A kiváló orvos, Nostradamus okkult tudományokkal is foglalkozott. A világ jövőjének 20 évszázadáról mondott jövendöléseivel kihívta maga ellen a római katolikus egyház haragját. Valóban a jövőbe látó próféta volt, vagy csak legenda, hogy jóslatai beváltak?
Az energikus, alacsony termetű ember hosszú, sűrű szakállával II. Henrik francia király fényűző reneszánsz udvarának furcsa figurája volt. Szülei katolikus hitre tért zsidók voltak. Az asztrológiában és egyéb kétes tudományokban jártas Nostradamust a királyi udvar 1556-ban Párizsba hívatta, valami különleges szórakoztatást várva tőle. Az uralkodóról mondott jóslatai világszerte híressé tették. Az egyik közérthető nyelven megfogalmazott, de akkor abszurdnak tűnt jóslata szerint hamarosan egy „félszemű” lesz a király. A másik jóslata, amelyet a tőle megszokott homályosságba burkolt, s ezért többféleképpen értelmezhettek, így szólt: „A fiatal oroszlán legyőzi majd az idősebbet a küzdőtéren, különös párviadalban, az aranyos sisak alatt kiszúrja a szemét, a két sérülés közül ez lesz az egyik, majd (az idősebb) iszonyú halállal fog elpusztulni” (Franciából fordította Ligeti Pál.)
1559. június 1-jén a király lovagi tornát rendezett, s a viadal során szerencsétlen baleset történt: ellenfele, a nála fiatalabb Montgomery gróf dárdája a király aranyozott sisakrostélyát átfúrva belehatolt a bal szemébe. A szétrepedt dárda másik fele mély sebet ejtett a király nyakán. Henrik tíznapos súlyos szenvedés után meghalt, s ez alatt az idő alatt valóban ő volt Franciaország félszemű uralkodója, mindmáig az egyetlen.
Nostradamus szavait megdöbbenéssel idézték. A római katolikus egyház vezetői kérlelhetetlen harcot folytattak a varázslók, mágusok és boszorkányok ellen, s szívesen vetették volna máglyára azt az embert, akinek jóslata ilyen félelmetes módon beigazolódott. A parasztok bábut készítettek róla, és azt égették el, mert meg voltak győződve róla, hogy a királyt az ő átka sújtotta. Az akkor már özvegy királyné mentette meg a kivégzéstől.
Vállalja a pestisesek gyógyítását
A későbbi látnok és egyik legvitatottabb alakja a történelemnek, Michel de Notredame a provencei Saint-Rémy-ben született 1503. december 14-én. Beiratkozott az orvosi egyetemre, de tanulmányait megszakította, amikor 1525-ben bubópestis pusztított Franciaország déli részén. Sok orvos menekült el erről a vidékről, de Michel hősiesen kitartott: egyik helységből a másikba utazva kezelte a súlyos fertőző betegségben szenvedőket. Amikor tanulmányait négy év múlva befejezte, kis híján megtagadták tőle az orvosi gyakorlat folytatásához szükséges engedélyt; feltehető, hogy féltékeny kollégái áskálódtak ellene. Ám a parasztok hálája és diáktársainak megbecsülése lehetővé tette, hogy végre megkapja a diplomáját, és orvosként működjék.
Nostradamus (1503 – 1566)
A Garonne folyó melletti Agen városában kezdett praktizálni, s 1533-ban feleségül vett egy „előkelő, nagyon szép és csodálatra méltó” fiatal nőt. A házasságból egy fiú és egy lány született, de egy idő múlva az eretnekeket üldöző inkvizíció beavatkozott a család életébe. Nostradamust (ezt a nevet vette fel) az egyházi bíróság elé idézték: az volt a vád ellene, hogy tiszteletlen megjegyzést tett a Szűzanya szobrára. Míg távol volt, újból kitört a pestis, s otthonába visszatérve feleségét és két gyermekét holtan találta. A következő tíz évben könyörületes vándororvosként járta az országot, s csodás gyógyításainak híre ment. Egész életre szóló kegydíjjal jutalmazták, s ekkor letelepedett a Marseille és Avignon között félúton fekvő Salon városában, szépítőszerek készítésével kezdett foglalkozni, majd elvett egy vagyonos özvegyet, aki hat gyermeket szült neki.
Látomások a padlásszobában
Ekkor már anyagi biztonságban élt, s így nem volt szüksége az orvosi gyakorlat folytatására. Nostradamus most már a misztikus tudományoknak szentelhette magát. A kisvárosi „barbárok”, ahogy szomszédait nevezte, gyanakvással nézték a mágia és az asztrológia iránti érdeklődését. Házának padlását csillagvizsgálóvá alakította át, s egy háromlábú széken kuporogva kémlelte a csillagos eget. Azt állította, hogy „a belső fény, a hang” tudatta vele a jövő titkait.
