Békesség nektek!

 

 

Kortárs keresztény művészet a Vigadó Galériában

Békesség nektek! címmel 2017. június 10-től láthatók a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti Mátyássy László: „Evezzetek a mélyre”gyűjteményéből válogatott kortárs keresztény műalkotások a Vigadó Galériában. A Kortárs Ikonográfiai Biennálékon kiállításra került műtárgyak esszenciáját bemutató tárlat a különféle anyagokon, technikákon és eljárásokon keresztül betekintést nyújt a textilművészet, a festészet, az ötvösség, a zománcművészet, a grafika és a szobrászat művészeti ágaiba is.

A Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálék révén a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményének fő tevékenységi és gyűjtőköre az utóbbi időkben a keresztény tematika jegyében alakult. A kecskeméti gyűjtemény egy részének (89 alkotó 90 műve) ezúttal a Vigadó Galéria nyújt ideiglenes hajlékot, ráadásként az MMA támogatásának köszönhetően katalógus is társul a kiállításhoz.

Kiss Márta: Az öt balga és az öt okos szűz

A Kecskeméti Katona József Múzeum 2002-ben indították útjára a hiánypótló Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálékat, amelynek első nyolc alkalma során összesen 980 alkotást állítottak ki a kecskeméti Cifrapalotában. A szervezők szerint a tárlatok célja, hogy feloldják a II. világháborút követő időszak diktálta mesterséges ideológiai elfojtások máig ható következményeit és kísérletet tegyenek arra, hogy a keresztény ikonográfiát ismét az európai művészet lényegi alapjai közé helyezzék. Az igazán szerencsések azonban azok a jövőbeli művészettörténészek lehetnek, akik e biennálénak köszönhetően évszázados léptékű rá- és betekintést nyerhetnek a magyar képző- és iparművészet egészére, illetve azon belül is egy sajátos szegmensére. A műfajilag rendkívül változatos anyag keretei között megjelenik a textilművészet, a festészet, az ötvösség, a zománcművészet, a grafika és a szobrászat is. A különféle anyagok, technikák, eljárások jelentős többletet adhatnak a művészek kezébe, amikor az adott ikonográfiai program nyomán műalkotás születik, de ami a legfontosabb: szerencsére ma már minden fogalomhoz találhatunk minőségi alkotást a gyűjteményen belül.
 
A kiállítás megnyitójára 2017. június 9-én (péntek) 17 órakor került sor a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Vigadó Galériában (1051 Budapest, Vigadó tér 2.) Az eseményen köszöntőt mond prof. em. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és Mák Kornél, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere. A tárlatot rendezte és megnyitotta ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, Móra Ferenc-díjas muzeológus, a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményének vezetője. Közreműködött Réman Zsófia fuvolaművész.
 
A kiállítás megtekinthető 2017. június 10-től július 23-ig, naponta 10 és 19 óra között.

A tárlaton részt vevő művészek (89 alkotó, 90 mű): Ábrahám Rafael; Aknay János; Ardai Ildikó; Bábás Erika; Balanyi Károly; Bardócz Lajos; Bátai Sándor; Bészabó András; Bohus Áron; Bori Dóra; Budaházi Tibor; Csete Ildikó; Dárday Nikolett; Dobos Éva; Dréher János; Drozsnyik István; Fülöp Zoltán; Gáll Ádám; Ganczaugh Miklós; Gérné Mezősi Aranka; Győrfi Ádám; H. Barakonyi Klára; Harsay Ilona; Hévizi Éva; Homoki Anikó; Hús Zoltán; Jászberényi Matild; Jung Krisztina; Károlyi András; Katona Katalin; Katona Szabó Erzsébet; Kecseti Gabriella; Kelemen Benő Benjámin; Kertészfi Ágnes; Kiss Márta; Kótai József; Kovács Keve; Kun Éva; Kustár Gábor; Láng Eszter; Láng-Miticzky Katalin; Lendvai Péter Gergely; Lőrincz Luca; Madarászné Kathy Margit; Makkai Márta; Máté János; Matzon Ákos; Mátyássy László; Móder Rezső; Morvay Ibolya; Nagy Lajos Imre; Oberfrank Luca; Olajos György; Olescher Tamás; Orient Enikő; Orosz István; Orosz Péter; Örkényi Antal; Pájer Emília; Papp György; Penkala Éva; Petri Katalin; Pistyúr Imre; Prutkay Péter; Rékasy Levente; Remsey Flóra; Ruczek Zsófi; Sándor József – Attila; Sejben Lajos; Blaise Simon Balázs; Soltész Melinda; Somodi Ildikó; Stefanovits Péter; Szántó István; Székács Zoltán; Szekeres Erzsébet; Széles Judit; Szemadám György; Szemereki Teréz; ifj. Szlávics László; Szűcs Zsuzsanna; Tápai Nóra; Tóth Csaba; Tóth Szvetlána; Turi Endre; Vén Zoltán; Wagner János; Wellisch Tehel Judit; Zelenák Katalin.
Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Díjazott képzőművészek kamaratárlata a Pesti Vigadóban

 

 

2017. június 9-től látogatható a Pesti Vigadóban az MMA Képzőművészeti Tagozat 2015–2016. évben díjazott alkotóinak kamaratárlata, amely Almásy Aladár, Molnár László József, Sáros András Miklós, Szabó Menyhért és Szvet Tamás munkáit mutatja be.

Szabó Menyhért bronzfejeiMivel a Magyar Művészeti Akadémia feladatának tekinti a hazai alkotóművészek megbecsülését, támogatását és ösztönzését – mind a már számottevő életművel rendelkező középgeneráció, mind a fiatal, pályájuk elején járó tehetségek körében –, ezért minden tagozat évente egy-egy díjat adományoz saját művészeti ága kiemelkedő képviselőjének, és két-két ösztöndíjat a negyven év feletti és alatti művésznemzedék jeles tagjainak. A Képzőművészeti Tagozat ily módon létrejött kiállítása a Vigadó Galériában ezeknek az alkotóknak néhány munkáját tárja a közönség elé, nem tematikusan rendezve, csupán felvillantva egy-két, a művészekre leginkább jellemző alkotást. A tárlat kurátora Gaál József Munkácsy Mihály-díjas festő-, grafikus- és szobrászművész, művészeti író, az MMA levelező tagja.

