetek

 

A nagyobb La Digue-től 7 kilométerre északkeletre fekvő Cocos és a szomszédos La Fouche és Plate lényegében csak három kis szikla az óceánban, de sekély, kristálytiszta, türkizszínű partmenti vizeiben hemzsegnek az érdekes állatok: tengeri teknősök, murénák, papagáj-, bőrönd-, doktor- és íjhalak. A korallzátonyokat és a tengerfeneket olykor cápák, ráják és polipok látogatják. Ez a vízi paradicsom is megszenvedte azonban az El Niño-jelenség hatásait, ezért is nyilvánította védetté az indiai-óceáni szigetország, a hosszan elhúzódó, az afrikai kontinenstől 480-1600 kilométerre fekvő Seychelle.

 

Kókusz-sziget, Seychelle

A kicsiny szigetcsoportot a La Digue vagy Praslin szigetén megszálló turisták keresik fel kristálytiszta parti vizeiért, ahol hemzsegnek a halak.

A piciny Cocos-sziget, melynek látványát a karcsú kókuszpálmák, valamint a parton egy láthatatlan kéz által emelt dolmenre emlékeztető, a víztől simára koptatott gránittömbök csoportjai határozzák meg. Van itt néhány homokos föveny is, ezért a sziget lényegében megfelel annak a képnek, amit a legtöbb ember a déltengeri paradicsomról alkot magának. Cocos és kisebb testvérei a Seychhelle-en belül a szigetcsoport ősibb részéhez, az úgynevezett Belső-szigetekhez tartoznak, melyek között 41 nagyobbacskát találunk; ezek mind az egykori szuperkontinens, a Gondwana maradványai, egyben a tenger alatti Mascarene-hegység legészakibb csúcsai. Ez a láthatatlan félkör alakú hegylánc mintegy 2000 négyzetkilométert tesz ki Madagaszkártól északkeletre.

A szigeteket trópusi esőerdők borítják. Kettejükön: Praslinen és Curieuse-ön terem meg az itt őshonos pálmafaj, a lassú növésű, ám 35 métert is elérő tengeri kókusz. Ennek van a legnagyobb magva a növényvilágban, és csak 6-7 év alatt érik be. Azért is nem nő ez a pálma a közeli szigeteken, mert a magva túl nagy ahhoz, hogy a tengervíz másutt partra sodorja. Mahé szigetének (ahol Seychelle fővárosa, Victoria is található) különlegessége a medúzafa, mely gyümölcsének alakjáról kapta a nevét. Itt is csak három helyen nő, erősen veszélyeztetett faj, ezért termőhelye védett terület.

 

Seychell-i fekete papagály aldabrai óriásteknős Seychelle-térkép

Seychelles-i fekete papagáj, Praslin papagáj (Coracopis nigra barklyi) |aldabrai óriásteknős (Geochelone gigantea) |Seychelle-térkép

A külső Seychelle-szigetek egészen másfajták: 74 homokos partú korallsziget az óceánban elszórva. Némelyikük erősen kiemelkedik a vízből, miként a leglátványosabb a Mahétól ezer kilométerre fekvő Aldabra-atoll is. Ez a róla elnevezett óriásteknős hazája, bár az állat elvándorolt Curieuse-re és Praslinre is. 1840-ig a gránitszigeteknek is megvolt a saját teknősfajuk, az Arnold óriásteknős, amely ma már csak állatkertekben él.

A park névjegye

  • Hol található: Belső-szigetek
  • Megközelítése: La Digue szigetéről (hajón)
  • Alapterülete: 170 km2
  • Alapítva: 1996
  • Állatvilága: cápa, rája, polip
  • Növényzete: kókuszpálma
  • Éghajlata: trópusi őserdei
  • Mikor utazzunk: bármikor
Forrás: Elena Bianchi – A világ legszebb nemzeti parkjai (116-117. oldal) Corvina Kiadó 2016 ISBN 9789631363739

 

Kína legdicsőbb korszaka

 

 

A Csing-dinasztia nemcsak azzal alakította át Kínát, hogy jelentősen megnövelte az ország területét és lakosságát, hanem azzal is, hogy tetemes összegeket áldozott kultúrára. A dinasztiát eleinte az olyan erős uralkodók jellemezték, mint Kang-hszi, aki 61 évig ült a trónon. Ekkoriban virágzott az olyan luxuscikkek gyártása is, mint a selyem és a finom porcelán.

A Csing-dinasztia 1644-1911 között uralkodott. A Kína északkeleti részéből származó mandzsuk alapították. Elődjük, a Mingek hatalma a 17. század elején olyannyira meggyengült, hogy 1644-ben a Li Ce Cheng vezette parasztfelkelők elfoglalták a fővárosukat, Pekinget is. Az utolsó Ming-császár a mandzsuktól kért kért segítséget a lázadók ellen, ami végzetes húzásnak bizonyult, mivel eljöttek ugyan, csakhogy maguknak szerezték meg a hatalmat.

 

Temple of Heaven, Beiing, China

A mennyország kapuja: a még a Mingek által építtetett, majd a Csingek által kibővített pekingi Tien-Tan (Ég oltára) épületegyüttes kétemeletes, egyetlen szög nélkül emelt főépületében imádkoztak a kínai császárok a jó termésért.

