Próféta volt vagy sarlatán?

 

 

A kiváló orvos, Nostradamus okkult tudományokkal is foglalkozott. A világ jövőjének 20 évszázadáról mondott jövendöléseivel kihívta maga ellen a római katolikus egyház haragját. Valóban a jövőbe látó próféta volt, vagy csak legenda, hogy jóslatai beváltak?

Az energikus, alacsony termetű ember hosszú, sűrű szakállával II. Henrik francia király fényűző reneszánsz udvarának furcsa figurája volt. Szülei katolikus hitre tért zsidók voltak. Az asztrológiában és egyéb kétes tudományokban jártas Nostradamust a királyi udvar 1556-ban Párizsba hívatta, valami különleges szórakoztatást várva tőle. Az uralkodóról mondott jóslatai világszerte híressé tették. Az egyik közérthető nyelven megfogalmazott, de akkor abszurdnak tűnt jóslata szerint hamarosan egy „félszemű” lesz a király. A másik jóslata, amelyet a tőle megszokott homályosságba burkolt, s ezért többféleképpen értelmezhettek, így szólt: „A fiatal oroszlán legyőzi majd az idősebbet a küzdőtéren, különös párviadalban, az aranyos sisak alatt kiszúrja a szemét, a két sérülés közül ez lesz az egyik, majd (az idősebb) iszonyú halállal fog elpusztulni” (Franciából fordította Ligeti Pál.)

1559. június 1-jén a király lovagi tornát rendezett, s a viadal során szerencsétlen baleset történt: ellenfele, a nála fiatalabb Montgomery gróf dárdája a király aranyozott sisakrostélyát átfúrva belehatolt a bal szemébe. A szétrepedt dárda másik fele mély sebet ejtett a király nyakán. Henrik tíznapos súlyos szenvedés után meghalt, s ez alatt az idő alatt valóban ő volt Franciaország félszemű uralkodója, mindmáig az egyetlen.

Nostradamus szavait megdöbbenéssel idézték. A római katolikus egyház vezetői kérlelhetetlen harcot folytattak a varázslók, mágusok és boszorkányok ellen, s szívesen vetették volna máglyára azt az embert, akinek jóslata ilyen félelmetes módon beigazolódott. A parasztok bábut készítettek róla, és azt égették el, mert meg voltak győződve róla, hogy a királyt az ő átka sújtotta. Az akkor már özvegy királyné mentette meg a kivégzéstől.

Vállalja a pestisesek gyógyítását

A későbbi látnok és egyik legvitatottabb alakja a történelemnek, Michel de Notredame a provencei Saint-Rémy-ben született 1503. december 14-én. Beiratkozott az orvosi egyetemre, de tanulmányait megszakította, amikor 1525-ben bubópestis pusztított Franciaország déli részén. Sok orvos menekült el erről a vidékről, de Michel hősiesen kitartott: egyik helységből a másikba utazva kezelte a súlyos fertőző betegségben szenvedőket. Amikor tanulmányait négy év múlva befejezte, kis híján megtagadták tőle az orvosi gyakorlat folytatásához szükséges engedélyt; feltehető, hogy féltékeny kollégái áskálódtak ellene. Ám a parasztok hálája és diáktársainak megbecsülése lehetővé tette, hogy végre megkapja a diplomáját, és orvosként működjék.

 

Nostradamus graphic

Nostradamus (1503 – 1566)

A Garonne folyó melletti Agen városában kezdett praktizálni, s 1533-ban feleségül vett egy „előkelő, nagyon szép és csodálatra méltó” fiatal nőt. A házasságból egy fiú és egy lány született, de egy idő múlva az eretnekeket üldöző inkvizíció beavatkozott a család életébe. Nostradamust (ezt a nevet vette fel) az egyházi bíróság elé idézték: az volt a vád ellene, hogy tiszteletlen megjegyzést tett a Szűzanya szobrára. Míg távol volt, újból kitört a pestis, s otthonába visszatérve feleségét és két gyermekét holtan találta. A következő tíz évben könyörületes vándororvosként járta az országot, s csodás gyógyításainak híre ment. Egész életre szóló kegydíjjal jutalmazták, s ekkor letelepedett a Marseille és Avignon között félúton fekvő Salon városában, szépítőszerek készítésével kezdett foglalkozni, majd elvett egy vagyonos özvegyet, aki hat gyermeket szült neki.

Látomások a padlásszobában

Ekkor már anyagi biztonságban élt, s így nem volt szüksége az orvosi gyakorlat folytatására. Nostradamus most már a misztikus tudományoknak szentelhette magát. A kisvárosi „barbárok”, ahogy szomszédait nevezte, gyanakvással nézték a mágia és az asztrológia iránti érdeklődését. Házának padlását csillagvizsgálóvá alakította át, s egy háromlábú széken kuporogva kémlelte a csillagos eget. Azt állította, hogy „a belső fény, a hang” tudatta vele a jövő titkait.

 

Great Fire London

Amikor háromszor húszat meg hatot írnak, Londont tűz pusztítja, s az igazak vére hull” E szavakat úgy értelmezik, hogy Nostradamus megjósolta az 1666-os londoni tűzvészt.

A kor szokásainak megfelelően kalendáriumokban tette közzé az elsőt 1550-ben, s eleinte csak azokban közölte jóslatait. Később azonban teljesen felhagyott az időjárási prognózisok és a Hold változásainak közlésével.

Homályba burkolt próféciák

Franciaországban bármelyik percben kitörhetett a vallási háború, s így az országban Nostradamus baljós, rejtélyes jövendölései termékeny talajra találtak. 1557-ig összesen közel 2000 jóslata jelent meg nyomtatásban, az első százat 1555-ben tette közzé. A Centuriák (százas csoportokba osztott, négysoros jövendölések) azonnal híressé tették, s ennek köszönhette udvari megbízatását.

 

Nostradamus: Prophecies

A Próféciák egy lapja

Nostradamus maga is beismerte, hogy szándékosan alkalmaz „ködös, rejtélyes megfogalmazást”. Homályos nyelven írt, amelynek alapját ugyan az akkori francia nyelv képezte, de teletűzdelte olasz, görög, spanyol, héber és latin kifejezésekkel. A Centúriákban megjelentetett jóslatait „quatrain”, négysoros vers formájában írta meg, költőinek azonban egyik sem nevezhető. A látnok kifejtette, hogy a szinte megfejthetetlen stílus azt a célt szolgálja, hogy megvédje a hatalmasok haragja ellen, hiszen jövendölései nem mindig voltak kedvezőek számukra. A szkeptikusabbak úgy vélték, hogy a homályos nyelv kibúvó volt, azt akarta, hogy jóslatát többféleképpen lehessen értelmezni, ha az esemény bekövetkezik, őt ne érhesse vád. A zavaros megfogalmazásoknak tulajdonítható, hogy a Centúriáknak mintegy 400 különböző értelmezését ismerjük, valamennyiben megpróbálkoztak azzal, hogy kidolgozzák Nostradamus próféciáit, amelyek a 3797-es esztendőig terjedő időszakot ölelik fel. „Kik halálom után jönnek, jobban megértik művemet” – írta a bölcs.