A kiállító művészekről:

Almásy Aladár 1946-ban született Debrecenben. 1969 és 1976 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, mesterei Bernáth Aurél, Barcsay Jenő, Ék Sándor, Raszler Károly és Rozanits Tibor voltak. 1969-ig Debrecenben élt, 1969 óta Budapesten alkot. 1976 óta kiállító művész. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, majd a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Festők Társasága, a Magyar Grafikusművészek Szövetsége és a Szinyei Merse Pál Társaság tagja. Almásy Aladár gondolatai festményeiről: Műveim érzékennyé válásának belső okai a látomásos lelki élet megemelkedett hatásai, melyek egy tudatalatti forró cselekménnyel párosulnak. Hypnotikus öntudatba mennek át, majd különlenyomatot képeznek. A szürke agykérgen keresztül átvitel történik, és a rajzon szereplő figurák mesterségesen előidéznek egy Hypnozist. Ezek a rajzbéli lelki adalékok, hol találkoznak, és hol megelőzik egymást.”

Molnár László József 1951-ben született Nagyváradon. Tanulmányait Kolozsváron, a Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán 1975-ben fejezte be. Tanárai Feszt László és Nica Joachim voltak. 1980-tól él Magyarországon. Tagja Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, valamint a Grafikusművészek Szövetségének. 2014-ig az egri Eszterházy Károly Főiskola Rajz Tanszék docense volt. Ars poeticáját így foglalja össze: az Kezdetben, az 1970-es években a mozgás és annak a nyomai, lenyomatai foglalkoztattak. A vonal, mely egy mozgó pont eredménye, a kezek és a kezem mozgás-nyomai, elmozdult testek térbeli és képzeletbeli megjelenítése, valamint a lelki rezdülések, állapotok – általam psychogramme-nak nevezett – leképezései. Később úgy gondoltam, hogy ezekből vizuális ABC is megalkotható. Persze, ez utópisztikus elképzelés volt, elkezdtem közelről megfigyelni a tárgyakat és majdhogynem ismeretlen világot találtam. Felhagytam a mozgással és egy vizuális “lexikon- szerűséget” próbáltam alkotni. Kerestem a formai és megjelenési hasonlóságokat és úgy találtam , hogy egy kereten átdobott drapéria és egy kéz redőzete között meglepő hasonlóságok vannak, a kagyló formája és egy eldobott spárga görbületei között, a derékszögben találkozó fonalak szövete és a drótháló vagy rács között, és így tovább a végtelenségig. Azok az ember által alkotott tárgyak érdekeltek, melyben valamilyen rendező elv érvényesül, melyet erőszaknak is felfoghatunk és amint e tárgyak ezektől szabadulnak, a szövet szétfoszlik, a fonal szétbomlik és »haszontalan« tárgyakká válnak, melyeknek csak esztétikai értékük, eddig fel nem tárt szépségük van.”

Sáros András Miklós 1945-ben született a németországi Höchstadt an der Aichban, szülei magyarok, ő maga magyar állampolgár. Jászberényben és Vác után 1986-tól Budapesten él. Szakmai tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Képgrafika szakon végezte 1963-tól 1968-ig. Rendszeresen részt vesz hazai és külföldi kiállításokon. 1975-től 1978-ig Derkovits Gyula-ösztöndíjas, 1983-ban Munkácsy Mihály-díjat ismerték el művészetét. A Váci Grafikai Műhely létrejöttében tevékenyen részt vett, amelynek művészeti vezetőjeként is működött. 2000-től 2013-ig a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában rajz-festés tantárgyat tanított, a Magyar Képzőművészeti Egyetem pedagógia szakos hallgatóinak gyakorlatvezető tanáraként vállalt szerepet az ifjabb képzőművész generáció oktatásában. Működési területem a nyomtatott grafika (fametszet, rézkarc, litográfia) és a rajz. Különleges képzőművészeti technikáját saját szavaival jellemzi: 2005 óta főleg egyedi rajzokat készítek, a majdnem feledésbe merült ezüstvessző technikát szorgalmazom. A Magyar Művészeti Akadémia 2015-ben 6 hónapos ösztöndíjban részesített, a beszámoló kiállításon 21 ezüstvessző rajzom szerepel. Ezek a Feljegyzés-ek, sóbányai képződmények inspirációi nyomán készültek.”

Szabó Menyhért, a tárlaton kiállító művészek közül legfiatalabb, 1992-ben született. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász szakán Kő Pál volt a mestere. Szakmai gyakorlatát 2011-ben a Höhr-Grenzhausen-i Kerámia Iskolában végezte. 2015-ben Köztársasági ösztöndíjban részesült, 2016-ban elnyerte az Amadeus alkotói ösztöndíjat és a Ludwig Alapítvány ösztöndíját. A kiállításon szereplő Big Me című installációjának kiindulópontja saját önportréja. „Jelenünk az identitás elvesztésének kora, éppen ezért döntöttem úgy, hogy hatalmas méretben, a néző számára már-már frusztráló nagyságban valósítom meg precíz-rideg realizmussal kialakított önarcképemet. Az erről készült gumiformák a felszínt, az arc lehántott rétegét sorakoztatják fel, rákérdezve arra, hogy ki is vagyok én magam valójában? Egyáltalán lehet-e a realizmus szobrászi eszközeivel bármit mondani az összetett személyiségről-identitásról? Felvállaltan foglalkozom a klasszikus szobrászat gazdag örökségével, amelyet megpróbálok a saját korom, életem, problémáim, kérdéseim szolgálatába állítani és egyúttal átértelmezni, új viszonyrendszerbe helyezni” – vallja a fiazal szobrász.

