Szavak és tettek

 

 

A szinte minden élelmiszerboltban megtalálható, ingyenes, egyszer használatos műanyag zacskók óriási ökológiai fenyegetést jelentenek: a becslések szerint ezekből a zacskókból csak Európában évente nyolcmilliárd darab szennyezi a környezetet. Magyarország – többek között Lengyelországgal, Portugáliával és Szlovákiával együtt – a legnagyobb nejlonzacskó-fogyasztók közé tartozik, fejenként több mint négyszázötvenet használunk el évente. Ez több mint kétszerese az európai átlagnak, nem is beszélve arról, hogy a finnek mindössze fejenként négy műanyag zacskót használnak el évente.

Régebben a szupermarketek pénztárainál még ingyen adtak műanyag szatyrokat, melyekben haza lehetett vinni a megvásárolt árukat, de mára ez a gyakorlat Magyarországon szerencsére már megszűnt. A környezetszennyező nejlonzacskó-használat visszaszorításában a törvények mellett nagy szerepet kap a meggyőzés is: sikerül-e rávenni az embereket, hogy az eldobható szatyrok helyett a tartós, sokszor használható bevásárlótáskákat válasszák?

műanyag zacskó

 

Francia pszichológusok – Lolita Rubens és munkatársai – egy párizsi szupermarketben, terepkísérlettel vizsgálták a meggyőzés hatékonyságát. Arra próbálták rávenni a vásárlókat, hogy ne a pénztárnál ingyen elvehető nejlonszatyrokat válasszák (ott még vannak ilyenek), hanem inkább vásároljanak tartós bevásárlótáskát. A pszichológusok a szupermarket bejáratánál szólították meg a vásárlókat, és először is egy plakátot mutattak nekik, amely a Földet ábrázolta egy nejlonzacskóban, e felirat kíséretében: „A Föld nem jut levegőhöz, ne használj több nejlonszatyrot!”. Megkérték a vásárlókat, hogy ha egyetértenek ezzel a környezetvédő gondolattal, írják alá a plakátot a teljes nevükkel. Ez jól ismert meggyőzési módszer: ha sikerül elérni, hogy az ember lehetőleg írásban, nyilvánosan, a saját nevében kiálljon valamilyen eszme mellett, akkor valószínű, hogy később a viselkedését hozzá fogja igazítani ahhoz az elvhez, amelyet nyíltan vállalt. Azonban a kutatók a megszólítottak mintegy felének az aláírás után még feltettek két kérdést, amely azt firtatta, hogy a múltban sokszor használtak-e eldobható nejlonszatyrot. Természetesen mindenki használt már nejlonszatyrot, így a kérdésre válaszolók szembesültek azzal, hogy noha nyilvánosan aláírták a nejlonszatyor-ellenes plakátot, valójában ők is „bűnös” nejlonszatyor-használók. Az ilyen jellegű ellentmondás kellemetlen lelki feszültséget kelt az emberben, amelytől mindenki szeretne minél hamarabb megszabadulni.

A kijáratnál a kutatók megfigyelték, ki milyen táskával távozott. Azok, akik csak a plakátot írták alá, és utána mindjárt mehettek bevásárolni, 29%-ban utasították el az ingyen nejlonszatyrot, vagyis rájuk igencsak hatott a meggyőzés. Ellenben azok, akikben a kutatók lelki feszültséget keltettek, mindössze 4%-ban döntöttek úgy, hogy nem vesznek ingyen szatyrot. Vagyis rájuk semmilyen meggyőző hatással nem volt, hogy nyilvánosan aláírták a plakátot. Mi történhetett? Nos, akiknek a lelkében disszonancia keletkezett, alighanem igyekeztek mielőbb megszabadulni ettől az érzéstől, és a vásárlás 20-30 perce alatt meggyőzték magukat, hogy nem is baj, ha az ember nejlonszatyrot használ, ezért igazán nem kell rosszul érezniük magukat. Miért éppen ők fizessenek a környezetvédelemért, és a bevásárlótáska megvételével úgyis csak az üzlet profitját növelnék… A disszonanciát sikerült ilyen módon eltüntetniük, ám vele együtt semmivé vált a meggyőzés hatása is. Vagyis az elköteleződés hatékony módszer, de az eredményt teljesen le lehet rontani, ha az embert arra késztetik, gondolkozzon azon, miért is nem kell betartania azt, amiért az előbb még kiállt.

 

Forrás: Mannhardt András: Élet és Tudomány

 

Hangolódjon az őszre a Lappföld színeivel

 

 

Finnországban az őszt tartják az ország legszebb arcának. Már itthon is búcsúzik a nyár, de ez még nem jelenti azt, hogy az esti koktélozásokról is le kell mondanunk. Mutatunk három, a lappföldi ősz ihlette kreációt, amelyeket nem csak egyszerű elkészíteni, de színviláguk még vonzóbbá teheti számunkra ezt az évszakot.