Királyi tanácsadó

A forrongó Franciaországban sokan voltak, köztük Katalin királyné is, akik nem érezték szükségét annak, hogy bevárják, míg a történelem beigazolja a látnoki képességgel megáldott orvos szavait. A királynét meggyőzte megboldogult férjéről mondott jóslata. Bizonyos, hogy IX. Károlyt anyja, Katalin beszélte rá, hogy Nostradamust kinevezze állandó udvari orvosának.

Egyik ismert történet szerint Nostradamus egy alkalommal megidézte Anael angyalt, s kérte, hogy egy varázstükörben tárja fel a királyné gyermekeinek sorsát. A kép azt mutatta, hogy Katalin három fia csak rövid ideig uralkodik, ellenben a megvetett vő, Navarrai Henrik 23 éven át lesz az ország királya. A kétségbeesett királyné leállíttatta a riasztó kép idézését. Valószínűleg az az igazság, hogy Nostradamust csak a királyné és fiai horoszkópjának elkészítésére kérték fel. Feltételezhető az is, hogy ha valami nyugtalanítót látott, azt gondosan kétértelmű szavakba burkolta, hiszen nem egy olyan abszolút uralkodó akadt, aki – ha kezdetben kegyeibe fogadta is jövendőmondóját – a rossz hír hozóját büntetéssel sújtotta.

 

Castillo Chaumont Sur Loire

A Loire menti Chaumont kastélyból a középkori építészet szépsége árad, ám Nostradamus nem a múltba, hanem a jövőbe tekintett, amikor Medici Katalin, Franciaország királynéja itt fogadta. Az anyának szomorú sorsot jövendölt: túl fogja élni mindhárom fiát. Ez a jóslata be is igazolódott.

Ünnepelt és ellentmondásos egyéniség

A legnagyobb francia költők egyike, Pierre de Ronsard írt kortársáról: „Az ókori orákulumokhoz hasonlóan hosszú éveken át megjósolta sorsunk számos eseményét.” Annyi bizonyos, hogy a prófétának jól esett az uralkodói elismerés és az, hogy a hírneve egyre nőtt egészen haláláig, ami 1566-ban következett be. Természetesen voltak sokan olyanok, akik kétkedéssel fogadták műveit, sőt egyszerűen az emberi hiszékenységet kihasználó, ügyes sarlatánt látták benne.

Egyes kutatók szerint Nostradamus azt is megjósolta, hogyan fog meghalni: „Holtan találnak az ágy és a pad mellett.” Egy este kijelentette, nem éli túl az éjszakát,erőt vett rajta a köszvény, és másnap reggel holtan találták a hálószobájában, közel az íróállványához.

 

Forrás: A múlt nagy rejtélyei (174-176. oldal) Reader’s Digest Válogatás, 1994 ISBN 963 8475 005

 

Székely fonó – Bemutató a Magyar Állami Operaházban

 

 

Október 1-jén, a zene világnapján tűzi műsorra Magyar Évadának első hazai vonatkozású nagyszínpadi bemutatóját az Opera. Kodály Zoltán Székely fonóját először állítja színpadra külföldi rendező. A világhírű Michał Znaniecki alkotótársa a zenei felkészülést irányító Kocsár Balázs, a produkció dirigense. A sorozat különlegessége, hogy az előadások előtt Pál István Szalonna és bandája autentikus népzenével vezeti fel a színpadi művet.

 

Kodály Zoltán: Székely fonó

 

Székely fonót 1932 óta hatféle rendezésben és a Kolozsvári Magyar Opera vendégjátékában láthatta eddig a Magyar Állami Operaház közönsége, összesen 258 alkalommal, utoljára pedig 2010-ben játszották. Az Opera repertoárfrissítésén belül is érdekes kísérlet, hogy a magyar népzenei hagyományokra épülő, és születésekor egészen új műfajú színpadi mű 2016-ban külföldi rendező koncepciója által elevenedik meg. A lengyel Michał Znaniecki megbízásának különös felhangját az adja, hogy a szerző édesanyja is lengyel származású volt.

Kodály partitúráján ez áll: Magyar életkép Erdélyből. Egy székely falu fonóházában zajlik az eseménysor, melyben szerelmesek kényszerű elválása, majd boldog egymásra találása, ármány és leleplezés bontakozik ki az egymást követő népdalok által. A librettó szövegei többféle értelmezést is megengednek, balladai homályba burkolva bizonyos részleteket, amelyek egy zárt falusi közösség életének sajátos törvényeit engedik látni. A főbb szerepekben az Opera vezető művészei lépnek színpadra, Rost Andrea és Rácz Rita a fiatal lányt, Molnár Levente és Haja Zsolt a kérőt,Schöck Atala és Gál Erika pedig a Háziasszonyt alakítja.

Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg” – vallotta Kodály Zoltán. A számos díjjal kitüntettet Michał Znaniecki több szempontból is vizsgálta a Székely fonót: egyszerre keresett egyetemes és jellemzően magyar gesztusokat, motívumokat a kompozícióban. Magyar kollégák segítségével tanulmányozta a honi népművészetet – kiemelt figyelemmel a népzenét, a néphagyományt, a népviseletet és a díszítőművészetet, Kodály Zoltán életét és munkásságát, valamint Erdély és Magyarország történelmét a 20. század elejétől egészen a rendszerváltásig. „Amikor hozzáfogtam a tervezéshez, az első gondolatom az volt, mennyire messze vagyok attól, hogy magaménak tekinthessem ezt a darabot, és mennyi időbe telik majd megértenem ennek a varázslatos kompozíciónak a lényegét. De amint elkezdtem tanulmányozni, rá kellett jönnöm, hogy mennyire kellemes hallgatni, hogy szinte otthon érzem magam benne, és milyen izgalmas lesz megmutatni a világnak a mű csodáit. A hagyományos népzene mindig is az egyik legfontosabb összetartó köteléke azoknak a népeknek, akik a történelem során különböző sorsfordító kihívásokkal néznek szembe. És mert ennyire a mélyben gyökerezik, és erősen ver benne a nemzet szíve, pont emiatt válhat a Székely fonó is egyetemes élménnyé a nézőtéren ülők azon tagjai számára, akik kötődni szeretnének az emberiség alapjaihoz.”

