magyarság – 20 Oldal

„Nagyjaink” szellemi forrásvidéke

Pillantás a századelő magyar tudományos életére A budai Fő utca 68-as számú házánál, ahol a Műszaki és Természettudományi

November 4-e az idegen hatalom ellen küzdő nemzet gyásznapja. Ezen a napon a szovjet néphadsereg páncélosai Szolnokról Budapestre

„Egy szál csöpögő gyertya mellett” emlékezem. 1950. június 27-én marhavagonok és ponyvás autók százai indultak a Hortobágyra. Bennük

A magyar forradalmi törvények megváltoztatták a politikai rendszert, de nem érintették a nemzetiségi kérdést, így azok nem érezték

Ezek a történeti jelenetek a bizonyságai az ősmagyar vallás szervezetlenségének, szívósabb ellenállásra való képtelenségének, de semmi adatot nem

I. Ferenc 1792-es trónra lépésével szakított elődei – II. József és II. Lipót – felvilágosult abszolutista törekvéseivel, s

III. Andrást hívei az Árpádok „törzsökének atyai ágon kisarjadt ágacskájaként” búcsúztatták. Kétséges, hogy ez a metaforikus állítás megfelel-e

A mohácsi csatavesztés utáni másfél évszázadban Magyarország erőforrásainak és energiáinak jelentős részét a török elleni védekezés emésztette fel.

A Muhi csata után a tatárok elől Dalmáciába menekülő, majd onnan hazatérő IV. Béla energikusan látott hozzá az

Az ellenállást leverő szovjet alakulatok után 1956. november 7-én egy szovjet páncéloson Budapestre érkezett Kádár János, akit ugyanúgy