Szvet Tamás 1982-ben született Gyulán, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász szakán 2007-ben diplomázott. 2009-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájában művészeti kutatómunkát végzett, melyet 2011-ben Hollandiában, az University of Amsterdam kutatóintézetében, valamint a Gerrit Rietveld Akadémián folytatott. Munkái számos alkalommal szerepeltek hazai és külföldi kiállításokon, szakmai rendezvényeken. Művészeti (rezidencia) programokon vett részt Németországban, Olaszországban, Csehországban, Finnországban, Franciaországban, Amerikában, Svédországban, Dél-Koreában és Japánban. Szakmai tevékenységét 2008-ban Junior Príma díjjal; 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia Talentum díjával jutalmazták. Művészeti kutatásaiban központi szerepet kap a tudomány és a művészet kapcsolata, olyan fogalmak mentén, mint a fény, az értékelés, valamint a térrel és az idővel való viszony. Fontos számára a térrel és a közönséggel való interaktivitás. Az MMA Képzőművészeti Tagozat díjazottjainak kiállításán Szvet Tamás Űr című tükörmetszet sorozata látható. Az alkotó gondolatai munkáiról: A Magyar Művészeti Akadémia – Fiatal Művészek Ösztöndíja beszámoló kiállításán egy tizenkét darabos tükörmetszet sorozat kerül bemutatásra. A munkák az emlékezettel, az idővel és az egyénnel foglalkoznak. A megmetszett tükrök a valóságot – illetve a néző érzékelését – alakítják. A tükör, mint médium már a pályám kezdete óta foglalkoztat. A legfőbb inspirációm, az ún. makyo elnevezésű különleges bronz tükör, mely technikával japán tanulmányutamon találkoztam. A vallási célokra alkalmazott polírozott bronz korongot, olyan szertartásokhoz alkalmazták, melyek tiltottak voltak. A tükör, a napfény segítségével kivetítette például Krisztus képét, de fény nélkül, magán a felületen nem látszódott semmi. Bronz helyett üvegtükröt alkalmazva kezdtem el metszeteket készítek. A portrésorozat, személyes kiinduló pontja az, hogy nagyon hasonlítok – az engem művészeti pályára irányító, és támogató – anyai nagyapámra. Kapcsolatom Szvet Antallal (1938–1987), így nemcsak szellemi kötődésű, de külsőleg is az ő arcvonásait örököltem. Amikor a tükörbe nézek, sokszor az ő hiányával találkozom, de egyszerre, mint példaképre is gondolok. Készítettem ezért egy olyan tükröt, melyben Szvet Antal portréja és a sajátom összekapcsolódik. Mivel napról napra egyre jobban hasonlítok az ő időskori arcvonásaihoz, így bár a múltat nézem (a benne tükröződő jelennel együtt) mégis a tükör az én jövőmet is tartalmazza…”

Pesti Vigadó, V. emelet
2017. június 9. – július 31.
Magyar Művészeti Akadémia

 

Erdélyi Zsuzsanna népi vallásos gyűjteménye

 

 

A Magyar Művészeti Akadémia segítségével állandó kiállítás nyílt Erdélyi Zsuzsanna népi vallásos gyűjteményéből Esztergomban. A „Begyütt Jézus a házamba” című tárlat tavalyi záróünnepségén, a Pesti Vigadóban jelentették be, hogy a kiállítás létrehozójáról, a két éve elhunyt Erdélyi Zsuzsannáról nevezik el a Keresztény Múzeum népi vallásosság gyűjteményét, amely dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek támogatásával most állandó kiállítóhelyet kapott a Szent Adalbert Központ épületében.

 

Erdélyi Zsuzsanna kiállítás

 

Erdélyi ZuzsannaErdélyi Zsuzsanna (1921–2015) művészeti író, néprajztudós az MMA néhai tagja és Bálint Sándor néprajzkutatók javaslatára Lékai László bíboros, esztergomi érsek 1980-ban hirdetett országos gyűjtést, hogy közadakozásból létrehozza a népi vallásosság tárgyainak gyűjteményét. Erre a felhívásra több ezer felajánlás érkezett, de 35 évnek kellett eltelnie, míg az összegyűlt anyagból az első áttekintő bemutatásra sor kerülhetett. Erdélyi Zsuzsanna a szakrális szövegfolklórral és a népköltészet szimbolikájával foglalkozott néprajzkutatóként. 1968-ban hallott először archaikus népi imádságot egy nagyberényi asszonytól. Ettől fogva haláláig ezt a középkori eredetű szöveghagyományt, a népi Mária-költészetet, a szóbeliség és írásbeliség kapcsolatát és a népi vallásosságot kutatta. Több tízezer szöveget gyűjtött. 2012 és 2014 között a Magyar Művészeti Akadémia népművészeti, néprajzi tagozatának vezetője volt. A Magyar Művészeti Akadémia által támogatott tárlattal új korszak kezdődött, ez a gyűjtés ugyanis létezésük utolsó pillanataiban mentette meg a keresztény hétköznapi élet tárgyi emlékeit. Az Esztergomba éveken át érkező több ezer felajánlott tárgy szemlélteti, hogy a nyolcvanas évek katolikus falusi és városi társadalmának tagjai mit gondolnak saját és őseik vallásosságáról.

Erdélyi Usuzsanna kiállítás megnyitóA mintegy ezer tárgyat bemutató kiállítás tematikus sarkai a betlehemállítás szokását, a lourdes-i Szűzanya kultuszát és a régi lakások jellegzetes szent sarkának kialakítását idézik fel. A tárlat őseink mindennapi hitéletébe nyújt betekintést a Keresztény Múzeum népi vallásosság gyűjteményének tárgyai segítségével, ahol Jézusnak az ember felé való közeledése valóban nyilvánvalóvá válhat minden látogató számára, aki nyitott szívvel közeledett a mindennapok és az ünnepek hitéletének tárgyi kultúrájához.