Koncepciójában két tér- és idősík jelenik meg: az előszínpadon, egyszerű, sötétebb színekkel ábrázolt környezetben, reális időben, kronologikusan zajlik a cselekmény. A kerettörténettől elemelve, egy másik szinten elevenednek meg a Háziasszony visszaemlékezései, korábbi boldogságának, életének fő momentumaiként értelmezhető epizódok. Az előszínpad komor realitásával szemben a hátul feltáruló jelenetek színesek, tablószerűek. A két színtér kontrasztját a díszlet és a jelmezek tovább árnyalják. Az olasz díszlettervező, Luigi Scoglio, valamint a lengyel jelmeztervező,Magdalena Dabrowska kerülte a népművészet díszítőelemeinek túl konkrét megjelenését. A végeredmény egy olyan, képi világában és rendezői elképzelésében újszerű és izgalmas előadás, amely nem szakít a mű gyökereivel, eredeti elképzeléseivel, sokkal inkább egy új, sajátosan európai nézőponttal gazdagítva mutatja be a magyar kultúra elévülhetetlen értékeit.

Kodály Zoltán: Székely fonó

 

Szereposztás

 

Karmester: Kocsár Balázs

 

Háziasszony: Schöck Atala, Gál Erika

A kérő: Molnár Levente, Haja Zsolt

Fiatal legény: Pataki Adorján, Ujvári Gergely

Szomszédasszony / A legény anyja: Ulbrich Andrea, Wiedemann Bernadett

Fiatal leány: Rost Andrea, Rácz Rita

A bolha: Gradsach Zoltán, Geiger Lajos

A leány anyja: Kiss Erika

 

Előhang: Pál István Szalonna és Bandája

Közreműködnek a Duna Művészegyüttes táncosai

 

 

Alkotók

 

Rendező: Michał Znaniecki

Díszlettervező: Luigi Scoglio

A díszlettervező asszisztense: Alejandro Contreras Cortés

Jelmeztervező: Magdalena Dabrowska

Animáció- és világítástervező: Bogumił Palewicz

Koreográfus: Juhász Zsolt

A koreográfus asszisztense: Marosi Edit

Dramaturg: Kenesey Judit

Karigazgató: Strausz Kálmán

További előadások: október 2., 6., 7., 8., 9., 11., 12., 23., május 28., június 3.

 

Forrás: Magyar Állami Operaház /EuroAstra

 

Giacomo Puccini operái

 

 

Giacomo Puccini (1858-1924) szegény zenész család sokadik gyermeke volt, apját korán elvesztette. Tanárai (Angeloni, Ponchielli) segítségével ösztöndíjasként végezhetett konzervatóriumot. 1877-ben látta Verdi Aidáját, amelynek hatására operaszerzéshez látott (ilyet én is tudok! – gondolhatta).

Giacomo PucciniJó ideig vadházasságban élt egy Elvira nevű férjezett nővel, akivel a botrányok elöl Torre del Lagóba költözött. Elvira neki is szült két gyereket, amíg végre meghalt a férje, így összeházasodhatott Puccinivel. Az operák sikerei után boldogan élhettek volna, de az asszony féltékenykedései pokollá tették a hétköznapjait. A feleség által állandóan gyanúsított cselédlányuk ezért öngyilkos lett. A zeneszerző minden operájának bemutatóján személyesen jelent meg, hogy addig se legyen otthon. Világraszóló sikerei után luccai és viareggiói villájában élt, minden földi jóval, társadalmi megbecsüléssel elhalmozva. Ön- és közveszélyes életmódja miatt olykor súlyosan megsérült: 1901-ben autót, később motorcsónakot vásárolt, bevallása szerint „szenvedélyesen vadászom librettókra, nőkre és vadkacsákra. Első autóbalesete után derült ki cukorbaja, később torokrákja, aminek következtében, a Tosca befejezése előtt, 1924-ben elhunyt a brüsszeli gyógykezelés közben.

Puccini operáinak hősei a szerelem áldozatai, kiélezett helyzetekben drámai érzelmek megtestesítői az olasz bel canto szellemében. Alaposan ismerte a színpadi hatás és a siker külsőségektől sem mentes, rafinált titkait. Sokat adott az egzotikus látványra. Jó drámai érzékkel, egyszerű cselekménnyel dolgozott. Az első világháborút követően, 1918-ban bemutatták három egyfelvonásosát (A köpeny, Angelica nővér, Gianni Schicchi) Triptichon címen. 1923-ban találkozott Mussolinivel, hogy megtervezzék a nemzeti operát. Rémes felesége mellett minden kortárs zeneszerzővel, librettistával, kiadóval és karmesterrel (Toscanini) összeveszett. Verdi mellett máig Puccini a legtöbbet (unásig) játszott opera-szerző, aki jelentősen hozzájárult a műfaj dekadenciájához. A romantika nála hisztérikus kitörésekké fajul. Most csak a legnépszerűbb darabjait vesszük sorra, és nem a bemutatók időpontjai szerint.

A ritkán játszott Edgar, Lidércek után a Manon Lescaut (1893) szövegkönyvét a Verdinél is jól bevált librettisták: Giuseppe Giacosa és Luigi Illica írták, majd 1896-ban a Bohéméletet, 1900-ban a Toscát, 1904-ben a Pillangókisasszonyt is. Az 1926-ra Altano által, Puccini 1924-es halála után befejezett Turandot című operáját már Adami és Simoni szövegkönyvére, Carlo Gozzi darabja után komponálta.

 

Pillangókisasszony

Nemzetközi nevén: Madame Butterfly a 19. századi gyarmati hódítások, a japán kereskedelmi nyitás okán keletkezhetett, akárcsak Bizet Gyöngyhalászok című operája. A gésák izgató világába visz, ahol a „Krizantém kisasszony örök húségét, várakozását, a keleti és a nyugati kultúra ellentmondását igen látványos fényekkel, árnyakkal, külsőségekkel, kissé japános hangzással, egy amerikai színdarab (David Belasco: A gésa) tartalmának átvételével mutatja be.

A történet röviden: a Japánt meghódító egyik amerikai tengerésztiszt, Pinkerton házat vásárol a Nagaszaki kikötője fölötti dombon. Az eladó mindjárt beleszámítja az árba a 15 éves, szemrevaló gésát, Cso-cso-szánt. A kislány beleszeret a tisztbe, sőt feleségül megy hozzá, hiába figyelmezteti az amerikai konzul és átkozza ki a családból a nagybátyja. Fényes esküvő, cseresznyevirágzás, egyebek. A II. felvonásban Cso-cso-szán már három éve hűségesen, csodaszép áriákkal várja vissza „férjét, aki az orgonavirágzásra ismét itt lesz. A lány közben megszülte kisfiát, amerikai zászlóval a kezében. Visszautasítja gazdag kérőjét. A harmadik orgonavirágzásra, egy este meg is érkezik Pinkerton hajója. A III. felvonás: másnap reggelig Cso-cso-szán egy percet sem alszik, a kert minden virágával feldíszíti a házat. Nem hisz a cselédnek, sem a saját szemének, hogy a felelőtlen Pinkerton nagy ívben tett a japán házasságra, és amerikai feleségével jött – a gyerekért. Ez már sokk! Ősei öngyilkos fegyverével elköveti a harakirit, a hasfelmetszést. Függöny le…

Az első bemutató 1904-ben, a milánói Scalában botrányba fulladt, mert a sztárénekesnő láthatóan várandós volt Toscanini gyermekével. Pinkertont Enrico Caruso alakította. Puccini ezután többször átdolgozta az operát, amíg 1906-ban elérte a kívánt sikert – azóta is mindenütt.