 

koktélok Finlandia vodkával

 

A meleg narancs árnyalattal megidézhetjük a sárguló erdők csodás világát, az élénkzöld színnel északi fényt festhetünk az éjszakába, az intenzív kék pedig akár egy csepp az ezer tó országából, Finnországból.

Kapja elő mixer tudományát, és játsszon bátran a színekkel!

 

Lappland orange

  • 4 cl Finlandia grapefruit
  • 5 cl frissen facsart pink grapefruit
  • 1,5 cl mangó püré
  • otelló szőlő

Díszítéshez: otelló szőlő és grapefruit héj

A mangó pürét keverjük a többi hozzávalóhoz, shakerben rázzuk össze, majd öntsük talpas pohárba.

 

Nordic light

  • 5 cl Finlandia vodka
  • 2 cl zöldalma püré
  • 3,5 cl frissen facsart lime
  • 15 cl hűtött házi limonádé
  • otelló szőlő

Díszítéshez: zöldalma szeletek és vodkában áztatott otelló szőlő

A vodkát és a facsart lime levét összekeverjük, a pohárba beleöntjük a pürésített zöldalmát, beledobáljuk a szőlőt, majd felöntjük házi limonádéval.

 

Finnish blue

  • 2-5 cl Finlandia vodka
  • 2 cl frissen facsart lime
  • 2 cl kék curacao likőr
  • 15 cl tonik
  • 2-3 szem otelló szőlő
  • 1 db szilva
  • jégkocka

Díszítéshez: kék otelló szőlő és szilva

A koktél elkészítése előtt az otelló szőlőt és a szilvát vodkába áztatjuk. Long drink-es pohárban összekeverjük a vodkát és a facsart lime levét, kék curacao likőrrel színezzük, majd tonikkal öntjük fel. A végén a vodkában áztatott gyümölcsökkel díszítjük.

 

http://www.finlandia.com

 

Magyar Animáció 100 – kiállítás Miskolcon

 

 

A miskolci CineFest kiegészítő programjaként mutatják be a Magyar animáció 100 című filmtörténeti kiállítást, amelyet a magyar animációsfilm-készítés centenáriuma alkalmából állított össze a Magyar Művészeti Akadémia 2015-ben. Az október 2-ig látogatható tárlat az Magyar Animáció 100 logoelső amatőr trükkfilmkísérletektől a videómegosztókon megjelenő kortárs animációs kisfilmekig mutatja be a magyar animáció változatos történetnek legfontosabb állomásait, máig kiemelkedő filmjeit, a technika fejlődését és a filmek mögött álló alkotókat.

A kiállítás – melynek szakmai megnyitóját Henrik Irén operatőr tartotta és Bíró Tibor, a CineFest fesztiváligazgatója mondott köszöntőt – áttekinti a magyar animáció történetét, ami 1914-ben kezdődött Kató-Kiszly István trükkfilmjeivel. A nagyüzemi gyártás ezután a Macskássy Gyula által vezetett budapesti reklámfilm-műteremben az 1930-as, 1940-es években indult el.

 

Magyar animáció 100 kiállítás

 

A következő jelentős időszakot az 1950-es években formálódott állami Pannónia Filmstúdió fémjelzi, amely évtizedekre a magyar animáció alapintézményévé vált. Itt a 60-as évektől egymás után születtek a ma is ismert animációs mozifilmek és tévésorozatok, valamint a külföldi fesztiválokon nagy sikerű művészi animációk, többek között Rófusz Ferenc 1980-ban készült A légy című filmje, amely az első magyar film volt, amely Oscar-díjat kapott.

A rendszerváltozás óta eltelt 25 év a gyártási és financiális nehézségek ellenére is bővelkedik kultikus filmekben és nemzetközi sikerekben. Az Oscar-díjra jelölt Maestro, az Annecy-fődíjas Nyócker!, vagy a videómegosztókon is milliós nézőszámot elérő, száz részes Magyar népmesék sorozat.

A kortárs magyar animáció utánpótlásának egyik legfőbb intézménye a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a MOME-s diákmunkák mind gyakrabban szerepelnek sikerrel a világ legrangosabb fesztiváljain. A kiállításon is találkozhatunk a MOME-n végzett új-generációs rendezőkkel és siker filmjeikkel, többek között Vácz Péter Nyuszi és Őz című animációs filmjével valamint Bucsi Réka Symphony No. 42 rövidfilmjével is.

A magyar filmgyártás történetének egyik legszínesebb fejezete az animációs film. Olyan máig népszerű karaktereket köszönhetünk neki, mint a Kiskakas, Gusztáv, Vuk, a Mézga család vagy Grabowski.

