tájak-városok-emberek

Magyar történelmi alkotmány

Magyar történelmi (történeti) alkotmánynak nevezik az állam és a társadalom működésének koronként változó szabályait, melyeket 1949-ig nem rögzített

A Duna-menti svábok (Donauschwaben) elnevezés egy fogalom, melyet a grazi Robert Sieger és a stuttgarti Hermann Rüdiger geográfusok

1873 január 1-jén lett Budapest az ország fővárosa, a címer tervezésére négy hónappal később írt ki pályázatot a

Fehéregyháza 1849. július 31-én, a Józef Bem és Lüders orosz tábornok csapatai között lefolyt ütközet után került fel

Az Olt folyó völgyében, hátteréül szolgálva az örökké havas Kárpátok gerincével terül el Fogaras {románul Fagaras} városa. Ha

A szlovákok 1939-ig nem rendelkeztek önálló (nemzet)állammal. Ezért addigi történetük túlnyomórészt nem a szlovák állam, hanem a szlovákok

Az osztrákokat egészen különös viszony fűzi a szomszédos Svájchoz: a mai Aargau kantonban állt egykor a Habichtsburg, a

1925-ben Ciprus brit koronagyarmat lett, s ezzel új politikai fejlődés indult a szigeten. A görög ciprióták többsége az

Egy vallomásomban azt írtam, hogy a szülőföld édes érces harangszó, amely az aranyló galuskákat ringatja a vasárnapi húslevesben,

A magyarországi „nagy bevándorlás” A törökök 1683-ban hatalmas sereggel vonultak Bécs ostromára, de az osztrákok a lengyel felmentő