tájak-városok-emberek

Széchenyi Lánchíd

1849. november 20-án átadják a Pestet Budával elsőként összekötő állandó hidat, a Széchenyi lánchidat. Széchenyi Lánchíd A

Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a

A Fiumei úti temető az ország legfontosabb sírkertje, itt nyugszanak legnagyobb számban a magyar történelem és kultúra nagyjai.

A Szent János Lovagrend, később Máltai Lovagrend, magyarországi fénykora a XII–XVII. századig terjedt. Máltai Lovagrend Szent István

Erdélyt már sokan hasonlíták Svájchoz, s ezen hasonlatnak van is némi alapja. Van helyrajzilag, mert e bérces kis

Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint ő a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, bírája. Ezzel függ össze a

Magyar történelmi (történeti) alkotmánynak nevezik az állam és a társadalom működésének koronként változó szabályait, melyeket 1949-ig nem rögzített

A Duna-menti svábok (Donauschwaben) elnevezés egy fogalom, melyet a grazi Robert Sieger és a stuttgarti Hermann Rüdiger geográfusok

1873 január 1-jén lett Budapest az ország fővárosa, a címer tervezésére négy hónappal később írt ki pályázatot a

Fehéregyháza 1849. július 31-én, a Józef Bem és Lüders orosz tábornok csapatai között lefolyt ütközet után került fel