A magyar animáció máig legnépszerűbb alkotásait többek között Jankovics Marcell, az MMA rendes tagja, alelnöke, Gyulai Líviusz, az MMA rendes tagja, Orosz István, az MMA rendes tagja és Ternovszky Béla, az MMA levelező tagja is jegyzi.

A kiállítás magyar és angol nyelvű. Az eredeti bábok és a rajzfilmekből vett eredeti képek segítségével a látogatók betekinthetnek az animációs film készítésének kulisszatitkaiba is.

Eredeti bábokA MMA anyaga a mostani tárlatra kiegészült eredeti kölcsönzött bábokkal és egyéb szakmai anyagokkal. Így kerültek ki a falra a Kecskemétfilm Kft-től kapott Magyar Népmesék, Cigánymesék és a Mondák a magyar történelemből című sorozatok. Foky Emmitől bábokat, Cseh Andrástól a Frakk figurákat, Cakó Ferenctől egy makett-asztalt, Kopasz Milántól pedig werkfilmet és fa figurákat kapott a kiállítás.

A képekkel gazdagon illusztrált szöveges tárlatot klasszikus és kortárs magyar animációs filmekből összeállított vetítési program kíséri. Több monitoron vetítenek filmeket, melyeket miskolci vonatkozásokkal egészítettek ki, például Csáki Lászlónak a Miskolci Művésztelepen Pálfi Szabolccsal végzett munkájának dokumentációjával és Országh Gábor miskolci képzőművész kisfilmjével.

 

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Európa Yellowstone-ja lesz a Fogarasi havasok

 

 

Memorandumot fogadott el a bukaresti kormány az ország legmagasabb hegységének, a Fogarasi-havasoknak nemzeti parkká nyilvánításáról.

FogarasA jogszabály egy tárcaközi bizottságot hoz létre a környezetvédelmi, erdő- és vízgazdálkodási minisztérium irányítása alatt, amely a 2016-2020-as időszakban összefogja az új nemzeti park létrehozásához szükséges elemző, tervező, és engedélyező munkát. A tevékenységbe önkéntességi alapon bevonják az érdekelt környezetvédelmi civil szervezeteket, a leendő park területén tevékenykedő állami és helyi hatóságokat.

Európa Yellowstone”-ja növelheti Románia elmaradását

A kormány szerint a Fogarasi-havasok nemzeti park a romániai biodiverzitás leggazdagabb tartaléka lesz 27 féle élőhellyel, amely – a területén élő védett növények és állatok aránya tekintetében – “Európa Yellowstone-ja” lehet. Jelenleg Romániának 13 nemzeti parkja van, 317,5 ezer hektárnyi területen, ami az ország területének csak másfél százalékát teszi ki, míg Európában az ilyen környezetvédelmi területek a földrész 2,8 százalékát teszi ki.

 

Fogaras

 

Moldoveanu térkép

A Déli-Kárpátok vonulatához tartozó Fogarasi-havasokban található Románia legmagasabb csúcsa, a 2544 méteres Moldoveanu.

trans fogaras

A hegységen keresztül Nicolae Ceausescu kommunista diktátor parancsára az 1970-es évek elején mindössze négy év alatt utat épített a katonaság, a hivatalos statisztika szerint az építkezés során negyven utász vesztette életét.

A 2000 méteres magasságba felkapaszkodó “Transzfogarasi” országút a magashegyi időjárási viszonyok miatt csak a nyári hónapokban július elejétől október végéig használható, de a roppant látványos aszfaltozott útnak és az erdélyi oldalon épült drótkötélpályának köszönhetően turisták ezrei látogatják keresik fel, a korábban csak bakancsos, hátizsákos hegymászók által látogatott alpesi táj pedig nyaranta túlzsúfolt panziók és vendéglők zsivajától hangos.

 

Forrás: greenfo/MTI

 

Az idő nyomában

 

 

Bartusz kiállítás megnyitóBartusz György Munkácsy Mihály-díjas felvidéki képzőművész, az MMA rendes tagja munkáiból – szobraiból, festményeiből és rajzaiból – nyílt tárlat a budapesti Forrás Galériában. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében rendezett, október 14-ig látható kiállítás többek között a Tér-idő sorozat plasztikáit, a Csendesített gesztusok rajzait és a Kép időnyommal című 1967-es festményt is bemutatja.