 

Bohémélet

1896-ban mérsékelt sikerrel mutatták be Torinóban a Bohéméletet, majd 1899-ban óriási ovációval Párizsban, mint a legpárizsibb operát. Leoncavallo egy életre megharagudott Puccinire, régi barátjára, mert tőle lopta el a szövegkönyvet, amit a Giacosa-Illica szerzőpáros librettójára zenésített meg. A szöveg alapja Henri Murger 1851-ben megjelent regénye.

A sztori: szegény bohém költők (Rudolf, Marcel és Collin) egy párizsi padlásszobában fagyoskodnak karácsony estéjén. Beállít hozzájuk egy jótevő teli kosár kajával és némi pénzzel. Jóízűen esznek-isznak, kidobják az albérlet díját követelő háziurat, majd lemennek a közeli kocsmába, hogy a maradék pénzt is elverjék. Rudolf még hátra marad verset írni, amikor bekopog a szomszédból a folyton köhögő, hímzésekből élő lány. Szerelem az első pillantásra! Aztán együtt csatlakoznak a kocsmázó haverokhoz. Ott ünneplik a karácsonyt. A következő jelenetben megjelenik Marcel egykori szerelme, Musette egy korosodó cukros bácsi karján. További ok az ivásra. Musette ócska kifogással elküldi a gazdag gavallért, és Marcel karjába veti magát. Együtt távozik a társasággal, és az öregúrra hagyják a számlát. Újabb jelenetben/felvonásban Mimi Marcellel szövetkezne, hogy visszaszerezze Rudolfját, aki kihallgatja őket, és bevallja, hogy csak Mimit szereti. Musette és Marcel újból összevész. A negyedik felvonásban megint feltűnik a hideg padlásszobában a jótevő, hoz finom italokat, ettől jókedvre derülnek. Ismét feltűnik Mimi és Musette. Rudolfot egyedül hagyják Mimivel, hogy kiénekeljék egymásnak szerelmük történetét. Egyenként visszaszállingóznak a bohém haverok, és Mimi boldogan kiköhögi a lelkét.

A közönség ujjong a rémes tragédia hallatán.

 

Tosca

Puccini borzalmasan veszekedett a librettó íróival (Giacosa és Illica), amíg Sardou drámáját átalakították a zeneszerző ízlése szerint. Az 1990-es római bemutatón akadt bombariadó és fegyelmezetlen közönség, de utána Párizsban és Londonban sikeres opera lett.

A cselekmény iszonyatos naturalista rémdráma, a napóleoni olasz köztársaság bukása idején. Cavaradossi abban a templomban festi az oltárképet, amelyben barátja, a bukott köztársasági konzul, Angelotti rejtőzködik. Jön a híres énekesnő, Tosca, a festő szerelme. Oktalanul féltékenykedik, erre a festő és Angelotti kirohan a templomból, de az új diktatúra rendőrfőnöke, Scarpia elcsípi a menekülő Cavaradossit. Scarpia hívatja Toscát, akire régóta szemet vetett, hiába kérdezgeti, mert a nőt a menekülők nem avatták be a történetbe. Toscának hallania kell a festő jajgatását a kínzókamrából. Az aljas Scarpia Cavaradossit szabadon engedi, ha Tosca lefekszik vele. A nő megígéri, útlevelet is kér tőle kettejük számára, de amikor azt átveszi, tőrt döf a rendőrfőnök szívébe. Ha ezzel végződne, még nem volna tragédia. Tosca szalad a börtönbe, mutogatja az útlevelet. A kivégzőcsapat úgy tesz, mintha vaktölténnyel lőne Cavaradossira, ám a golyó igazi volt. Amikor felfedezték a rendőrfőnök meggyilkolását, Tosca üldözői elöl a vár fokáról a mélybe veti magát. Három óra alatt négy halott. A hallgatóság örül, hogy ő legalább megúszta. Hevesen tapsol az énekesek megható teljesítményének.

 

Turandot

Carlo Gozzi színműve alapján Puccini perzsa mesét dolgoztatott fel Adami és Simoni librettistákkal, miután végleg összeveszett a korábbi darabírókkal, sőt a karmester Toscaninivel is. A mesét Kína földjére helyezte, és szokása szerint mindenbe hatékonyan beleszólt. Megszólaltat kínaias hangzásokat, harsány és nyers formában, ritkább a lírai dallam.

A történet röviden: Turandot, a császár lánya annak adja kezét, aki három rejtvényét megfejti. Úgy látszik, elege volt már a férfiakból, csak a hulláikat szeretné látni, mert állítólag ükanyját a barbárok megerőszakolták. Aki nem tud megfelelni a kérdéseire, azt kivégezteti. Kalaf herceg azonban nem akadályokra termett, hiába könyörög neki három miniszter, a saját apja és Liu, a szerelmes rabszolgalány, hogy ne tegye, ő csak azért is jelentkezik a próbatételre, miután meglátta a gőgös császárlányt. Kalaf pillanatok alatt, gond nélkül megfejti a rejtvényt. Még ő tesz engedményt Turandotnak, hogy ha kitalálja a nevét, önként megy a halálba, mint az ágyba ezzel a hisztérikával. Nosza, Turandot a titkosszolgálattal megkeresteti a herceg korábbi kapcsolatait. Szegény kis Liu inkább aláveti magát a kínzásoknak és meghal, mint elárulná szerelmese nevét. A halálra szánt herceg csöppet sem hatódik meg tőle. Turandot azonban már nem tud ellenállni a nála is okosabb egyetlen férfinak, aki ráadásul a lány kezébe tette a sorsát. Másnap a császárlány jelenti apjának meg az egybegyűlteknek, hogy a választottja neve: szerelem.

Puccini 1924-es halála miatt nem tudta befejezni a művet, azt tanítványa, Franco Alfano befejezésével mutatták be 1926-ban, Milánóban. A többi operáját olyan ritkán adják elő nálunk, hogy most nem szólunk róluk.