A tárlat megnyitóján megjelenteket Kontsek Ildikó művészettörténész, a Erdélyi Zsuzsanna kiállításKeresztény Múzeum igazgatója köszöntötte, aki az anyagot bemutatva elmondta, hogy a mintegy ezer tárgyat felvonultató kiállításon szobrok, imakönyvek, szentképek, rózsafüzérek, apácamunkák, textíliák és szenteltvíztartók láthatók. Soós Sándor, a gyűjteményt gondozó néprajzkutató, muzeológus a gyűjtemény tárgyait sorra véve elmondta, hogy az összeállítás nemcsak a népi vallásos élet emlékeit reprezentálja, hanem ennél tágabb “lelki-tárgyi világot őriz”, a teljes magyarországi vallásos élet egyedülálló gyűjteménye. A gyűjteményen érződik “az adományozók szeretete és kitüntetett tisztelete az anyaszentegyház iránt”, hiszen sok esetben – ahogy az adományt kísérő levelekből is kiderül – a család féltve őrzött, öröklött tárgyait adták oda, bízták rá az egyházra. E tárgyak a bizonyítékai annak, hogy segítenek az embernek az istenkeresésben és a hétköznapi gondok közül fölemelik a lelket Istenhez. A tárlaton a népi vallásosság tárgyai mellett multimédiás állomásokon hangfelvételek, képek, szövegek mutatják be Erdélyi Zsuzsanna életét, munkásságát. Virtuálisan lapozható egy zarándokvezető emlékkönyve, hallható a búcsúsok éneke és néhány archaikus imádság is. A szakrális szövegfolklórral, a népköltészet szimbolikájával foglalkozó Erdélyi Zsuzsanna, a Nemzet Művésze gyűjteményének megnyitóján Petrás Mária népdalénekes, az MMA rendes tagja közreműködött.

A Keresztény Múzeum Erdélyi Zsuzsanna-gyűjtemény állandó kiállítása május 26-tól díjmentesen látogatható péntek, szombat és vasárnap 9–16 óra között.

Keresztény Múzeum, Esztergom
Szent Adalbert Központ II. emelet (Szent István tér 10.)
Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Tompa Mihály-kiállításmegnyitó

 

 

Az Országos Széchényi Könyvtár és a COMP-REND Kft. tisztelettel meghívja Önt a Tompa 200 „Nincs talán még elfeledve a dal” című kiállítás megnyitójára.

 

Tompa Mihály

 

Időpont: 2017. május 23. kedd, 16 óra
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Díszterem

A vendégeket köszönti: Dr. Tüske László főigazgató (OSZK)

A kiállítást megnyitja: Szilágyi Márton irodalomtörténész, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora

Közreműködnek:

  • Szabó András előadóművész és a Sárszentmiklósi Általános Iskola Népdaléneklő Csoportja – felkészítő tanár: Horváth Ferencné Mikuli Erzsébet
  • a Violin Művészeti Iskola Sárszentmiklósi Tagozatának hangszeres kamaracsoportja – felkészítő zenetanár: Jákob Zoltán, valamint
  • Dr. Patonai Anikó Ágnes és Szűts-Novák Rita irodalomtörténészek, a kiállítás kurátorai

A kiállítás 2017. május 23. és 2017. szeptember 30. között a könyvtár nyitvatartási idejében látogatható a VII. emeleti katalógustérben. A nyári zárás ideje alatt a tárlat nem látogatható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Bővebben a kiállításról

 

Országos Széchényi Könyvtár

Arany-kiállítás az OSZK-ban

 

 

Arany János-emlékévPáratlan kincseket, köztük a Toldi-trilógia kézirategyüttesét, valamint az életmű sokrétű hatástörténetét is bemutató Arany János-kiállítás nyílt „Más csak levelenként kapja a borostyánt…” címmel az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), a budai Várban. Az Arany-emlékév központi tárlata rengeteg eredeti dokumentumot vonultat fel, a Toldin kívül híres versek kéziratait, első kiadásokat, a költő levelezését és Petőfi Sándor rajzait is, amelyeket Arany Jánosról és a nagyszalontai Csonka-toronyról készített.

 

kiállítás megnyitó

 

Arany-kiállítás az OSZK-banA kiállítás központi eleme a Toldi-trilógia kézirata, amelyet a költő leszármazottai adományoztak 1899-ben az OSZK-nak. A Toldi kézirata, a Toldi estéjének két teljes kéziratváltozata és a Toldi szerelme tisztázott példánya eredetiben látható a kiállításon.

A költő életútját időrendben és tematikusan mutatják be, külön megidézik Arany és Petőfi barátságát, az 1848–49-es szabadságharc sorsfordító szerepét, a nagykőrösi és pesti korszakot. Olyan képzőművészeti alkotásokat is láthatunk, amelyeket Arany János-mű ihletett, köztük Barabás Miklós, Székely Bertalan, Buday György és Stróbl Alajos munkáit is.

Arany-kiállítás az OSZK-banArany János nem csupán tehetséges alkotó, hanem legfőképpen tisztességes ember volt. A tárlaton látható kéziratokból és dokumentumokból kiolvasható egy bölcs és jó, egyszerre öntudatos és szerény ember alázata a teremtés és a teremtő munka iránt – mondta a megnyitón Áder János köztársasági elnök, aki utalt arra, hogy az OSZK tárlata nem csupán Arany-relikviá­kat és az Arany-kultusz kialakulásának mozzanatait mutatja be, hanem kortárs magyar alkotók ez alkalomra szánt vallomásait is. Ugyanis az intézmény arra kért száz kortárs költőt, hogy kéziratos formában küldjék el verses reflexióikat a kiállítás számára. A tárlat zárása után ezeket az intézmény kézirattárában helyezik el, és a szövegek egy részét ősszel az Örkény Színházban is bemutatják. Tüske László, az OSZK főigazgatója hangsúlyozta, hogy Arany János életműve nem egy távolról csodálandó robusztus, muzeális műemlék, hanem egy máig elevenen ható, termékenyítő erejű szövegkorpusz.

A tárlat kurátorai Borbély Mónika és Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténészek voltak. A kiállítást 2017. november 25-ig lehet megtekinteni a könyvtár ereklyeterében és a Manuscriptoriumban.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Körülöttünk: Ipar- és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon a Műcsarnokban

 

 

Nyolc formatervezési szakterület elmúlt tíz évben elért eredményeit tekinti át Körülöttünk címmel 2017. április 22-től a Magyar Művészeti Akadémia intézményében, a Műcsarnokban az ipar- és tervezőművészeti nemzeti szalon. A nemzeti szalon ötéves vetésforgójának negyedik állomásához érkezett: az építészet, a képző-, majd a fotóművészet után az ipar- és tervezőművészet mutatja be sokféle arcát – mondta el a kiállítás megnyitóján Fekete György, az MMA elnöke.