Bartusz György felvidéki képzőművészA sokoldalúság jellemzi Bartusz György munkásságát, szinte minden alkalmazott és autonóm képzőművészeti műfajban alkotott, emellett ért a zenéhez, matematikához és a komputerhez is – mondta Sturcz János művészettörténész, az MMA levelező tagja a tárlatot megnyitó beszédében. Hozzáfűzte: Bartusz György eredeti képzettsége szerint szobrász, de készített többek között festményeket, grafikákat, számítógépes nyomatokat és konceptuális műveket is. Tavaly a Pesti Vigadóban retrospektív kiállítás mutatta be műveit, a mostani tárlaton életművének csipán egy szegmense látható, ám ez is elegendő ahhoz, hogy körvonalazza a művész törekvésének lényegét. A sokféle aktivitás nála ugyanis egy irányba tart, egy szellemiséget hordoz, ilyen az egyszerűségre, őszinteségre való törekvés – mutatott rá a művészettörténész. Művei egyszerű alkotói folyamatot tükröznek, reagálnak a körülvevő világra, annak realitásával foglalkoznak. Mozgalmasak és egyben archaikusak, az időtlenség és a mozdulatlanság is megjelenik bennük. Szobrai rokonságot mutatnak Deim Pál munkáival, bár ezek kevésbé sérültek és jobban hangsúlyozzák időbeliségüket. Beszédét azzal zárta, hogy Bartusz György, aki Kassán, három ország találkozási pontján alkot, igazi közép-európai művész.
Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese köszöntőjében kiemelte, hogy Bartusz György életét és művészetét végigkíséri a számmisztika, a hármas szám jelentősége. Az 1933-as születésű művésznek három település – Kéménd, Kassa és Prága – határozza meg pályafutását, és nemcsak képző- és akcióművész, hanem pedagógus is.
Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke úgy fogalmazott: a művész belső szeme segítségével akár 10 négyzetnanométer felületet is képes felnagyítani, és elénk tárni a részleteket. Mint mondta, Kéménden a tájnak emberi arca van, és aki itt született, az sok mindenre érzékeny a világból.

Bartusz György az 1960-as években a csehszlovákiai konkretista mozgalom tagjaként kezdte pályafutását, az irányzat tagjai főként absztrakt művekben fejezték ki magukat. 1967-ben meghívást kapott egy pályázatra, amelyet a korompai felkelés emlékművének elkészítésére írtak ki. A pályázatot megnyerte, ennek köszönhetően műtermet tudott építeni Kassán, ahol máig is dolgozik.
Alkotásaiban az idő megfoghatatlansága és annak képzőművészeti megjelenítése, az idő és a cselekvés kapcsolatának gondolata foglalkoztatja. E témák egész pályáján végigkísérték művészetét: rajzok, nyomatok és festmények születtek a tematikákhoz kapcsolódva. Ennek jegyében készítette gesztusra épülő másodperces rajzait is, hogy pillanatok alatt be tudja mutatni, milyen érzések ragadták magával alkotás közben.
Az 1970-es évek második felében jöttek létre Tér-idő című sorozatának alumíniumból készült első szobrai, amelyek a mozgásra, a térbeli és időbeli változásra mutatnak rá. A szobrok forgatható fémlapokból állnak, ezek mozgatásával módosítható a szerkezet és a forma. A művész nagy hangsúlyt fektet az indigó festményekre, melyeket egyedi technikával készít.
Köztéri szobrai megtalálhatóak Kassán, Révkomáromban és Bártfán, műveit többek között a budapesti Szépművészeti Múzeum és a pozsonyi Nemzeti Galéria őrzi.
Bartusz György 2004-ben Munkácsy Mihály-díjban részesült, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

 

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Muzsikáló Velence – Ünnepek

 

 

Ötször egy évben: Szent Márk, a Mennybemenetel, Szent Vitus, Szent Jeromos és Szent István napján a doge ünnepélyes lakomára hívta meg az állam magasrendű hivatalnokait, a külföldi követeket és a Velencében tartózkodó idegen hercegeket. Ez alkalmakkor az elzárt ládákból minden értékes holmi kikerült: az arany- és ezüstnemű elborította a pohárszékeket és az asztalokat. A lakomán a polgárok és asszonyaik is részt vehettek, de csak álarcosan. Ezekre az alkalmakra készült az a nagy terem, amely jelenleg a pátriárka palotájának részét képezi. Az első fogás után távozásra szólították fel a külföldieket, s ekkor kezdődött az igazi lakoma, zenével és énekkel. Befejeztével minden meghívott a doge címerével ékesített és virágokkal díszített kosarat kapott ajándékba, tele süteménnyel. Ennek a hagyománynak csak a Serenissima bukása vetett véget.”

 

Vittore Carpaccio: Nagykövetek érkezése

Vittore Carpaccio: Nagykövetek érkezése

 

Bővebben…

A Digitális Irodalmi Akadémia új tagjai

 

 

A Digitális Irodalmi Akadémia szeptemberi éves közgyűlésén Balla Zsófiát és posztumusz Déry Tibort választotta tagjai közé. A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) 1998. június 2-án 39 taggal alakult meg, taglétszáma jelenleg (a posztumusz tagokkal együtt) 85. Az alapításban azok az élő írók, költők vehettek részt, akiket 1998-ig Kossuth-díjjal, illetve a Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója/Költője címmel tüntettek ki.