 

Dobi Ildikó – EuroAstra

Ma öt éve hunyt el Makovecz Imre

 

 

Makovecz ImreAz MMA alapító elnöke, örökös tiszteleti elnöke Makovecz Imre Kossuth-díjas építész 2011. szeptember 27-én hunyt el. Emléke előtt Sáros László György építész, az MMA rendes tagja írásával tisztelgünk.

Aztán

Aztán jött a telefon, hogy igaz-e? Nem hallottuk? Nahát!

Aztán telefon „haza”. Honnan tudjuk? Nem tudjuk. Nem akarom tudni. Mert persze nem is igaz. Hogy lehetne igaz?

Aztán az onnan neten elérhető „hírharsonák”. A bekészített nekrológok. Mert vannak ilyenek. Elfektetve a „nekrológfiókokban”. Mert vannak ilyenek is. Már ezt is tudom.

Aztán a kért és kéretlen megemlékezők. Istenem, mennyi szeretet. És mennyi utólagos. Képek, képek, képek. Miért kell mindenre emlékezni? Legkivált képekben. Elég lenne csak a fontosakra.

Makovecz Imre alkottaAztán most, hogy egy ideje nem mész el az ablak előtt, tudom, hogy ez csak most van, mert majd hazajössz. Csak most hazamentél. Egy kicsit. Végül is, ez mindenkinek kijár. Neked is.

Aztán majd elmesélem, mert közben megjöttünk Belgiumból. Dehogy is mesélem el, hiszen azért mentem oda, hogy megmutathassam neked az Atlanti-falat. Végre a saját fotóimon. Az ezer éve, Virilio bunker archeologie-jében megbámult iszonyatos fantasztikumot, a Speer-féle arcnélküli építészetet. Amit úgy szeretsz. Ami úgy érdekelt és piszkált ezelőtt, mindig is. Na, most itt van, elhoztam Neked. De azért a könyv változatlanul alapkönyv marad. Ugye? Mint Comenius Orbis Pictusa.

Makovecz Imre alkotásaAztán arra a tavaszra gondoltam, amikor titokban vittünk rákgyógyszert Kós Károlynak. Életem első autójával. A Skoda százassal. Azzal a sárga szappantartó-szerűvel. Valahol távol kellett megállni, mert figyelték az autókat is. Felmásztunk a házhoz, az oda-vissza, oda-vissza rámpán. Ott ült Károly bátyánk, a cserépkályha mellett. Kockás házikabátban. Letolva minket, hogy mi csak ne panaszkodjunk. Na, el is hallgattunk.

Aztán arra gondoltam, hogy kimehetnénk hozzá megint. Biztosan jólesne neki. Na, majd erről is beszéljünk még. Csak el ne felejtsem. Nem lehet senkit magára hagyni. Ő meg végképp nem érdemli meg. Mennyit tett értünk. De nem csak ezért.

Aztán arra gondoltam, hogy háromszor is hívtál magadhoz. Dolgozni. Én meg a makacs vasutas-unoka mindannyiszor megtagadtam. A végén vagy fél évig nem fogadtad a köszönésem se. Na, persze arra sem emlékszem, hogy ez miként tört meg. Jut eszembe, ha újra itthon leszel, mehetek kicsit dolgozni Hozzád? Nálunk úgy sincs munka.

Aztán még arról is kell beszélnünk, miért mondtad azt egyszer „a Kampisnak”, meg nekem, hogy ne hagyjunk magadra? Mert én úgy tudom, hogy mi sosem is akartunk, legfeljebb nem bírtuk a tempót. Meg néha nem is értettük.

Aztán most, legutóbb, mikor valamiért nem voltál ott, Miklós Rólad beszélt. Fantasztikus volt. És sok mindent megértettem. Pontosabban lehet, hogy azóta másként értek.

Aztán, látod, a pápáról se sokat meséltél. Jut eszembe, a neki vitt könyvedből vittünk mi is mindenfelé. Belgiumba is. Azt láttam, hogy nem értik. Na, nem a magyar nyelvű volta miatt, hanem azt nem, amit látnak. Hogyan képes minderre valaki? Miért teszi? Hogyan tudja végbevinni, amit már végbevitt? Erőszakos leszek. Majd faggatlak. Ha hagyod. Á, úgyse hagyod. Az nem Te lennél.

Aztán ez a felső-krisztinavárosi templom. Ez nem hagy nyugodni. Persze Téged se, mert ezt aztán tényleg meg kell csinálni. De hát annyi a segíteni akaró. Nekik se mindegy. Csak ezt most gyorsan kéne. El kell kezdeni. Hogy mikor fejezik be, az meg talán mindegy is. Csak épüljön, mint Gaudié. Az sincs kész. De kész lesz. S, a felszentelésen ott lesz a Mester is. Hisz’ mennyire várta. Az lesz csak a vidám nap. Talán még valami díjat is kap. De nem. A díjakat nem erre, és nem ilyenkor osztják. A díj – hisz már annyid van – nem lesz egyéb, nem lehet egyéb, mint maga a templomod. De ígérd meg, ha kész lesz, a felszentelésre Te is eljössz. Mi ott leszünk és várunk.

Aztán a végén majd, kifáradva a naptól, hazamegyünk mindannyian. Ahogy Te is tetted most. Egy kicsit megnyugodni. Csak hát még annyi az adósságunk.

Aztán…

Budapest, 2011 Halottak napján

Sáros László György

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Először Budapesten a Nagy János Experiment

 

 

Először a Müpában láthatja a fővárosi közönség az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző és jazz-zongorista Nagy János legújabb zenekarát, a Nagy János Experimentet. Az egyedi, különleges hangzású csapat október 4-én vendégzenészekkel kiegészülve készül a budapesti bemutatkozásra.

Nagy JánosNagy János neve nem ismeretlen a jazzrajongók körében, hiszen mire 1994-ben megalapította első formációját – Hard Line Trió, később Nagy János Trió néven – már olyan zenekarokban játszott, mint a Fusio, a Fortinbrass Kvintett és a Kőszegi Imre Kvartett. Saját triójának sikerét mi sem jellemzi jobban, minthogy a világhírű szaxofonossal, David Murrayvel közös koncertjüket a Gramofon Magazin kritikusai az Év jazz-eseményének választották 2001-ben. A zongorista-zeneszerző tehetségét a számtalan szakmai elismerés mellett az is ékesen bizonyítja, hogy Alapi István rockgitáros a következőképp írt róla: …a mai fiatal jazz-zongorista generáció talán legsokoldalúbb alakja. Minden munka, ami kikerül a keze alól, magán viseli a legmagasabb szintű igényesség jegyeit. Szólistaként, hangszerelőként és stúdiózenészként is számtalan lemezen és koncerten működött közre a hazai és a nemzetközi zenei szcéna szereplőivel, írt egyfelvonásos operát a szegedi Kövér Béla Bábszínház felkérésére, Malek Miklóssal pedig Bizet Carmenjét dolgozták át a jazz, a klasszikus és a kortárs zene izgalmas ötvözetévé. De írt csembalódarabokat, szerzett rajzfilmzenéket, sőt, 2007-ben épp a Müpában mutatták be Impressziók címre keresztelt négy harsonára, zongorára és ütőhangszerre írt darabját. Igazi széles látókörű, invenciózus fusion és crossover zenész, akitől egyáltalán nem áll messze a kísérletezés.