 

Kiállítás a Műcsarnokban

 

A kiállítási anyag káprázatos, a rendezés pedig méltó hozzá – méltatta a tárlatot az április 21-i megnyitón az MMA vezetője, aki szerint a bemutatott tárgyak is rámutatnak: sem az egyediség, sem a tömegszerűség nem előre leosztott rang.

Kiállítás a MűcsarnokbanSzegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: az a páratlan műfaji, technikai és szellemi gazdagság, amelyet a nemzeti szalon felvonultat, bizonyíték arra, hogy a kézműves technológiákon alapuló kreativitás az elektronika és a robotika korában is kulcsszerepet kap.

Bendzsel Miklós, a Magyar Formatervezési Tanács tiszteletbeli elnöke kiemelte: a kurátorok csaknem 400 alkotót kértek fel a részvételre; többek között a kerámia-, az üveg-, a textil- és a járműtervezés, a grafika, a multimédia és az animáció remekei, bélyegek, plakátok, művészkönyvek, elektromos autók, neves hajó- és repülőgépgyártók friss modelljei bizonyítják a magyar tervezők kreativitását a tárlaton.

Kiállítás a MűcsarnokbanSára Ernő és Scherer József kurátorok, az MMA rendes tagjai, a kiállítás sajtóbejárásán emlékeztettek arra, hogy a hazai ipar- és tervezőművészetnek tizenhat éve nem volt alkalma hasonlóan átfogó bemutatkozásra.

A tárlat célja, hogy a mai embert körülvevő tárgyi világ a maga teljességében jelenjen meg – közölték, hozzátéve: a fogkefétől a vonatokon át a gobelinig hatalmas műfaji változatosságban vonulnak fel a kiállítás tárgyai.

A kurátorok elmondása szerint a válogatás kiemelt figyelmet fordít a fiatalokra: a legújabb nemzedék képviselői az apszis mellett külön teremben mutatkozhatnak be, míg velük szemben a műfajteremtő mesterekre emlékeznek a szervezők.

Kiállítás a MűcsarnokbanA középső terekben az ember mikrokörnyezetének tárgyai – bútorok, használati és evőeszközök, lakásdíszek –, majd a közösségi terekbe szánt ruhák, ékszerek, plakátok, bútorok, táskák, fotókon pedig belsőépítészeti megoldások tűnnek fel.

Az apszis a közterek és a közlekedés világát tárja a látogató elé többek között autókon, robogókon, képeken, maketteken és egy vitorlás hajón keresztül, míg az oldalsó termekben a speciális területek, például a könyv- és a bélyegtervezés, az animáció, a film vagy a sport, illetve a szakralitás világa tűnik fel, de az augusztus 13-ig látható tárlat külön termet szentel a letűnt korok tervezőművészete megőrzési lehetőségeinek is.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Keletről… – Bemutatkozik a Kínai Nemzeti Művészeti Akadémia

 

 

A Magyar Művészeti Akadémia kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a magyar közönséggel megismertesse a távol-keleti hagyományos művészeti elemekre épülő kortárs kínai művészetet, kultúrát is. Ezért a köztestület meghívására érkezik Budapestre kínai testvérintézményének, a Kínai Nemzeti Művészeti Akadémia Keletről… című festmény- és kalligráfiakiállítása, melyet a közönség 2017. április 12. és május 31. között láthat az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kiállításhoz kötődően a Magyar Művészeti Akadémia és a Kínai Nemzeti Művészeti Akadémia 2017. április 11-én 10 órától konferenciát is rendez Érintkezések… címmel a Pesti Vigadó könyvtár előtti fogadóterében.

Pecsét ▪ Yin Hailong ▪ 7,5×7,5×3 cmA két intézmény a konferencia megkezdése előtt együttműködési megállapodást ír alá a Vigadóban. Magyar részről Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a kínai fél részéről Tan Ping, a Kínai Nemzeti Művészeti Akadémia alelnöke látja el kézjegyével a dokumentumot.

A nyugat egykor misztikus, rejtélyes világként tekintett a keleti kontinensre. A tealevél, a fűszerek csodálatos illata, az ecset és tinta, a távoli vidékek temperamentuma, mind a messzi keletet idézik. Keletről érkezett csodák, így természetes orientális jellemzőkkel bírnak. Ahogyan a keleti művészet is.

A kalligráfia és a hagyományos kínai festészet egysége a Kína által képviselt „keleti művészetben” testesül meg. A keleti filozófia és esztétika az ecset és tinta által „sűrűsödik” eggyé. A Tang-dinasztia híres festőművésze és teoretikusa, Zhang Yu szerint: „ha nem tudod átadni a jelentését, írd könyvvé, ha nem tudod átadni az alakját, fesd képpé”. A keleti művészet jelentés- és formavilága a kalligrafikus festményekben manifesztálódik.

E kiállítás alkalmából a Kínai Nemzeti Művészeti Akadémia művészei a messzi Távol-Kelet kalligráfiai alkotásaiban rejlő formavilágot és szellemiséget hozzák Budapestre, Magyarországra. A célkitűzés az, hogy átadjuk a kínai művészet egyedülálló esztétikai értékeit, gondolatvilágát, teret és időt áthidalva; a kelet és nyugat kulturális csomópontján fekvő Magyarország művészetével való mély párbeszéden át – a nemzetközivé válás folyamatának megvitatásán keresztül – megmutassuk azt, hogy a kultúra és művészet szerepe, illetve fejlődése milyen jövő előtt áll. Kiállításunk legfőbb jelentősége éppen ebben rejlik.

 JianchengA kínai festészet a kelet hangulatát, a keleti világ csodálatos szépségét és látványosságát tükrözi. A kínai festészetben megjelenik a kalligráfia, hangsúlyt kap a vonalbéli minőség, a nedves és száraz árnyalatok változatossága, a könnyedebb és nehezebb vonalvezetés keveredése. A kínai festmények irodalmi jelentőséggel is bírnak. A vers és képalkotás egysége, együvé tartozása következtében a „képi világ” a „költészet világává” lényegül át.

A kínai festészet a hangsúlyt az „állapotra” teszi, a szívbéli állapotok tanulmányozása az elsődleges, ettől válnak a kínai festőművészek a „valódi szórakoztatás” művészeivé. A kínai tájképek (hegy és víz), a virágokat és madarakat ábrázoló festmények, s még inkább az erdős hegyek-völgyek nyugalmának, a félhomályban megbúvó köd és bárányfelhők szabad mozgásának ábrázolása – az isteni minőségváltásra fókuszálva – a kínai hagyományos festészet általános jellemzőjévé váltak.

