Az 1949-es alkotmány és a terrorrendszer
A szovjetizálás betetőzéseként a parlament 1949. augusztus 18-án új alkotmányt fogadott el. Ehhez az 1936-os szovjet alkotmány szolgáltatta
Címke: magyarság
A Kádár-korszak „3T” politikája
A Kádár-korszak a kulturális életben – melynek irányítója csaknem mindvégig Aczél György volt – is enyhülést hozott. A
A Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelés
Zsigmond uralkodásának utolsó hónapjait a középkori Magyarország első nagy parasztlázadása árnyékolta be. Közvetlen okozója ennek is ő maga
A trónöröklés rendje a Habsburg monarchiában
A Habsburg-magyar államjogi kapcsolatok újjáformálásának fontos eleme volt a trónöröklés rendje. A magyar rendek már 1687-ben elfogadták a
Buda visszavétele – a visszafoglaló háború
Az ún. visszafoglaló háború döntő eseménye Buda visszavétele volt 1686-ban. A Szent Liga 60—65 ezer főnyi katonasága két
A katolikus megújulás és Pázmány Péter
Az Erdélyi Fejedelemségben meghonosodott vallási sokszínűséggel és toleranciával szemben a Magyar Királyság területén a 16. század elején is
A váradi szerződés
A Ferdinánd és János közötti vetélkedés 1538-ig tartott. Ekkorra mindkét fél belátta, hogy egyrészt nem elég erősek egymás
A reformáció okai, eszméi és terjesztői magyar földön
A Magyar Királyság 1541 utáni darabokra hullásával és politikai megosztottságának állandósulásával párhuzamosan Európa más országaihoz hasonlóan magyar földön
I. (Nagy) Lajos hadjáratai
Károly Róbert legidősebb fia, I. Lajos (1342—1382) apjáénál is nagyra törőbb külpolitikai elgondolásokkal lépett trónra. 40 éves uralkodása alatt
A „körmöci arany”
A réz- és az ezüstbányászat már korábban is fejlett volt Magyarországon, Károly Róbert alatt viszont az aranybányászat is