Nem meglepő hát, hogy új zenekarának is az Experiment nevet adta. A világ egyik legismertebb és legjobb basszusgitárosaként ismert Dominique Di Piazzával Székesfehérváron, az Alba Regia Jazzfesztiválon játszottak együtt, itt határozták el, hogy folytatják a közös zenélést. Di Piazza pengetéstechnikája egyedülálló, hiszen az alapvetően négyhúros basszusgitárra egy ötödik, magasabb húrt tett, ami így egyedülálló virtuozitást tesz számára lehetővé. Nem csoda, hogy John McLaughlintól kezdve Trilok Gurtuig szinte minden fontos jazz-zenésszel játszott együtt, bejárva Amerikát, Afrikát és Indiát. Az ütőhangszereknél azt a francia Xavier Desandre Navarre-t köszönthetjük, aki amellett, hogy Gil Evans, Michel Portal vagy David Sanborn partnereként zenélt, több filmzenében is közreműködött, így a Luc Besson rendezte Leon, a profiban is. Az alkalmi kvartett negyedik tagja az immár nemzetközi hírnévnek örvendő Borlai Gergő, akivel a zenekarvezető Nagy János már majd’ negyed évszázada játszik együtt. A még mindig csak 38 éves Borlai csodagyerekként 3 évesen kezdett dobolni, 12 évesen már a Grencsó Kollektíva tagjaként ütötte a dobokat. Három saját lemez mellett 250 albumon működött közre, állandó szereplője a legrangosabb ütősfesztiváloknak és vezető hangszermárkák kérték fel képviseletükre.

Október 4-én a Fesztivál Színházban elsősorban Nagy János saját szerzeményeit szólaltatják meg, olyan vendégszólistákkal kiegészülve, mint Mózes Tamara és a szaxofonos Vincent Mascart.

 

Nagy János Experiment

2016. október 4. kedd 20:00 – 22:00

Fesztivál Színház

 

Közreműködők:

Nagy János, billentyűs hangszerek

Dominique Di Piazza, basszusgitár

Borlai Gergő,dob

Xavier Desandre Navarre, ütőhangszerek

 

Vendég:

Vincent Mascart, szaxofon

Mózes Tamara, ének

 

Nagy János Experiment: https://youtu.be/pXWu5ldcGSg

https://www.mupa.hu/program/nagy-janos-experiment-2016-10-04_20-00-fesztivalszinhaz

 

Forrás: EuroAstra

 

Szavak és tettek

 

 

A szinte minden élelmiszerboltban megtalálható, ingyenes, egyszer használatos műanyag zacskók óriási ökológiai fenyegetést jelentenek: a becslések szerint ezekből a zacskókból csak Európában évente nyolcmilliárd darab szennyezi a környezetet. Magyarország – többek között Lengyelországgal, Portugáliával és Szlovákiával együtt – a legnagyobb nejlonzacskó-fogyasztók közé tartozik, fejenként több mint négyszázötvenet használunk el évente. Ez több mint kétszerese az európai átlagnak, nem is beszélve arról, hogy a finnek mindössze fejenként négy műanyag zacskót használnak el évente.

Régebben a szupermarketek pénztárainál még ingyen adtak műanyag szatyrokat, melyekben haza lehetett vinni a megvásárolt árukat, de mára ez a gyakorlat Magyarországon szerencsére már megszűnt. A környezetszennyező nejlonzacskó-használat visszaszorításában a törvények mellett nagy szerepet kap a meggyőzés is: sikerül-e rávenni az embereket, hogy az eldobható szatyrok helyett a tartós, sokszor használható bevásárlótáskákat válasszák?

műanyag zacskó

 

Francia pszichológusok – Lolita Rubens és munkatársai – egy párizsi szupermarketben, terepkísérlettel vizsgálták a meggyőzés hatékonyságát. Arra próbálták rávenni a vásárlókat, hogy ne a pénztárnál ingyen elvehető nejlonszatyrokat válasszák (ott még vannak ilyenek), hanem inkább vásároljanak tartós bevásárlótáskát. A pszichológusok a szupermarket bejáratánál szólították meg a vásárlókat, és először is egy plakátot mutattak nekik, amely a Földet ábrázolta egy nejlonzacskóban, e felirat kíséretében: „A Föld nem jut levegőhöz, ne használj több nejlonszatyrot!”. Megkérték a vásárlókat, hogy ha egyetértenek ezzel a környezetvédő gondolattal, írják alá a plakátot a teljes nevükkel. Ez jól ismert meggyőzési módszer: ha sikerül elérni, hogy az ember lehetőleg írásban, nyilvánosan, a saját nevében kiálljon valamilyen eszme mellett, akkor valószínű, hogy később a viselkedését hozzá fogja igazítani ahhoz az elvhez, amelyet nyíltan vállalt. Azonban a kutatók a megszólítottak mintegy felének az aláírás után még feltettek két kérdést, amely azt firtatta, hogy a múltban sokszor használtak-e eldobható nejlonszatyrot. Természetesen mindenki használt már nejlonszatyrot, így a kérdésre válaszolók szembesültek azzal, hogy noha nyilvánosan aláírták a nejlonszatyor-ellenes plakátot, valójában ők is „bűnös” nejlonszatyor-használók. Az ilyen jellegű ellentmondás kellemetlen lelki feszültséget kelt az emberben, amelytől mindenki szeretne minél hamarabb megszabadulni.

A kijáratnál a kutatók megfigyelték, ki milyen táskával távozott. Azok, akik csak a plakátot írták alá, és utána mindjárt mehettek bevásárolni, 29%-ban utasították el az ingyen nejlonszatyrot, vagyis rájuk igencsak hatott a meggyőzés. Ellenben azok, akikben a kutatók lelki feszültséget keltettek, mindössze 4%-ban döntöttek úgy, hogy nem vesznek ingyen szatyrot. Vagyis rájuk semmilyen meggyőző hatással nem volt, hogy nyilvánosan aláírták a plakátot. Mi történhetett? Nos, akiknek a lelkében disszonancia keletkezett, alighanem igyekeztek mielőbb megszabadulni ettől az érzéstől, és a vásárlás 20-30 perce alatt meggyőzték magukat, hogy nem is baj, ha az ember nejlonszatyrot használ, ezért igazán nem kell rosszul érezniük magukat. Miért éppen ők fizessenek a környezetvédelemért, és a bevásárlótáska megvételével úgyis csak az üzlet profitját növelnék… A disszonanciát sikerült ilyen módon eltüntetniük, ám vele együtt semmivé vált a meggyőzés hatása is. Vagyis az elköteleződés hatékony módszer, de az eredményt teljesen le lehet rontani, ha az embert arra késztetik, gondolkozzon azon, miért is nem kell betartania azt, amiért az előbb még kiállt.

