
A tartomány három földrajzi egységből áll: Bácska (Bačka), Bánát (Banat) és Szerémség (Srem). Vajdaság székvárosa Újvidék (Novi Sad), második legnagyobb városa Szabadka (Subotica).
Vajdaság hét körzetre van felosztva:
– Észak-Bácskai Körzet (Severnobački Okrug), székhelye Szabadka (Subotica)
– Nyugat-Bácskai Körzet (Zapadnobački Okrug), székhelye Zombor (Sombor)
– Dél-Bácskai Körzet (Južnobački Okrug), székhelye Újvidék (Novi Sad)
– Észak-Bánáti Körzet (Severnobanatski Okrug), székhelye Nagykikinda (Kikinda)
– Közép-Bánáti Körzet (Srednjebanatski Okrug), székhelye Nagybecskerek (Zrenjanin)
– Dél-Bánáti Körzet (Južnobanatski Okrug), székhelye Pancsova (Pančevo)
– Szerémségi Körzet (Sremski Okrug), székhelye Mitrovica (Sremska Mitrovica)
A közigazgatási felosztás Észak-Bánát esetében nem követi a földrajzi határokat, hisz Magyarkanizsa, Zenta és Ada községek földrajzilag Bácskához, közigazgatási szempontból viszont Észak-Bánáthoz tartoznak.
Történelem:
– A terület a Magyar Királyság része volt, de az 1920-as trianoni békeszerződés alapján a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (1929-től Jugoszlávia) csatolták.
– A II. Világháború alatt, 1941. áprilisában Bácska újra Magyarországhoz került, Bánság egy része pedig német-magyar közös terület lett.
– 1944-ben a szerb partizánalakulatok és a szovjet Vörös Hadsereg ismét elfoglalták ezeket a területeket.
– 1944-1945 telén a kommunista pártvezetés utasítására tömeges kivégzéseket, etnikai tisztogatást folytattak a magyar, német és horvát lakosság között. A meggyilkoltak száma pontosan nem ismert, de 10.000-30.000 között becsülik.
– A Párizsi béke (1947) után a terület hivatalosan is Jugoszlávia része lett. A kitelepített vagy meggyilkolt családok házaiba a legtöbb településen Montenegróból illetve Boszniából telepítettek be szerb lakosságot.
– 1945. és 1990. között a tartomány alkotmányos jogállása az abban az időszakban számos alkalommal bekövetkezett alkotmánymódosítás következtében jelentős mértékben mozdult el egy sajátos autonómia-forma irányába. Ezt a helyezetet számolta fel a milosevicsi rendszer első időszakában az 1990-es alkotmánymódosítás, aminek következtében a tartomány autonómiája kiürült formává alakult.
– A 2001-ben elfogadott un. omnibusz törvény ismét jelentős hatásköröket rendelt a tartományi parlamenthez, valamint a végrehajtó hatalomhoz. Az elkövetkező időszakban esedékes alkotmánymódosításoknak kell választ adnia arra, hogy a terület milyen mértékben gyakorolhat valós autonóm jogköröket.
Lakosság:
A 2002-es népszámlálás adatai szerint, Vajdaság Autonóm Tartománynak 2 031 992 lakosa van.
A tartomány etnikumai a következők:
Nemzetiség | fő | % |
szerbek | 1 321 807 | 65,05 |
magyarok | 290 207 | 14,28 |
szlovákok | 56 637 | 2,79 |
horvátok | 56 546 | 2,78 |
nem nyilatkozott | 5 016 | 2,71 |
jugoszlávok | 49 881 | 2,45 |
montenegróiak | 35 513 | 1,75 |
románok | 30 419 | 1,50 |
romák | 29 057 | 1,43 |
bunyevácok | 19 766 | 0,97 |
ruszinok | 15 626 | 0,77 |
macedónok | 11 785 | 0,58 |
ukránok | 4 635 | 0,23 |
Egyéb | 55 097 | 2,71 |
Összesen | 2 031 992 | 100 |