 

Déry Tibor és Balla Zsófia

 

Az alakuló ülésen a résztvevők – nagy többséggel – az eredetileg javasolt Digitális Halhatatlanok elnevezést Digitális Irodalmi Akadémiára módosították.

A Petőfi Irodalmi Múzeum keretei között működő Digitális Irodalmi Akadémia a kortárs magyar irodalom digitális közzétételével foglalkozik a szerzők összes művének közreadásával. A DIA-tagok havonta díjazásban részesülnek, amiért műveik olvashatók a DIA honlapján, amely az egyik legjelentősebb magyar nyelvű irodalmi szöveggyűjtemény. Az Akadémia fenntartásával a kulturális kormányzat folyamatos anyagi támogatást nyújt a magyar irodalom legkiválóbb alkotói számára írói, költői, irodalomelméleti tevékenységük folytatásához, újabb alkotások létrehozásához.

1999-től kezdődően a DIA taggyűlése évente egyszer ülésezik. Az új élő tagot, illetve posztumusz tago(ka)t a DIA tagjai választják. Idén a 19. választói ülést tartották meg.

 

Balla Zsófia (Kolozsvár, 1949. január 15.)

Költő, esszéíró, műfordító, újságíró

1965 óta publikál verseket, esszéket, zenei és irodalmi recenziókat.

Zeneművészeti Főiskolát végzett Kolozsvárott, 1972-től az ottani rádió magyar szerkesztőségének tagja. Több irodalmi lap, többek között A Hét (Bukarest) munkatársaként dolgozott. 1993-tól Magyarországon él.

Legfontosabb díjak:

1980 – A Kolozsvári Írói Egyesület Díja

1983 és 1991 – A Román Írószövetség Díja

1992 – Az Első Romániai Könyvszalon Költészeti Díja

1992 – A Magyar Napló Díja

1992 – Déry jutalom

1994 – A Hét nívódíja

1995 – A Soros Alapítvány életműdíja

1996 – József Attila-díj

2001 – Magyar Irodalmi Díj

2002 – Salvatore Quasimodo Különdíj

2003 – Palládium-díj

2008 – A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja

2010 – Artisjus Irodalmi Nagydíj

2012 – Látó nívódíj

2013 – Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Tagja

“Egy asszony szavakat mond, egymásra rétegzi őket; semmit nem akar, csak megérteni, csak gondolkodni, csak szeretni, csak igent és nemet mondani, csak remélni, de mindez nem akaratából, hanem szavaiból következik. Itt minden a szó.” írta róla Esterházy Péter.

 

Déry Tibor (1894 – 1977)

https://pim.hu/archivum/nyugat100/object.4A44B69A-4575-4AAA-82D2-B8A78876AF91.ivy.html

 

Alapító tagok voltak:

Alapító tagok

 

Ágh István, Bertók László, Bodor Ádám, Csoóri Sándor, Dobos László, Esterházy Péter, Faludy György, Fejes Endre, Gyurkó László, Gyurkovics Tibor, Határ Győző, Hubay Miklós, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, Kertész Imre, Konrád György, Kuczka Péter, Lakatos István, Lászlóffy Aladár, Lator László, Lázár Ervin, Méray Tibor, Mészöly Miklós, Moldova György, Nádas Péter, Orbán Ottó, Parti Nagy Lajos, Petri György, Rákos Sándor, Rakovszky Zsuzsa, Sánta Ferenc, Somlyó György, Spiró György, Sütő András, Szabó Magda, Szakonyi Károly, Takáts Gyula és Tandori Dezső.

 

 

A DIA tagjai (és tagságuk kezdete)

Ágh István (1998), Balla Zsófia (2016), Bertók László (1998), Bodor Ádám (1998), Buda Ferenc (2013), Csukás István (2000), Darvasi László (2011), Gergely Ágnes (2000), Jókai Anna (1998), Kántor Péter (2015), Kányádi Sándor (1998), Konrád György (1998), Kovács András Ferenc (2008), Krasznahorkai László (2004), Lator László (1998), Méray Tibor (1998), Moldova György (1998), Nádas Péter (1998), Oravecz Imre (2006), Parti Nagy Lajos (1998), Pályi András (2014), Rakovszky Zsuzsa (1998), Spiró György (1998), Szakonyi Károly (1998), Szilágyi István (2010), Takács Zsuzsa (2007), Tandori Dezső (1998), Tolnai Ottó (2001), Várady Szabolcs (2012), Závada Pál (2009).

 

https://pim.hu/hu/dia

Mészáros Márta 85 éves

 

 

Tegnap ünnepelte 85. születésnapját Mészáros Márta, Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró-rendező, aki jelenleg az Aurora Borealis – Északi fény utómunkálatain dolgozik. A film világpremiere az alkotók reményei szerint egy A kategóriás fesztiválon lesz és 2017 tavaszán kerül a hazai mozikba Törőcsik Mari, Tóth Ildikó és Törőcsik Franciska főszereplésével. A nemzetközileg is elismert alkotó több támogatást kér a női rendezőknek!