 

Forrás: Mannhardt András: Élet és Tudomány

 

Hangolódjon az őszre a Lappföld színeivel

 

 

Finnországban az őszt tartják az ország legszebb arcának. Már itthon is búcsúzik a nyár, de ez még nem jelenti azt, hogy az esti koktélozásokról is le kell mondanunk. Mutatunk három, a lappföldi ősz ihlette kreációt, amelyeket nem csak egyszerű elkészíteni, de színviláguk még vonzóbbá teheti számunkra ezt az évszakot.

 

koktélok Finlandia vodkával

 

A meleg narancs árnyalattal megidézhetjük a sárguló erdők csodás világát, az élénkzöld színnel északi fényt festhetünk az éjszakába, az intenzív kék pedig akár egy csepp az ezer tó országából, Finnországból.

Kapja elő mixer tudományát, és játsszon bátran a színekkel!

 

Lappland orange

  • 4 cl Finlandia grapefruit
  • 5 cl frissen facsart pink grapefruit
  • 1,5 cl mangó püré
  • otelló szőlő

Díszítéshez: otelló szőlő és grapefruit héj

A mangó pürét keverjük a többi hozzávalóhoz, shakerben rázzuk össze, majd öntsük talpas pohárba.

 

Nordic light

  • 5 cl Finlandia vodka
  • 2 cl zöldalma püré
  • 3,5 cl frissen facsart lime
  • 15 cl hűtött házi limonádé
  • otelló szőlő

Díszítéshez: zöldalma szeletek és vodkában áztatott otelló szőlő

A vodkát és a facsart lime levét összekeverjük, a pohárba beleöntjük a pürésített zöldalmát, beledobáljuk a szőlőt, majd felöntjük házi limonádéval.

 

Finnish blue

  • 2-5 cl Finlandia vodka
  • 2 cl frissen facsart lime
  • 2 cl kék curacao likőr
  • 15 cl tonik
  • 2-3 szem otelló szőlő
  • 1 db szilva
  • jégkocka

Díszítéshez: kék otelló szőlő és szilva

A koktél elkészítése előtt az otelló szőlőt és a szilvát vodkába áztatjuk. Long drink-es pohárban összekeverjük a vodkát és a facsart lime levét, kék curacao likőrrel színezzük, majd tonikkal öntjük fel. A végén a vodkában áztatott gyümölcsökkel díszítjük.

 

http://www.finlandia.com

 

Magyar Animáció 100 – kiállítás Miskolcon

 

 

A miskolci CineFest kiegészítő programjaként mutatják be a Magyar animáció 100 című filmtörténeti kiállítást, amelyet a magyar animációsfilm-készítés centenáriuma alkalmából állított össze a Magyar Művészeti Akadémia 2015-ben. Az október 2-ig látogatható tárlat az Magyar Animáció 100 logoelső amatőr trükkfilmkísérletektől a videómegosztókon megjelenő kortárs animációs kisfilmekig mutatja be a magyar animáció változatos történetnek legfontosabb állomásait, máig kiemelkedő filmjeit, a technika fejlődését és a filmek mögött álló alkotókat.

A kiállítás – melynek szakmai megnyitóját Henrik Irén operatőr tartotta és Bíró Tibor, a CineFest fesztiváligazgatója mondott köszöntőt – áttekinti a magyar animáció történetét, ami 1914-ben kezdődött Kató-Kiszly István trükkfilmjeivel. A nagyüzemi gyártás ezután a Macskássy Gyula által vezetett budapesti reklámfilm-műteremben az 1930-as, 1940-es években indult el.

 

Magyar animáció 100 kiállítás

 

A következő jelentős időszakot az 1950-es években formálódott állami Pannónia Filmstúdió fémjelzi, amely évtizedekre a magyar animáció alapintézményévé vált. Itt a 60-as évektől egymás után születtek a ma is ismert animációs mozifilmek és tévésorozatok, valamint a külföldi fesztiválokon nagy sikerű művészi animációk, többek között Rófusz Ferenc 1980-ban készült A légy című filmje, amely az első magyar film volt, amely Oscar-díjat kapott.

A rendszerváltozás óta eltelt 25 év a gyártási és financiális nehézségek ellenére is bővelkedik kultikus filmekben és nemzetközi sikerekben. Az Oscar-díjra jelölt Maestro, az Annecy-fődíjas Nyócker!, vagy a videómegosztókon is milliós nézőszámot elérő, száz részes Magyar népmesék sorozat.

A kortárs magyar animáció utánpótlásának egyik legfőbb intézménye a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a MOME-s diákmunkák mind gyakrabban szerepelnek sikerrel a világ legrangosabb fesztiváljain. A kiállításon is találkozhatunk a MOME-n végzett új-generációs rendezőkkel és siker filmjeikkel, többek között Vácz Péter Nyuszi és Őz című animációs filmjével valamint Bucsi Réka Symphony No. 42 rövidfilmjével is.

A magyar filmgyártás történetének egyik legszínesebb fejezete az animációs film. Olyan máig népszerű karaktereket köszönhetünk neki, mint a Kiskakas, Gusztáv, Vuk, a Mézga család vagy Grabowski.

A magyar animáció máig legnépszerűbb alkotásait többek között Jankovics Marcell, az MMA rendes tagja, alelnöke, Gyulai Líviusz, az MMA rendes tagja, Orosz István, az MMA rendes tagja és Ternovszky Béla, az MMA levelező tagja is jegyzi.

A kiállítás magyar és angol nyelvű. Az eredeti bábok és a rajzfilmekből vett eredeti képek segítségével a látogatók betekinthetnek az animációs film készítésének kulisszatitkaiba is.

Eredeti bábokA MMA anyaga a mostani tárlatra kiegészült eredeti kölcsönzött bábokkal és egyéb szakmai anyagokkal. Így kerültek ki a falra a Kecskemétfilm Kft-től kapott Magyar Népmesék, Cigánymesék és a Mondák a magyar történelemből című sorozatok. Foky Emmitől bábokat, Cseh Andrástól a Frakk figurákat, Cakó Ferenctől egy makett-asztalt, Kopasz Milántól pedig werkfilmet és fa figurákat kapott a kiállítás.