„Amikor háromszor húszat meg hatot írnak, Londont tűz pusztítja, s az igazak vére hull” E szavakat úgy értelmezik, hogy Nostradamus megjósolta az 1666-os londoni tűzvészt.
A kor szokásainak megfelelően kalendáriumokban tette közzé az elsőt 1550-ben, s eleinte csak azokban közölte jóslatait. Később azonban teljesen felhagyott az időjárási prognózisok és a Hold változásainak közlésével.
Homályba burkolt próféciák
Franciaországban bármelyik percben kitörhetett a vallási háború, s így az országban Nostradamus baljós, rejtélyes jövendölései termékeny talajra találtak. 1557-ig összesen közel 2000 jóslata jelent meg nyomtatásban, az első százat 1555-ben tette közzé. A Centuriák (százas csoportokba osztott, négysoros jövendölések) azonnal híressé tették, s ennek köszönhette udvari megbízatását.
A Próféciák egy lapja
Nostradamus maga is beismerte, hogy szándékosan alkalmaz „ködös, rejtélyes megfogalmazást”. Homályos nyelven írt, amelynek alapját ugyan az akkori francia nyelv képezte, de teletűzdelte olasz, görög, spanyol, héber és latin kifejezésekkel. A Centúriákban megjelentetett jóslatait „quatrain”, négysoros vers formájában írta meg, költőinek azonban egyik sem nevezhető. A látnok kifejtette, hogy a szinte megfejthetetlen stílus azt a célt szolgálja, hogy megvédje a hatalmasok haragja ellen, hiszen jövendölései nem mindig voltak kedvezőek számukra. A szkeptikusabbak úgy vélték, hogy a homályos nyelv kibúvó volt, azt akarta, hogy jóslatát többféleképpen lehessen értelmezni, ha az esemény bekövetkezik, őt ne érhesse vád. A zavaros megfogalmazásoknak tulajdonítható, hogy a Centúriáknak mintegy 400 különböző értelmezését ismerjük, valamennyiben megpróbálkoztak azzal, hogy kidolgozzák Nostradamus próféciáit, amelyek a 3797-es esztendőig terjedő időszakot ölelik fel. „Kik halálom után jönnek, jobban megértik művemet” – írta a bölcs.
Királyi tanácsadó
A forrongó Franciaországban sokan voltak, köztük Katalin királyné is, akik nem érezték szükségét annak, hogy bevárják, míg a történelem beigazolja a látnoki képességgel megáldott orvos szavait. A királynét meggyőzte megboldogult férjéről mondott jóslata. Bizonyos, hogy IX. Károlyt anyja, Katalin beszélte rá, hogy Nostradamust kinevezze állandó udvari orvosának.
Egyik ismert történet szerint Nostradamus egy alkalommal megidézte Anael angyalt, s kérte, hogy egy varázstükörben tárja fel a királyné gyermekeinek sorsát. A kép azt mutatta, hogy Katalin három fia csak rövid ideig uralkodik, ellenben a megvetett vő, Navarrai Henrik 23 éven át lesz az ország királya. A kétségbeesett királyné leállíttatta a riasztó kép idézését. Valószínűleg az az igazság, hogy Nostradamust csak a királyné és fiai horoszkópjának elkészítésére kérték fel. Feltételezhető az is, hogy ha valami nyugtalanítót látott, azt gondosan kétértelmű szavakba burkolta, hiszen nem egy olyan abszolút uralkodó akadt, aki – ha kezdetben kegyeibe fogadta is jövendőmondóját – a rossz hír hozóját büntetéssel sújtotta.
A Loire menti Chaumont kastélyból a középkori építészet szépsége árad, ám Nostradamus nem a múltba, hanem a jövőbe tekintett, amikor Medici Katalin, Franciaország királynéja itt fogadta. Az anyának szomorú sorsot jövendölt: túl fogja élni mindhárom fiát. Ez a jóslata be is igazolódott.
Ünnepelt és ellentmondásos egyéniség
A legnagyobb francia költők egyike, Pierre de Ronsard írt kortársáról: „Az ókori orákulumokhoz hasonlóan hosszú éveken át megjósolta sorsunk számos eseményét.” Annyi bizonyos, hogy a prófétának jól esett az uralkodói elismerés és az, hogy a hírneve egyre nőtt egészen haláláig, ami 1566-ban következett be. Természetesen voltak sokan olyanok, akik kétkedéssel fogadták műveit, sőt egyszerűen az emberi hiszékenységet kihasználó, ügyes sarlatánt látták benne.