 

Mészáros Márta

 

Az Örökbefogadás (Arany Medve, Berlinale 1975), a Kilenc hónap (FIPRESCI-díj, Cannes 1977) és a Napló gyermekeimnek (Zsűri különdíj, Cannes 1984) forgatókönyvíró-rendezője ma ünnepli 85. születésnapját. „Jó egészséget kívánok magamnak, és remélem, hogy még csinálok jó filmeket! Azt kívánom, a nők legyenek szabadok, önállóak és több teret kapjanak az élet minden területén! Szeretnék több nőt látni a Parlamentben és remélem, a nők és férfiak közötti fizetési különbségek is hamarosan eltűnnek.” – nyilatkozta Mészáros Márta.

A nemzetközileg is elismert rendezőnő 1935-1946 között a Szovjetunióban élt. Moszkvában az Össz-szövetségi Állami Filmfőiskolán szerzett filmrendező diplomát 1956-ban. 2011 – ben megkapta a Magyar Filmkritikusok Életműdíját, 2013-ban a Prima Primissima díjat, 2016-ban pedig a Pulai Nemzetközi Filmfesztivál életműdíját, az Arany Arénát.

Legújabb, immár 26. alkotása, az Aurora Borealis – Északi fény forgatása tavaly decemberben zárult le. Nyáron befejezte a film vágását, jelenleg a digitális effekteken végzik az utolsó simításokat. A film világpremiere az alkotók reményei szerint egy nagy múltú, európai A kategóriás fesztiválon lesz és 2017 tavaszán kerül a hazai mozikba Törőcsik Mari, Tóth Ildikó és Törőcsik Franciska főszereplésével.

Az Aurora Borealis két idősíkon futó, fordulatokban gazdag családtörténet, amely anya és lánya kapcsolatának mélységeit boncolgatja. A Bécsben élő sikeres ügyvéd, Olga (Tóth Ildikó) idős anyja, Mária (Törőcsik Mari) váratlanul kómába esik. Amíg Mária élet és halál közt lebeg, Olga egy mélyen elhallgatott titokra bukkan. Az egyre szenvedélyesebb kutatás az ’50-es évek háború utáni Európájába vezeti vissza, ahol útja végén ő maga áll: egy olyan ember, akit korábban nem ismert. A film szokatlan helyzetekben, női érzékenységgel beszél az identitásválságból adódó drámai helyzetekről, a széttöredezett Európa háborúi okozta, soha nem gyógyuló sebekről, az elmúlásról, valamint a hazugságok és elhallgatások leleplezésének felszabadító erejéről.

A forgatókönyvet Mészáros Márta, Pataki Éva és Jancsó Zoltán közösen jegyzik. A film operatőre Piotr Sobocinski. Az Aurora Borealis – Északi fény a Filmteam gyártásában készül, producere Major István, társ-producere Gül Togay.

 

Forrás: EuroAstra

 

Szolón elégiák

 

 

Szolón (i. e. 638 körül – i. e. 558 körül): athéni államférfi, filozófus, költő, a hét görög bölcs egyike volt.

Szolón egy római kori portréja

Szolón egy római kori portréja

 

Az életkorokról

Gyermekcsék fogaik kicsi korban nőtt kerítését

hét esztendejükig kisfiúként kivetik.

Isten hogyha megád másodszor hét kerek évet,

bimbózik s kivirul rajtuk az ifjú báj.

Háromszor hét év ha lepergett, pelyhezik álluk,

s még noha nőnek, az arc zsenge zománca fakul.

Négyszer hét évét ha betölti a férfi, kiváltképp

délceg, s szembeszökő rajta a férfierő.

Ötször hét évet számlálva a férfiu, nászra

gondoljon, s fiakat nemzeni kedve legyen!

Hatszor hét évét ha betölti a férfi, csiszolt fő,

s immár gyermekesen nem szívesen pepecsel.

Hétszer s nyolcszor hét esztendős korra kiváltképp

bölcs és szépszavu: ez kétszeri hét kerek év.

S bár a kilencszer hét éves még nem tehetetlen,

nagy tettekre tunyább szelleme és szava már.

Végre, ki tízszer hét esztendőt érve, keresztül-

lépve e kor küszöbét, sorsa halálra megért.

Kárpáty Csilla fordítása

Az igazi gazdagság

Egyformán vagyonos mindaz, ki ezüstben-aranyban

gazdag, mind, aki dús búzavetéseken úr,

sok lova és öszvére van; ámde az, ki derűsen

éli le épkézláb testtel az élete sorát,

nőjén és gyerekén örömét leli, míg fiatalság

fűti s boldogító, szép napok üdve virul.

