Milyen volt a pogány magyar vallás?

Közzétette:

 

 

Ezek a történeti jelenetek a bizonyságai az ősmagyar vallás szervezetlenségének, szívósabb ellenállásra való képtelenségének, de semmi adatot nem szolgáltatnak arra, hogy milyen volt ez a vallás? A papság féktelen gyűlölete semmiesetre sem lehetett e vallás lényege, ami pedig a lázadások legszembeszökőbb jellemvonása.

Ahhoz, hogy a vallás fontosabb tanait megismerjük, békésebb emlékeit kellene bírnunk, ezeket azonban a kereszténység gondosan megsemmisítette. Csak a kalandozó magyarság idejéből van még egy történeti adatunk, mely a pogány magyart a királyok idejében a kereszténység ellen lázadóknál valamivel közönyösebbeknek mutatja. A sanktgalleni kaland alkalmával 926-ban bennjártak a kolostorban, abban mindent felkutattak, szent Gallus oltárához hozzá se nyúltak, a templomban őket csendre intő, féleszű Heribald nevű barátot figyelmeztetéseiért egypárszor nyakon teremtették, különben azonban nevettek a bolondságán. Két bajtársuk beleveszett abba a vakmerő vállalkozásukba, hogy le akarta szedni a templom tetejéről az aranyozott kakast. Az egyik a kakas piszkálgatása közben zuhant le, a másik a toronyból le akart csúnyítani, de nagyon kihajolt, kibukott és agyonütötte magát. Holttestüket a templom kapujában égették el. Olyan máglyát raktak, hogy lángjai a templom boltozatáig felcsaptak, de a templomban kárt nem tettek. Néhány kóborló ráakadt Viborada apáca hajlékára, melybe az befalaztatta magát s mindössze egy kis nyíláson érintkezett a külvilággal. Felülről behatoltak a házikóba s a benne imádkozva talált Viboradát agyba-főbe verték, úgy hogy az másnapra meg is halt. Heribald azonban holta napjáig megemlegette a magyarokat, akik bántották ugyan, de bort is adtak neki s jól is lakatták.

 

A nagyszentmiklósi kincs 2. korsó két részlete: balra az „égi vadászat”, jobbra pedig a sztyeppe vidék különböző termékenység-hiedelmeivel kapcsolatba hozható „égberagadási jelenet”

A krónikások a régi magyar vallás jellemzőiül felsorolják a vérszerződést, a nagy áldomásokat, a lóhúsevést. A csimbókokba font hajat. A keletiek tűzimádóknak mondják őket, de adataik oly hiányosak, hogy istennevöket nem ismerjük s szertartásaikról egyetlenegy bővebb leírás sem maradt.

A régi vallás újabb kutatói ezeket a felette hiányos adatokat ma élő néphagyományokkal és népszokásokkal próbálják kiegészíteni, azonban biztos sikerrel ez a módszer sem kecsegtet. Majdnem ezer esztendőt nehéz, ha nem teljes lehetetlen oly néphagyományokkal áthidalni, amelyek ezen az ezer esztendőn át állandóan keresztény hatás alatt állottak s melyek talán eredetileg sem voltak magyarok, hanem valamely más, itt talált népé lehettek.

 

Felvidéki regösök a század elejéről, jellegzetes hangszereikkel. A regősének refrénjében fennmaradtak a régi sámánok szellemhívó varázsszavai. (Budapest, Néprajzi Múzeum)

A nyelvtudomány nyelvünk emlékeiben, különösen helységneveinkben talál itt-ott utalást a pogány korra. Áldozókő, Bálványkő, Oltárkő, sok fára végződő helynév (Boldogasszonyfa, Bodorfa, Egyházfa), Tűzhalom, Áldomásfő, Papkő, Pogányvár és hasonlók mutatnak az ősi kultusz nyomaira s egy-egy vallásos fogalmat jelölő szavunkból lehet valamit kiolvasni, ami a dolog természeténél nem lehet több, mint a szó származásának eredetének és rokonságának a kimutatása, vagyis vallásos hatásokra való utalás, minek az alapján bizonyos, hogy a régi magyar élet erősen szláv hatás alatt állott. (Tőlük vettük át például: a király, nádor, vajda, tárnok, pohárnok, ispán, megye, kasza, szántó, rozs, gabona, kalász, szalma, abrak, asztag, petrence, iga, járom, borona, gereben, vagy az épületrészek elnevezéseit: pitvar, oszlop, garádics, konyha, kémény, ajtó, ablak, eszterhaj, pince, kereszt, keresztény, pogány, keresztelés, bérmálás, szent, oltár, karácsony, malaszt stb. szavakat.) Mindez azonban csak töredék, amit egésszé összerakni soha nem lehet.

Ilyen töredékszámba mehetnek azok a mesékből, babonákból, népies szólásokból, pásztorok csillagismeretéből kihámozott adatok, melyekből arra következtetnek, hogy ősvallásunk a természetet szellemekkel, tündérekkel, manókkal, lidércekkel, kisasszonyokkal és szépasszonyokkal népesítette be, vagy hogy halottaikat kalandozásaik alkalmával megégették, rendesen azonban eltemették s hogy Lehel vezér azzal ütötte le kürtjével Konrád bajor herceget, hogy az menjen előtte szolgálni a másvilágra.

Még aránylag elfogadható képet lehet alkotni a magyarok csillagos egéről, melyen a csillagképek elnevezése sok mitológiai vonatkozást sejtet. Közelebbi magyarázatot ezekhez az elnevezésekhez hiába keresünk. Nem érdektelen azonban, ha a magyar ég mellé odaállítjuk egy szintén ázsiai nép egét, a Közép-Ázsia pusztáin nomadizálva élő kirgiz kozákokét, kiknek csillagászati ismeretei atyáról-fiúra szállnak.

Az égitestek járása szerint osztják be idejüket. Kifejlett asztrológiájuk van, melynek alapelve szerint szellemekkel van népesülve a látható ég, kiknek befolyása alatt áll minden élőlény. A csillagok nevei összefüggésben vannak a nép szükségeivel és szokásaival. Így a földsarki csillagot, mely mint iránypont első helyet foglal el, szerintük, az égen, vastuskónak nevezik; Vénusz a pásztor, mivel akkor jő fel, midőn a nyáj legelni megy vagy este hazatér, a nagy medvét a hét farkashoz hasonlítják, melyek egy szürke és fehér lovat kergetnek. A plejádok vad juhok s midőn nem láthatók, a földi juhoknak hoznak takarmányt. A tejút a madarak útja, melyek északról délre költöznek.”

Egészen szomorú bizonyítéka azonban adataink végtelen szegénységének az, hogy az ősvalláskutatás az „egyedem, begyedem, tengertánc”, vagy a „kiskacsa fürdik fekete tóba”, vagy a „hétfő hetibe, kedd kötényébe, szerda szeribe” stb. gyermekdalokat és ritmustöredékeket, vagy újévi regölést kénytelen a legkicsinyesebb és legmesszebbmenő vizsgálat tárgyává tenni, hogy valamit mégis kiolvashasson belőlük.

Forrás: Szimonidesz Lajos – A világ vallásai (261—262. oldal) Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, Dante Kiadás, Háttér Kiadó. Budapest ISBN 963 7455 93 0

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s