Xu Jun képeA kínai képek nyelvezete ezért a meghatározhatatlan jelentések vándorlásának és művészi koncepciójának kifejezőeszköze, a báj megjelenítése, ezernyi és milliónyi ecsetvonás összessége és ábrázolásmódja, amely mögött a kínai hagyományos esztétika és filozófia mélysége rejtőzik.

 A kalligráfia a hagyományos kínai kultúra igen egyedi művészi formája. Piktografikus és elvont írásjegyeiben, zenei ritmusú és életerőtől duzzadó vonalvezetésében, a fekete és fehér kombinációjában összesűríti a kínaiak egyedülálló esztétikai esszenciáját és spirituális igényeit. „A könyv, a kézírás, a kalligráfia a tárgyi megjelenítés eszköze, hatása hosszú távú. A leírt, ábrázolt dolgok láthatóvá, érzékelhetővé válnak és fennmaradnak az utókor számára, előmozdítják a jövő fejlődését. Az ismeretlent ismertté teszi, a névtelent megnevezhetővé; alakítja, harmonizálja a meglévők közti kapcsolatot. Lenne olyan mély jelentésű bárminemű tartalom, amit ne lehetne leírva ábrázolni, értékelni…?” A kínai kalligráfia világszerte híres arról, hogy képes az érzelmi hullámzások kifejezésére. A puha és rugalmas szálú ecset által áramolhat a világ, az emberi lélek szépségének energiája.

A pecsétírás, a kancellár, kurzív, fogalmazó és standard írás különféle formái léteznek. Az elegánsan kecses, a vastagabb vonalú, a békés vagy nyugtalan jellegű vonalvezetés mind a keleti művészet egyedi karizmáját és stílusát reprezentálja.

 A pecsétvésés művészet – amelyben a kő mint hordozóanyag, a kínai írásjegy mint tárgy és a kifejezés eszköze vesz részt – az ókori kínai pecsétvésés alapjaiból kifejlődött hagyományos művészeti ág.

A pecsétvésés művészete az ősi pecsétírás módszerét „kölcsönvéve” fejezi ki a kínai hagyományos kultúra hamis-valós, yin és yang váltakozásán alapuló esztétikai orientációját, elvont és varázslatos szépségét. A kalligráfiai készségek, a bölcs elrendezés, a finom és érzékeny technika együttesen alkotják a pecsétvésés művészetének lényegi elemeit. A pecsétvésés különböző hagyományos kulturális elemeket ötvöz és egy nagyon kis felületen tükrözi vissza a kínai költészet, kalligráfia és festészet kompozícióját, képes arra, hogy pontosan közvetítse az azokban rejlő gondolati, érzelmi és stílusbeli eltéréseket, ezért úgy is mondhatjuk, hogy „kis négyzetnyi felületen a határtalan világok” megtestesítője.

A kiállításhoz kapcsolódó konferencia Kína hagyományos kultúrájába ad betekintést. Előadók: dr. Salát Gergely, történész, sinológus; Horváth Janisz, kínaikalligráfia-oktató, grafikusművész; Niu Kecheng, a Kínai Nemzeti Művészeti Akadémia Képzőművészeti Kutatóintézetének igazgatója; Luo Pengpeng, a Kínai Pecsétvéső Akadémia igazgatója; Liu Wanming, a Kínai Festészeti Akadémia igazgatója, a CNAA doktori iskolájának dékánhelyettese; Han Xuezhong, a Kulturális Stratégiai Kutatóintézet Kiállítási Központjának igazgatója; valamint Lin Chen, a Kínai Nemzeti Művészeti Akadémia Zeneművészeti Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Keletről…
a Kínai Nemzeti Művészeti Akadémia
festmény- és kalligráfiakiállítása

2017. április 11. – május 31.
Vigadó Galéria földszinti és 5. emeleti kiállítótermei (Pesti Vigadó, V. Bp., Vigadó tér 2.)

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Kondor Béla gyűjteményes kiállítása a Várkert Bazárban

 

 

Kondor Béla a 20. század egyik kimagasló színvonalú alkotója volt festőként, grafikusként, zenészként és költőként. A fiatalabb korosztály művészei számára is fontos alkotó, mert nélküle alig érthetők a 21. századi kortárs művek. Sokoldalú munkássága elementárisan hatott a kortársaira, máig stílusteremtő mesternek tartjuk. Művészete csak olyan mesterekhez mérhető, mint: Csontváry, Gulácsy Lajos, Vajda Lajos vagy Tóth Menyhért. Nem kötődött iskolákhoz, irányzatokhoz. Saját motívumrendszeren alapuló magánmitológiát teremtett.

DarázskirályFertőszögi Péter, a Kogart kuratóriumának elnöke vezetett végig az első és a második emeleti kiállítótermeken. Igazi hézagpótló tárlat, mert Kondor Béla nyomot hagyott a magyar művészettörténetben, a 20. század megkerülhetetlen alakja, akinek utoljára 11 éve volt gyűjteményes kiállítása a Kogartban. Az elnök úr közben vázolta a korszakalkotó művész életrajzát is. Ebből idézünk:

Kondor BélaKondor Béla (1931-1972) súlyos szívbetegsége miatt csupán 41 évet élhetett, alkotó periódusa mindössze másfél évtizedet ölel fel. „Nehéz ember” lehetett, rövid élete alatt két feleséget és egy élettársat „fogyasztott”. Pestszentlőrinci tisztviselőcsalád gyerekeként elsőre nem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára, ezért hajógyári munkás lett. Így már munkásként került a híres Főiskolára (1951-ben). Festő szakon kezdett, de különös látásmódja miatt összekülönbözött tanárával, Szőnyi Istvánnal, ezért két év múlva szakot váltott, átment a grafikai tanszékre, ahol Barcsay Jenő, Kmetty János és Koffán Károly lettek a tanárai.