Mindez kincs a halandónak. De nem is viszi senki

nagy vagyonát Aidész éji lakába soha,

meg nem váltja magát a haláltól és az emésztő

kórtól, nem menekül mégsem az aggkor elől.

Franyó Zoltán fordítása

Senkise boldog

Boldog a földilakó nem lesz soha; küzd nyomorogva

mind, ki halandó lény nézi az égi napot.

Franyó Zoltán fordítása

 

Elegy

 

A Múzsákhoz

Mnémoszüné s az olümposzi Zeusz leánykái, ti fénylő

Múzsák, Pieriszek, jusson elétek imám!

Boldogságot a boldog olümposzi istenek adnak,

ember megbecsülést, hogyha segít szavatok.

Édesnek lásson, ki barát, keserűnek az ellen,

hogy tiszteljen amaz, félni tanuljon emez.

Vágyom a gazdagságra, de semmit igaztalanul nem

vennék kézbe: a jog megtorol és igazol,

mert csakis az a maradandó kincs, mit az istenek adnak,

nőve az ifjúval, mígcsak a csúcsra felér.

Ámde mi gőggel tölti az embert, jóra sosem visz,

enged a bűnös kéz tetterejének a kincs.

Mégis, váratlan romlást hoz rá maga Áté,

úgy támad kincsiből, mint ahogy ébred a tűz!

Kezdete könnyelműség, gyászos vége gyalázat,

mert sohasem tartós az, mit erőszak adott.

Zeusz mindennek a végét látja, de hirtelenül jön,

úgy, mint hirtelenül szórja a fellegeket

szét a tavaszban a szél, felkorbácsolva a tengert,

mélyen nyúlva alá, s végig a búzamezőn

mindent elpusztít, hogy az isteni székhely, az égbolt

lássa kemény erejét, míg az idő kiderül

és ragyogó sugarát szétönti a szép nap a földön:

égen a felhőnek nincs maradékja se már.

Így jön a megtorlás Zeusztól, de nem emberi módon,

nem mindenkire súlyt hirtelen indulata,

ámde nem is feled el senkit, kinek álnok a lelke,

vagy mindjárt, vagy utóbb, mind, ami bűn, kiderül.

Lesz, ki azonnal bűnhődik, lesz majd, ki sokára,

lesz, aki megmenekül, sorsa reá se talál,

mégis visszajön újra s eléri utóbb a fizetség

ártatlan fiait s gyermeke gyermekeit.

Mert a halandó jó s gonosz egyformán, magabízó,

minden tettében puszta szeszély vezeti,

míg utoléri a balsors. Akkor jajgat, odáig

tátott szájba galamb: biztat a lenge remény.

Az, kire hatalmas nyavalyák nehezülnek, a sírig

vigasztalja magát: gyógyul a baj hamarost,

más, hitvány létére magát maga tartja deréknek,

s azt hiszi, hogy daliás, bár az alakja se szép,

van, ki vagyontalan és a szegénység átka borul rá,

s biztatgatja sokat pénzzel a balga remény.

Mások másra törekszenek, ez felszállva hajóra

tengereket bolyong, úgy hiszi, visz haza majd

kincset, míg a vihar csapkodja erősen a gályát,

s nem rendíti saját lelke veszélye se meg.

Van, ki kapával a földjét törve, a kertet, a fákat

őrizi szolga gyanánt s húzza a görbe ekét,

ennek mestere volt Héphaisztosz és Pallasz Athéné:

nap mint nap kenyerét két keze szerzi neki,

ezt az olümposzi Múzsák szép kara arra tanítja,

édes ajándékként mérje ki bölcsen a szót,

azt látnokká tette a messzeható nagy Apollón,

meghirdetni a vészt lássa a messze jövőt,

őt igazolja az isten is, ám ha kiszabta a végzet,

el nem hárítja jósjelek, áldozatok.

Mások a gyógyfüveket gyűjtik, Platón követői,

orvosok ők, de bizony mindenen ez se segít,

gyakran a kis bajból feltámad a láz nagy erővel,

s nincs gyógyfű sem, amely nyújtana enyhületet,

míg akad egy, kit a rossz kórság kínzott csak örökké,

s orvosa puszta kezét érzi magán s megújul.

Jót és rosszat az embernek maga méri Moira,

s isten ajándékát nincs kikerülni sem út.

Minden tett mélyén a veszély van; senki se tudja,

hogy mit hoz neki még az, mibe most belekezd.

Azt hiszi ez, sikerül neki minden, s észre se vette,

romlás verme hogyan tátong a lába alatt,

más meg ügyetlen kézzel fog munkába, s az isten,

mit maga elvett, jóra vezette neki.