Egyes kutatók szerint Nostradamus azt is megjósolta, hogyan fog meghalni: „Holtan találnak az ágy és a pad mellett.” Egy este kijelentette, nem éli túl az éjszakát,erőt vett rajta a köszvény, és másnap reggel holtan találták a hálószobájában, közel az íróállványához.
Forrás: A múlt nagy rejtélyei (174-176. oldal) Reader’s Digest Válogatás, 1994 ISBN 963 8475 005
Jó ideig vadházasságban élt egy Elvira nevű férjezett nővel, akivel a botrányok elöl Torre del Lagóba költözött. Elvira neki is szült két gyereket, amíg végre meghalt a férje, így összeházasodhatott Puccinivel. Az operák sikerei után boldogan élhettek volna, de az asszony féltékenykedései pokollá tették a hétköznapjait. A feleség által állandóan gyanúsított cselédlányuk ezért öngyilkos lett. A zeneszerző minden operájának bemutatóján személyesen jelent meg, hogy addig se legyen otthon. Világraszóló sikerei után luccai és viareggiói villájában élt, minden földi jóval, társadalmi megbecsüléssel elhalmozva. Ön- és közveszélyes életmódja miatt olykor súlyosan megsérült: 1901-ben autót, később motorcsónakot vásárolt, bevallása szerint „szenvedélyesen vadászom librettókra, nőkre és vadkacsákra
Az MMA alapító elnöke, örökös tiszteleti elnöke Makovecz Imre Kossuth-díjas építész 2011. szeptember 27-én hunyt el. Emléke előtt Sáros László György építész, az MMA rendes tagja írásával tisztelgünk.
Aztán most, hogy egy ideje nem mész el az ablak előtt, tudom, hogy ez csak most van, mert majd hazajössz. Csak most hazamentél. Egy kicsit. Végül is, ez mindenkinek kijár. Neked is.
Aztán arra a tavaszra gondoltam, amikor titokban vittünk rákgyógyszert Kós Károlynak. Életem első autójával. A Skoda százassal. Azzal a sárga szappantartó-szerűvel. Valahol távol kellett megállni, mert figyelték az autókat is. Felmásztunk a házhoz, az oda-vissza, oda-vissza rámpán. Ott ült Károly bátyánk, a cserépkályha mellett. Kockás házikabátban. Letolva minket, hogy mi csak ne panaszkodjunk. Na, el is hallgattunk.
Nagy János neve nem ismeretlen a jazzrajongók körében, hiszen mire 1994-ben megalapította első formációját – Hard Line Trió, később Nagy János Trió néven – már olyan zenekarokban játszott, mint a Fusio, a Fortinbrass Kvintett és a Kőszegi Imre Kvartett. Saját triójának sikerét mi sem jellemzi jobban, minthogy a világhírű szaxofonossal, David Murrayvel közös koncertjüket a Gramofon Magazin kritikusai az Év jazz-eseményének választották 2001-ben. A zongorista-zeneszerző tehetségét a számtalan szakmai elismerés mellett az is ékesen bizonyítja, hogy Alapi István rockgitáros a következőképp írt róla: 
első amatőr trükkfilmkísérletektől a videómegosztókon megjelenő kortárs animációs kisfilmekig mutatja be a magyar animáció változatos történetnek legfontosabb állomásait, máig kiemelkedő filmjeit, a technika fejlődését és a filmek mögött álló alkotókat.
A MMA anyaga a mostani tárlatra kiegészült eredeti kölcsönzött bábokkal és egyéb szakmai anyagokkal. Így kerültek ki a falra a Kecskemétfilm Kft-től kapott Magyar Népmesék, Cigánymesék és a Mondák a magyar történelemből című sorozatok. Foky Emmitől bábokat, Cseh Andrástól a Frakk figurákat, Cakó Ferenctől egy makett-asztalt, Kopasz Milántól pedig werkfilmet és fa figurákat kapott a kiállítás. 
A jogszabály egy tárcaközi bizottságot hoz létre a környezetvédelmi, erdő- és vízgazdálkodási minisztérium irányítása alatt, amely a 2016-2020-as időszakban összefogja az új nemzeti park létrehozásához szükséges elemző, tervező, és engedélyező munkát. A tevékenységbe önkéntességi alapon bevonják az érdekelt környezetvédelmi civil szervezeteket, a leendő park területén tevékenykedő állami és helyi hatóságokat.
Bartusz György
A sokoldalúság jellemzi Bartusz György munkásságát, szinte minden alkalmazott és autonóm képzőművészeti műfajban alkotott, emellett ért a zenéhez, matematikához és a komputerhez is – mondta 