A szlovákok és a magyar szabadságharc
A magyar forradalmi törvények megváltoztatták a politikai rendszert, de nem érintették a nemzetiségi kérdést, így azok nem érezték
Séta a kultúra ösvényein
A magyar forradalmi törvények megváltoztatták a politikai rendszert, de nem érintették a nemzetiségi kérdést, így azok nem érezték
Ezek a történeti jelenetek a bizonyságai az ősmagyar vallás szervezetlenségének, szívósabb ellenállásra való képtelenségének, de semmi adatot nem
I. Ferenc 1792-es trónra lépésével szakított elődei – II. József és II. Lipót – felvilágosult abszolutista törekvéseivel, s
III. Andrást hívei az Árpádok „törzsökének atyai ágon kisarjadt ágacskájaként” búcsúztatták. Kétséges, hogy ez a metaforikus állítás megfelel-e
A mohácsi csatavesztés utáni másfél évszázadban Magyarország erőforrásainak és energiáinak jelentős részét a török elleni védekezés emésztette fel.
A Muhi csata után a tatárok elől Dalmáciába menekülő, majd onnan hazatérő IV. Béla energikusan látott hozzá az
Az ellenállást leverő szovjet alakulatok után 1956. november 7-én egy szovjet páncéloson Budapestre érkezett Kádár János, akit ugyanúgy
A szovjetizálás betetőzéseként a parlament 1949. augusztus 18-án új alkotmányt fogadott el. Ehhez az 1936-os szovjet alkotmány szolgáltatta
A Kádár-korszak a kulturális életben – melynek irányítója csaknem mindvégig Aczél György volt – is enyhülést hozott. A
Zsigmond uralkodásának utolsó hónapjait a középkori Magyarország első nagy parasztlázadása árnyékolta be. Közvetlen okozója ennek is ő maga