Települési viszonyok a dualizmus korában – Budapest
A városok élén – messze kiemelkedve a többi közül – Budapest állt. Lakóinak száma 1869 és 1910 között
Séta a kultúra ösvényein
A városok élén – messze kiemelkedve a többi közül – Budapest állt. Lakóinak száma 1869 és 1910 között
A politikai-ideológiai paletta baloldalán elhelyezkedő fiatal írók, költők és egyéb értelmiségiek az 1840-es évek közepétől – itáliai mintára
Bessenyei eszméi termékeny talajra hullottak. A század utolsó harmadára látványosan megnőtt azoknak az írástudóknak a száma, akik a
Az új eszmék terjedését nagyban segítette a szabadkőművesség, amelynek első monarchiai páholyát Bécsben 1742-ben, a magyarországit 1749-ben Brassóban
A parasztság életkörülményei Mária Terézia és II. József rendelkezéseinek köszönhetően a társadalom talapzatát alkotó parasztság életkörülményei érdemben javultak.
Bécs – minden törekvése ellenére – 1663-ban belesodródott egy oszmán háborúba. Az 1663 tavaszán megindult hatalmas török sereg,
A felvilágosodás eszméi nemcsak Európa nyugati, hanem annak keleti, déli és északi részein is termékeny talajra találtak. Ahhoz
A felvilágosodás eszméit először Észak-Amerikában ültették át a gyakorlatba. Az anyaországtól elszakadó 13 gyarmat 1776-os Függetlenségi Nyilatkozata deklarálta,
A társadalmi és politikai átalakulás szellemi-ideológiai alapja az a felvilágosodásnak nevezett eszmekör volt, amely Althusius, Locke, Newton
Franciaországban, ahol Hollandiához és Angliához képest a nemesség erősebb, a polgárság pedig gyengébb volt, a monarchiának olyan abszolutisztikus