st. Margaret temple, Kopcsany

A szlovákok és a magyar szabadságharc

Közzétette:

 

 

A magyar forradalmi törvények megváltoztatták a politikai rendszert, de nem érintették a nemzetiségi kérdést, így azok nem érezték teljesen a magukénak a forradalom vívmányait. A katonaság által levert szlovák elégedetlenségek és felkelések (amelyeket olykor kommunista lázadásnak is neveztek) nyoma később is tragikusan befolyásolta a szlovákoknak a forradalom eredményeihez és az államhoz fűződő viszonyát, valamint a szlovák–magyar viszonyt.

st. Margaret temple, Kopcsany

Antiokheiai Szent Margit-templom (Kopcsány)

A magyarok és a bécsi udvar közötti harcban a nemzetiségek nagyobbik része – a nemzeti követelések teljesítésének elutasítása miatt – a bécsi udvar oldalára állt. Így Kossuth és katonasága szembe találta magát a nem magyar mozgalmakkal, amelyeknek a bécsi udvar a támogatásért cserébe egyenlőséget és föderatív monarchiát ígért. A szlovákok igénye az volt, hogy az általuk lakott területeket különítsék el Magyarországtól, és önálló koronatartományként csatolják az osztrák birodalomhoz. Már 1848 végén azok a nézetek uralkodtak, hogy Magyarországot fel kell osztani a nemzetiségei szerinti provinciákra (kerületek, koronatartományok). 1849 elején meg is született két ismertté vált megoldási terv. Az egyiket Majláth János konzervatív magyar politikus nyújtotta be, aki a nemzetiségi és államjogi viszonyok birodalmi megoldásának tervezetét a császári udvar kérésére dolgozta ki. Magyarország területét hét Kerületre osztotta fel, közöttük a Kárpáti Szlávok Kerületével, amely a szlovákok által lakott területeket egységként a birodalmi szervek alá rendelte volna. Terve szerint a Kerület élére komisszárt (biztost) neveztek volna ki. Ebben szlovákul oktattak volna, szlovák nyelvű tankönyveket nyomtattak volna, és a szlovák nyelvű élet tágabb teret kapott volna. A Kerületnek lett volna parlamentje, végrehajtó szerve, szlovák iskolaügye, oktatása és hivatali nyelve. A másik tervet, a birodalom föderalizálásának tervét 1849. januárjában a cseh tudós, František Palacký dolgozta ki. 10 autonóm egységet jelölt ki, közöttük egy összefüggő autonóm egységként határozta meg Csehországot, Morvaországot és Szlovákiát.

Forrás: Hamberger Judit: A szlovákok története – ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s