Kondor diplomamunkája 1956-ban máris nagy feltűnést Kondor Béla rézkarckeltett a hét részes Dózsa György rézkarcsorozattal. 1954-ben nyílt az első kiállítása. 1957-ben párizsi tanulmányúton vett részt. Albert Camus a tervezett és elmaradt párizsi kiállítására nyitóbeszédet szánt. 1961-ben Miamiban, 1964-ben Székesfehérvárott, 1965-ben az Ernst Múzeumban állíthatott ki. A múlt hagyományaival (Dürer, Bosch, William Blake, Shakespeare) válaszolt kora kérdéseire – mindig bravúros technikával, saját szimbólumrendszerével, álmaival és látomásaival. A kurátor megjegyezte, hogy a kommunista kultúrpolitikus, Aczél György Belgiumból hozott papíron megismételtette Kondorral a Dózsa féle sorozatot grafikus formában – itt látjuk. Az életműben nincsenek elhatárolható alkotói szakaszok, ezért e kiállítást inkább tartalmi szempontok és témák alapján építették fel. Az életműben szerepel a művészet minden ága: grafikák, festmények, pannók, üvegablakok, önarcképek, egyéb portrék, maga faragta zenei szerszámok, történelmi alakok, kortárs fényképezés, de érdekelte a repülés és az űrkutatás is, gyártott repülőgép modelleket, álmodott repülésről, angyalokról, prófétákról, készített szárnyas-oltárokat szentekkel, hősökkel, párkapcsolattal, gyógyszertartó szekrénnyel…

PléhkrisztusKondor igyekezett megfelelni a felkéréseknek. Terveket készített a pécsi Uránváros óvodájának: kisfiúk és kislányok arany ellenfényben, zene- és táncmotívumokkal, a diósgyőri és a miskolci üvegfúvócsarnokba falfestményeket – de ezeket a korabeli ízlés irányítói (a zsűri élén Aradi Nórával) nem fogadta el. Textilterveit megvalósíthatatlannak tartották. Hatalmas méretű falfestményeiből csupán néhányat lehetett itt kiállítani. Műveit rendszeresen visszautasították. Ezért fordult az egyházakhoz a szentek ábrázolásával. Újra bevezette művei hátterében az aranyozást. Szép példája az 1963-ban keletkezett Darázskirály. Nem tudjuk, darást vagy repülőt tart-e kezében a „király”, ha egyáltalán király. Kondor rövid életében könyv- és folyóirat-illusztrációkból tartotta fenn magát. Költőbarátai: Juhász Ferenc, Nagy László köteteihez készített rajzokat. Természetesen érdekelték a napi események: Gyilkosság az olimpián (1972), Rendkívüli hatású képe a Pléhkrisztus (1964), A szentek bevonulása a városba (1971-72-ből), az Ezékiel, a Csokonai szoknyában és mások.

Kondor megjelent verseskötetei: Boldogságtöredék (1971), Jelet hagyni (1974, 1984.). Kétszer kapott Munkácsy-díjat: 1965-ben és 1971-ben, posztumusz Kossuth-díjat 1996-ban. Pestszentlőrincen 1999-ben szobrot állítottak emlékére. Az életmű gondozója Kondor Mária. Kondor Bélából még ennyi sem elég! Munkái, művei további feldolgozásra szorulnak, hogy utókor tisztelni tudja igazi jelentőségét.

Kondor Béla alkotásaKondor Béla közel kétezer festményének és grafikai művének mintegy 70 százaléka került a halála után néhány évvel állami gyűjteményekbe, kisebb része pedig magángyűjteményekbe. Ezeket a mostani tárlatra gyűjtötte össze Fertőszögi Péter és Marosvölgyi Gábor, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány két munkatársa. Támogatói: az EMMI, a Kogart, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Várkert Bazár.

A kiállítás látogatható a Várkert Bazár Testőrpalotájában 2017. március 31-től július 2-ig (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2.) keddtől vasárnapig, 10-18 óráig, hétfőn zárva tartanak. Modern lift is áll az érdeklődők rendelkezésére.

Dobi Ildikó – EuroAstra

Evangélikus Országos Múzeum a 2017-es Luther-évben

 

 

A pesti belváros szívében, a Deák tér 4. szám alatt található kis barokk épületegyüttes egykor evangélikus iskolának, gimnáziumnak, paplaknak és kántortanítói lakásnak adott helyet a százéves templom mellett. A templom falai között komoly zenei élet folyik.

Insula Lutheranaként szolgálja a látogatókat mellette már harminc év óta az Evangélikus Múzeum. Az 1970-es években egyházi intézmény létrehozása szinte lehetetlen volt, bár régen meghaladták a lutheránusok fej- és jószágvesztéséről szóló, 1453-ban hozott budai országgyűlési Luther 500törvényt. 1972-ben Káldy Mihály püspök és Mihályfi Ernő országos felügyelő javaslatára presbitériumi határozat született az Evangélikus Levéltár és Könyvtár létesítéséről, ám anyagi források nélkül. A levéltár a 18. század óta, a könyvtár 1957 óta már működött. A hozzá tartozó múzeumot 1973-ban kezdte szervezni dr. Fabiny Tibor egyháztörténész. Lelkes segítőkkel, teológus hallgatókkal mérték fel a gyülekezeti gyűjteményeket.  Az Állami Egyházügyi Hivatal 1978-ban hagyta jóvá az épület átalakítását múzeum céljára. Az Országos Műemléki Felügyelőség építészei: Havassy Pál és Gryllus Vilmos irányították a munkálatokat. Később hetven gyülekezetből érkeztek a bemutatandó műtárgyak.

A múzeum első állandó kiállítása 1979 óta mutatja be az evangélikusság kultúrában betöltött szerepét. A megnyitón Weöres Sándor mondott beszédet. A 21. században digitális és érintős interaktivitásban közvetíti számunkra az érdekes tárgyak sokaságát, az egyházzenei emlékeket és a történelem során fontossá vált, toleráns keresztyén közösség tevékenységét.