Ámde nem ismer az ember vágya határt a vagyonban,

ez minden társán túltesz kincseivel,

s megkettőzni akarná. Mindet jól ki lakhassa?

Kincset az embernek mér örök isteni kéz,

Átét már maga vonja magára az ember, az isten

küldi le, hogy bosszút álljon előbb vagy utóbb.

Trencsényi Waldapfel Imre fordítása
Forrás: Görög költők antológiája (62-65. oldal), Európa Könyvkiadó, 1982 ISBN 963 07 2780 3

 

Question_book.svgAz elégia görög eredetű szó, a lírai költészet egyik meghatározó műfaja.
Az elégiát a dallal és az ódával szemben az jellemzi, hogy abban nem a friss benyomásokból közvetlenül fakadó érzelmek, hanem a visszaidézett benyomások, lelki szemlélődés, a visszaemlékezésből fakadó, azaz válasz érzelmek nyernek kifejezést. Az elégia tulajdonképpen szemlélkedő líra, elmélkedő költészet. Az elégiában a költő lelke mintegy elvonva magát a külvilág friss behatásaitól, saját belsejébe mélyed, az ott összegyűlt emlékképeken, emlékein jártatja figyelmét, s a világot és az életet ezeken át, közvetve nézi.
Számos Szolón-töredék maradt ránk, elsősorban elégiákból. Gazdasági, politikai reformjait elégiákban terjeszti elő.

 

Sztárdirigens vezényli az első számú olasz zenekart a Müpában

 

 

Közös koncerten hallható a Müpában a világ egyik legrégebb óta létező zeneoktatási intézményének zenekara és a Covent Garden opera zeneigazgatói posztját is betöltő, a romantikus repertoár egyik legavatottabb karmestere. Sir Antonio Pappano és a római Santa Cecilia Akadémia Zenekara szeptember 27-én közismert, ám megunhatatlan nagyzenekari klasszikusokkal tér vissza a Müpába tíz év után.

Olaszország első számú, 1908-ban alapított szimfonikus zenekarának az a római Santa Cecilia Akadémia ad otthont, amelyet az 1585-ben kelt bullával alapított meg V. Szixtusz pápa – a rendelkezés Nagy Szent Gergelyt, a gregorián énekstílus egykori patrónusát és névadóját, valamint Szent Cecíliát, a zenészek védőszentjét említi, akiről az intézmény a nevét kapta. Olaszországban hagyományosan az operaházakhoz kötődő zenekarokat övezi a legkomolyabb elismerés, a Santa Cecilia Akadémia Zenekarának világhírűvé válása tehát mindenképp különleges jelenség. A több mint százesztendős együttest olyan maestrók formálták a világ egyik legjobbjává, mint Leonard Bernstein és Jurij Tyemirkanov tiszteletbeli karmesterek, Giuseppe Sinopoli, Igor Markevitch és Myung-whun Chung zeneigazgatók, 2005 óta pedig az ezen a poszton álló sztárdirigens, Antonio Pappano.

 

Sir Antonio Pappano (c) Musacchio & Ianniello, EMI Classics

Sir Antonio Pappano (c) Musacchio & Ianniello, EMI Classics

Az 1959-ben Nagy-Britanniában, olasz szülők gyermekeként született, másfél évtizede a londoni Covent Garden opera zeneigazgatói posztját is betöltő Pappanóval rögzítette az olasz zenekar Csajkovszkij három utolsó szimfóniáját. A nosztalgikus keringőjéről és elégikus lassú tételéről nevezetes V. szimfónia felvételét a Guardian kritikusa rendhagyónak ítélte, mondván, a műnek nem a hagyományos nagyromantikus, végletesen szenvedélyes jellege kerül előtérbe, hanem letisztult formavilága, egyensúlya, valamint merész újításai.

Rossini Hamupipőkéjének nyitánya könnyedsége, energikussága miatt a koncertprogramok és a közönség kedvelt darabja. A különleges zenei élményt ígérő est gerinceként Saint-Saëns Liszt Ferenc emlékének ajánlott III. szimfóniája hangzik el, amely a francia komponista életművének csúcspontja. Érdekessége, hogy igazán kiváló hangzással nem lehet akárhol előadni, hiszen a szimfonikus zenekarban a szokatlannak ható zongora mellett lényeges szerephez jut az alcímben jelzett orgona is. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem 6712 síppal és 92 regiszterrel felvértezett hangszere – amelyet a kontinentális Európa mechanikus működésű orgonái közül a legnagyobbként tartanak számon – minden bizonnyal méltó partnere lesz az örök város zenekarának e méltán népszerű remekműben.

 

https://www.mupa.hu/program/sir-antonio-pappano-es-a-romai-santa-cecilia-akademia-zenekara-2016-09-27_19-30-bbnh

 

Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/1655050141480366/

 

Forrás: EuroAstra