Vajdaság – Áttekintés

Vajdaság – teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány – Szerbia északi, Magyarországgal határos része. Területe 21500 km2, lakosainak száma kétmillió, ebből hozzávetőlegesen háromszázezer magyar. Sokszor helytelenül Délvidékként említik, azonban annak fogalma magába foglalja a mai Románia, Szlovénia és Horvátország egyes részeit is.Etnikailag különösen sokszínű: több mint 25 különböző etnikai csoport teszi ki a régió lakosságának egyharmadát. Nem kevesebb, mint hat nyelv van hivatalos használatban (szerb, magyar, horvát, szlovák, román, ruszin), ami tükrözi a terület kulturális és nyelvi sokszínűségét.

A tartomány három földrajzi egységből áll: Bácska (Bačka), Bánát (Banat) és Szerémség (Srem). Vajdaság székvárosa Újvidék (Novi Sad), második legnagyobb városa Szabadka (Subotica).

Vajdaság hét körzetre van felosztva:

– Észak-Bácskai Körzet (Severnobački Okrug), székhelye Szabadka (Subotica)
– Nyugat-Bácskai Körzet (Zapadnobački Okrug), székhelye Zombor (Sombor)
– Dél-Bácskai Körzet (Južnobački Okrug), székhelye Újvidék (Novi Sad)
– Észak-Bánáti Körzet (Severnobanatski Okrug), székhelye Nagykikinda (Kikinda)
– Közép-Bánáti Körzet (Srednjebanatski Okrug), székhelye Nagybecskerek (Zrenjanin)
– Dél-Bánáti Körzet (Južnobanatski Okrug), székhelye Pancsova (Pančevo)
– Szerémségi Körzet (Sremski Okrug), székhelye Mitrovica (Sremska Mitrovica)
A közigazgatási felosztás Észak-Bánát esetében nem követi a földrajzi határokat, hisz Magyarkanizsa, Zenta és Ada községek földrajzilag Bácskához, közigazgatási szempontból viszont Észak-Bánáthoz tartoznak.

Történelem:

– A terület a Magyar Királyság része volt, de az 1920-as trianoni békeszerződés alapján a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (1929-től Jugoszlávia) csatolták.

– A II. Világháború alatt, 1941. áprilisában Bácska újra Magyarországhoz került, Bánság egy része pedig német-magyar közös terület lett.

– 1944-ben a szerb partizánalakulatok és a szovjet Vörös Hadsereg ismét elfoglalták ezeket a területeket.

– 1944-1945 telén a kommunista pártvezetés utasítására tömeges kivégzéseket, etnikai tisztogatást folytattak a magyar, német és horvát lakosság között. A meggyilkoltak száma pontosan nem ismert, de 10.000-30.000 között becsülik.

– A Párizsi béke (1947) után a terület hivatalosan is Jugoszlávia része lett. A kitelepített vagy meggyilkolt családok házaiba a legtöbb településen Montenegróból illetve Boszniából telepítettek be szerb lakosságot.

– 1945. és 1990. között a tartomány alkotmányos jogállása az abban az időszakban számos alkalommal bekövetkezett alkotmánymódosítás következtében jelentős mértékben mozdult el egy sajátos autonómia-forma irányába. Ezt a helyezetet számolta fel a milosevicsi rendszer első időszakában az 1990-es alkotmánymódosítás, aminek következtében a tartomány autonómiája kiürült formává alakult.

– A 2001-ben elfogadott un. omnibusz törvény ismét jelentős hatásköröket rendelt a tartományi parlamenthez, valamint a végrehajtó hatalomhoz. Az elkövetkező időszakban esedékes alkotmánymódosításoknak kell választ adnia arra, hogy a terület milyen mértékben gyakorolhat valós autonóm jogköröket.

Lakosság:

A 2002-es népszámlálás adatai szerint, Vajdaság Autonóm Tartománynak 2 031 992 lakosa van.

A tartomány etnikumai a következők:

Nemzetiség	fő	%
szerbek	1 321 807	65,05
magyarok	290 207	14,28
szlovákok	56 637	2,79
horvátok	56 546	2,78
nem nyilatkozott	5 016	2,71
jugoszlávok	49 881	2,45
montenegróiak	35 513	1,75
románok	30 419	1,50
romák	29 057	1,43
bunyevácok	19 766	0,97
ruszinok	15 626	0,77
macedónok	11 785	0,58
ukránok	4 635	0,23
Egyéb	55 097	2,71
Összesen	2 031 992	100

A JSZK Szövetségi Képviselőháza által 2002. február 26-án elfogadott, A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvény alapján, 2002. szeptember 21-én megválasztásra került a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a Vajdaságban élő magyar nemzeti közösség legfontosabb politikai képviseleti szerve, országos kisebbségi önkormányzata. Létrehozását a Jugoszláv Szövetségi Parlament által alkotott kisebbségi törvény szabályozza, tagjainak megválasztása pedig törvényes és demokratikus módon, a Nemzeti és Etnikai Közösségek Szövetségi Minisztériuma által lebonyolított eljárásban történt. A nemzeti tanácsok a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviselik az adott nemzeti közösséget, részt vesznek a döntéshozatali eljárásokban, egyes kérdésekben döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek, valamint intézményeket alapíthatnak.

Forrás: @ Magyar-magyar platform