A Luther-év legfontosabb hazai központja ez a múzeum. 2016. november 12-én nyílt meg a Luther öröksége című új állandó kiállítás. Luther Márton (1483-1546) munkássága vetett véget a katolicizmus középkori uralmának. Ágoston-rendi szerzetesként elutasította a cölibátust, egy apácával megházasodott, és hat gyermeke született. 1512-ben lett a teológia doktora. Élete sikerek és kudarcok sorozatából állt. A katolikus egyház romlottságát hirdette az 1517-ben (500 éve) Wittenbergben kiszögezett tanaival. 1521-ben a katolikus egyház kiközösítette, Luther menekülni kényszerült. Üldözöttként az Eisenach-i Wartburg várában németre fordította a Bibliát.

A magyarországi evangélikus közösség 1815-ben kapta ajándékként Jankovich Miklóstól Luther Márton 1542-ben kelt eredeti, kézírásos végrendeletét, amelyet több nyelven is megtekinthetünk az érintő-képernyőn. Az Evangélikus Egyház Luther hivatalos örökösének tekinti magát a teológia, az irodalom, a kultúra, az iskolarendszer és a társadalmi változások terén. Tevékenységével jelentősen hozzájárult Európa sokszínűségéhez. A hazai lutheránusok létszámukat tekintve a kisebbséghez tartoznak. Luther követői mindig küzdöttek a szegénységgel, az üldöztetéssel, a szerepük mégis megkerülhetetlen volt a történelemben. Németország sikeres gazdaságpolitikáját – sokak szerint – a puritán erkölcsöknek és a szorgalmas munkának köszönheti.

A múzeum barokk pincéjében, az egykori óvóhelyen világraszóló események zajlottak a vészkorszakban Sztehlo Gábor és Keken András evangélikus lelkészek közreműködésével. Sztehlo Gábor – Raffay Sándor püspök megbízásából – megszervezte a zsidó gyerekek mentését. A svájci vöröskereszt támogatásával hozta létre a Gaudiopolist, a gyerekek önkormányzati birodalmát több budapesti helyszínen vagy kolostorban. Keken András pedig mintegy kétezer üldözöttet keresztelt meg, vett fel az evangélikus egyház tagjai közé, vagy hamis papírokkal látott el. E ház falai sokaknak nyújtottak menedéket. A pincében időszaki kiállításokat és rendezvénytermet is találunk.

Az Országos Evangélikus Múzeum keddtől vasárnapig 10-18 óráig látogatható, csak hétfőn tart zárva. A felnőtt jegy 1200.- Ft, csoportjegy 10 főtől 1000.- Ft, diák- és nyugdíjas jegy: 600.- Ft/fő, családi jegy: 2400.- Ft. Hetven éven felülieknek, fogyatékossággal élőknek és kísérőiknek, 6 éven aluliaknak ingyenes a belépő.

Dobi Ildikó – EuroAstra

 

„Életre kelt avarok” – régészeti kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

 

 

Az Európai Unió támogatásával, hét ország múzeumi és kulturális intézményeinek kora középkori gyűjteményeiből létrejött kiállítás tárgya és látványos bemutatási módja igencsak különbözik az eddig megszokottaktól.

A Connecting Early Medieval Collections (CEMEC) projekt célja, hogy összeillessze a 7. századi Európa leleteinek darabkáit. A Magyar Nemzeti Múzeum a Kárpát-medencében talált kora középkori avar kincsekkel járul hozzá az együttműködéshez, majd a három nagy nemzetközi kiállításhoz Amszterdamban, Athénben és Bonnban. A CEMEC-programban vezető szerepet játszó holland műszaki partner a 21. század legkorszerűbb technikájával látta el az április közepéig tartó kiállítást. Magyar részről a projektmenedzser Bartus-Szőllősi Szilvia. Panoramikus idővonal (timeline), holografikus vetítések, 3D-s modellek, fény- és hanghatások teszik jobban befogadhatóvá azt, amit az avarokról tudhatunk.

Dr. Szenthe Gergely kurátor a kora középkori Európa történéseinek forgatagában kalauzolt végig két sírlelet kapcsán. A 7. századra tehető, hogy a késő Római Birodalom bukása után új államalakulatok (német, angol, francia), vallások jöttek létre. A politikai hatalmat nagyrészt Nagy Károly uralta. Tért hódított a katolicizmus. A felmelegedő Kárpát-medencébe pedig többször sztyeppei népek, köztük avarok érkeztek, és hoztak magukkal sámánhitet, emlékeket, eszközöket, tárgyakat.  Szoros kapcsolatban álltak az őket anyagilag támogató bizánci kalifátussal. Avarok máig is élnek Afganisztánban és a Felső-Kaukázusban.

A jelen kiállításon két különböző típusú lelet anyagát látjuk. Kunágotán bukkantak egy gazdag, valószínűleg Bizáncot megjárt avar férfi sírjára még a 19. század közepén. A sír feltárása akkor még nem szakszerűen történt. Később László Gyula régész-történész vizsgálta ezeket. Az előkelő harcost kincseivel együtt temették el. Akadnak közöttük hagyományos sztyeppei tárgyak és mediterrán importból származó drága darabok, amelyek bizonyítják az avar elit kapcsolatait Európa más vidékeivel. Bemutatják egy lakoma maradványait – evőeszközök nélkül – nemesfém- és üvegpoharakkal, korsókkal, ivókürttel. Egy másik vitrinben szaruba faragott párducokat és kecskéket látunk. Jóllehet, párducok a benépesült Kárpát-medencében már nem élhettek. A nemes úr kardját arany veretekkel látták el.

avar fibulaA második teremben két – valószínűleg germán eredetű hölgy – ritka szépségű, finoman megmunkált arany ékszereit láthatjuk. A 7. század elején a mai Kölked melletti faluban élhettek. Öv- és hajdíszeik, gyűrűik a késői antik világ és a formálódó Európa kapcsolatairól árulkodnak. Itt tehát akkoriban nem csak avarok éltek.

A látogatókat a falakon többnyelvű feliratok tájékoztatják az egyes tárgyakról, tényekről és következtetésekről. Sajnos a vitrinekben lévő anyag mellett elhelyezett cédulák a sötétben teljesen olvashatatlanok

Április közepéig szombatonként családi programok és tárlatvezetések várják az érdeklődőket – nem csak virtuálisan (http://mnm.hu/hu/programok). A CEMEC projektről részleteket a http://www.nyeromagyarok.eu/magyar-nemzeti-muzeum.html weboldalon találunk.

 
Dobi Ildikó – EuroAstra