Kora újkori magyar társadalom – Zene, ének, ivászat
A második vagy harmadik fogás után megszólalt a zene és az ének, amelynek különböző változatait ismerjük. A brassói
Séta a kultúra ösvényein
A második vagy harmadik fogás után megszólalt a zene és az ének, amelynek különböző változatait ismerjük. A brassói
A kastély életének középpontjában a kastély ura állt, aki háborúzott, politizált vagy a birtokain folyó gazdálkodást felügyelte, és
Jóval lassabban, mint a királyi udvarban, a nemesi kúriákban és a városi polgárság köreiben, de az életkörülmények a
Amit ma Indonéziának nevezünk, a földtörténeti őskorban Ausztrália felé vezető szárazföldi híd lehetett, amíg le nem süllyedt a
A végvári övezetben élő főurak vastag falú, zömök és jól védhető, belül viszont a lehetőségekhez mérten lakályossá tett
A középkori felfogás szerint a nők minden tekintetben a férfiaknak alárendelt és őket szolgálni köteles teremtmények voltak. A
A kialakulóban lévő polgári társadalom ún. középosztálya három csoportból állt. A dzsentrinek is nevezett ún. történelmi középosztályból, amelybe
A városi bérmunkásság valamivel több mint felét kitevő ipari munkásság a polgársághoz hasonlóan a dualizmus fél évszázada alatt
A parasztság vagyoni tagozódását és ennek megfelelő életmódját érzékletesen írta le a századelő egyik szociográfusa a Nyíregyházához közeli,
A társadalom hagyományos talapzatát alkotó parasztság két nagy részre oszlott. Az összlakosság mintegy 38%-át kitevő, hétmilliós tömbjük rendelkezett