Vitézi ének 1552-ből. –
Boldog vala az az idő Tamásin
Mikor voltunk az köveknek hányásin, –
Örvendett ott kiki fegyverfogásin:
De még jobban az vadaknak hullásin.
Ettünk, ittunk, csak danultunk,
Vigadtunk.
Menj el tehát Benedek szomorú császárhoz,
Mondd szolgálatunkat, borúlj lábaihoz, –
Hogy küldjön követet Szolimán császárhoz:
Küldjön segitséget bús Szeged várához!
The Project Gutenberg EBook of Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok (1. kötet), by Kálmán Thaly