Kang-Hszi uralkodása

Kang-hszi császárMinden kínai császár közül Kang-hszi ült legtovább a trónon, bár 1661-ben, amikor hivatalosan elfoglalta, még alig volt hétéves, és eleinte régensek uralkodtak helyette, azonban 68 évesen bekövetkezett haláláig, 1722-ig hatalmon maradt. Ez alatt a bő fél évszázad alatt Kína területe jelentősen gyarapodott. A császár nemcsak hazai felkeléseket vert le, hanem terjeszkedett is Szibéria,Belső-Ázsia és Tibet felé, a kínaiakon és mandzsukon kívül más népeket is bekebelezve a Mennyei Birodalomba. Konzervatív korszak volt ez, melyben mereven ragaszkodtak a konfuciánus alapokon álló hierarchiához, bár vallásilag türelmesebbek voltak, hiszen sok híve volt a taoizmusnak, illetve a buddhizmusnak is, melyek egyaránt nagy múltra tekinthettek vissza Kínában. Kang-hszi még a katolikus jezsuita rendnek is megengedte a letelepedést a birodalomban, mivel nagyra tartotta őket, főként csillagászati és térképészeti ismereteik miatt.

Gazdag kultúra

A császár megnyitott néhány tengeri kikötőt, így Kantont (melynek közelében Hongkong és Makao is létrejött) a kereskedelem előtt. Hamarosan nagy számban érkeztek az európai, például brit és holland hajók, s nagy mennyiségben vitték magukkal a selymet, a porcelánt és a teát, amely Kínában már régóta (egyes becslések szerint mintegy 600-tól) népszerű ital volt, de gyógyításra már jóval korábban is használták. Az európaiak hamar rákaptak az ízére, és Angliában valósággal nemzeti itallá vált.

A birodalom fénykora

Az élénk külkereskedelem nagyban megnövelte a birodalom gazdagságát, amely Kang-hszi utódait: fiát, Jungcsenget és unokáját, Csien-lungot is jellemezte.

 

Empire of the Great Qing

A Csing-dinasztia uralma alatt álló terület 1820-ban.

Mindketten buzgón támogatták a művészetet, s Csien-lung maga is festegetett, és kiváló költő volt. Az irodalomban azonban szigorú cenzúrát gyakoroltak: semmilyen felforgatónak ítélt írás nem jelenhetett meg. A birodalom általános jóléte lehetővé tette hogy az uralkodó osztály más tagjai is pártfogolják a művészetet. A Csing-kor elején különösen a festészetet tartották nagyra, amelyben ekkoriban kezdett érvényesülni némi európai hatás is.

Sokat fejlődött az iparművészet, elsősorban a nagy mennyiségben exportra is dolgozó porcelángyártás.

Művészet és kultúra

A korai Csing-korban számos újítást vezettek be a művészetben és a kézműiparban, különösen a porcelángyártásban. Új formák, színek, mázak jelentek meg, s népszerű volt a lakkozás is. Az ábrázolt témákat főként a természetből és a vallásból merítették.

 

porcelan figures, qing dinasty Elefántszobrocska tekercskép

Porcelán figura|Elefántszobrocska | Tekercskép

Ruha és ékszer

A Csing-korszak ruhái gyakran tükrözték viselőjük társadalmi rangját – ami másutt és máskor is így volt, csakhogy ez a dinasztia szigorúan elő is írta, hogy kinek mit szabad hordania. Az udvari viselethez hozzátartoztak az ünnepi ruhák, melyeket ugyancsak a rang jelképeivel díszítettek.

 

Manchu hölgy Sárkányos kabát Palota hölgy

Manchu nő, 1904 |Sárkányos kabát |Palota hölgy

Háztartás

A korai Csing-korszakban viszonylag magas volt életszínvonal. A dinasztia pompája kihatott az egyszerűbb emberek családi életére is. A hétköznapi háztartási eszközök, így a teázás kellékei is egyre díszesebbek lettek, de azért továbbra is akadtak közöttük egészen egyszerűek is.

 

white jade vase Zarándokkulacs Incebse Burbner

Fehér Jade váza | Zarándokkulacs | Fedett füstölő égő

Kereskedelem

A Csing-kori porcelánnak különösen nagy keletje volt Európában; ez lett a korszak egyik legkorábbi kiviteli cikke. Nemcsak mutatósságáért, hanem tartósságáért is kedvelték, s bizonyos stílusú edényeket kifejezetten exportra gyártottak.

 

Váza Kék tál Coffee pot

Váza, Qianlong jelölés és időszak | Kék porcelán tál | Kávéskanna

Hiedelmek és rítusok

A kínai társadalmi erkölcs a konfuciánus filozófián alapult. Mindvégig vezérfonalként szolgált, és a Csingek erőteljesen támogatták. Emellett népszerű maradt az ősi taoista vallás is, továbbá a buddhizmusnak ugyancsak számos követője volt, mint a népi hiedelmeknek és szertartásoknak.

„A tisztelet… a fiúi és testvéri engedelmesség… kölcsönöz kellő súlyt az emberi kapcsolatok erkölcsének.”

(Kangh-hszi 1670-es ún. szent rendeletéből)
 
Forrás: Az emberiség története (236-243. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9