A képekkel gazdagon illusztrált szöveges tárlatot klasszikus és kortárs magyar animációs filmekből összeállított vetítési program kíséri. Több monitoron vetítenek filmeket, melyeket miskolci vonatkozásokkal egészítettek ki, például Csáki Lászlónak a Miskolci Művésztelepen Pálfi Szabolccsal végzett munkájának dokumentációjával és Országh Gábor miskolci képzőművész kisfilmjével.

 

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Európa Yellowstone-ja lesz a Fogarasi havasok

 

 

Memorandumot fogadott el a bukaresti kormány az ország legmagasabb hegységének, a Fogarasi-havasoknak nemzeti parkká nyilvánításáról.

FogarasA jogszabály egy tárcaközi bizottságot hoz létre a környezetvédelmi, erdő- és vízgazdálkodási minisztérium irányítása alatt, amely a 2016-2020-as időszakban összefogja az új nemzeti park létrehozásához szükséges elemző, tervező, és engedélyező munkát. A tevékenységbe önkéntességi alapon bevonják az érdekelt környezetvédelmi civil szervezeteket, a leendő park területén tevékenykedő állami és helyi hatóságokat.

Európa Yellowstone”-ja növelheti Románia elmaradását

A kormány szerint a Fogarasi-havasok nemzeti park a romániai biodiverzitás leggazdagabb tartaléka lesz 27 féle élőhellyel, amely – a területén élő védett növények és állatok aránya tekintetében – “Európa Yellowstone-ja” lehet. Jelenleg Romániának 13 nemzeti parkja van, 317,5 ezer hektárnyi területen, ami az ország területének csak másfél százalékát teszi ki, míg Európában az ilyen környezetvédelmi területek a földrész 2,8 százalékát teszi ki.

 

Fogaras

 

Moldoveanu térkép

A Déli-Kárpátok vonulatához tartozó Fogarasi-havasokban található Románia legmagasabb csúcsa, a 2544 méteres Moldoveanu.

trans fogaras

A hegységen keresztül Nicolae Ceausescu kommunista diktátor parancsára az 1970-es évek elején mindössze négy év alatt utat épített a katonaság, a hivatalos statisztika szerint az építkezés során negyven utász vesztette életét.

A 2000 méteres magasságba felkapaszkodó “Transzfogarasi” országút a magashegyi időjárási viszonyok miatt csak a nyári hónapokban július elejétől október végéig használható, de a roppant látványos aszfaltozott útnak és az erdélyi oldalon épült drótkötélpályának köszönhetően turisták ezrei látogatják keresik fel, a korábban csak bakancsos, hátizsákos hegymászók által látogatott alpesi táj pedig nyaranta túlzsúfolt panziók és vendéglők zsivajától hangos.

 

Forrás: greenfo/MTI

 

Az idő nyomában

 

 

Bartusz kiállítás megnyitóBartusz György Munkácsy Mihály-díjas felvidéki képzőművész, az MMA rendes tagja munkáiból – szobraiból, festményeiből és rajzaiból – nyílt tárlat a budapesti Forrás Galériában. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében rendezett, október 14-ig látható kiállítás többek között a Tér-idő sorozat plasztikáit, a Csendesített gesztusok rajzait és a Kép időnyommal című 1967-es festményt is bemutatja.

Bartusz György felvidéki képzőművészA sokoldalúság jellemzi Bartusz György munkásságát, szinte minden alkalmazott és autonóm képzőművészeti műfajban alkotott, emellett ért a zenéhez, matematikához és a komputerhez is – mondta Sturcz János művészettörténész, az MMA levelező tagja a tárlatot megnyitó beszédében. Hozzáfűzte: Bartusz György eredeti képzettsége szerint szobrász, de készített többek között festményeket, grafikákat, számítógépes nyomatokat és konceptuális műveket is. Tavaly a Pesti Vigadóban retrospektív kiállítás mutatta be műveit, a mostani tárlaton életművének csipán egy szegmense látható, ám ez is elegendő ahhoz, hogy körvonalazza a művész törekvésének lényegét. A sokféle aktivitás nála ugyanis egy irányba tart, egy szellemiséget hordoz, ilyen az egyszerűségre, őszinteségre való törekvés – mutatott rá a művészettörténész. Művei egyszerű alkotói folyamatot tükröznek, reagálnak a körülvevő világra, annak realitásával foglalkoznak. Mozgalmasak és egyben archaikusak, az időtlenség és a mozdulatlanság is megjelenik bennük. Szobrai rokonságot mutatnak Deim Pál munkáival, bár ezek kevésbé sérültek és jobban hangsúlyozzák időbeliségüket. Beszédét azzal zárta, hogy Bartusz György, aki Kassán, három ország találkozási pontján alkot, igazi közép-európai művész.
Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese köszöntőjében kiemelte, hogy Bartusz György életét és művészetét végigkíséri a számmisztika, a hármas szám jelentősége. Az 1933-as születésű művésznek három település – Kéménd, Kassa és Prága – határozza meg pályafutását, és nemcsak képző- és akcióművész, hanem pedagógus is.
Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke úgy fogalmazott: a művész belső szeme segítségével akár 10 négyzetnanométer felületet is képes felnagyítani, és elénk tárni a részleteket. Mint mondta, Kéménden a tájnak emberi arca van, és aki itt született, az sok mindenre érzékeny a világból.

Bartusz György az 1960-as években a csehszlovákiai konkretista mozgalom tagjaként kezdte pályafutását, az irányzat tagjai főként absztrakt művekben fejezték ki magukat. 1967-ben meghívást kapott egy pályázatra, amelyet a korompai felkelés emlékművének elkészítésére írtak ki. A pályázatot megnyerte, ennek köszönhetően műtermet tudott építeni Kassán, ahol máig is dolgozik.
Alkotásaiban az idő megfoghatatlansága és annak képzőművészeti megjelenítése, az idő és a cselekvés kapcsolatának gondolata foglalkoztatja. E témák egész pályáján végigkísérték művészetét: rajzok, nyomatok és festmények születtek a tematikákhoz kapcsolódva. Ennek jegyében készítette gesztusra épülő másodperces rajzait is, hogy pillanatok alatt be tudja mutatni, milyen érzések ragadták magával alkotás közben.
Az 1970-es évek második felében jöttek létre Tér-idő című sorozatának alumíniumból készült első szobrai, amelyek a mozgásra, a térbeli és időbeli változásra mutatnak rá. A szobrok forgatható fémlapokból állnak, ezek mozgatásával módosítható a szerkezet és a forma. A művész nagy hangsúlyt fektet az indigó festményekre, melyeket egyedi technikával készít.
Köztéri szobrai megtalálhatóak Kassán, Révkomáromban és Bártfán, műveit többek között a budapesti Szépművészeti Múzeum és a pozsonyi Nemzeti Galéria őrzi.
Bartusz György 2004-ben Munkácsy Mihály-díjban részesült, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

 

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia