Ciprus – Észak történelmi öröksége

Közzétette:

 

 

Aki egész Ciprust akarja megismerni, annak ma két utazást kell tennie: egyet délen, egyet pedig északon. Mivel a két oldal kölcsönösen illegitimnek tekinti egymást, gyakorlatilag lehetetlen az egyik részből a másikba menni. Aki beutazott északra, onnan egyáltalán nem mehet délre, ahonnan szintén csak bizonyos korlátozásokkal, esetleg egynapos kirándulásra mehet északra.

Ciprus sok szép települése és vidéke északon fekszik. Valamikor Kyrenia kikötővárosa volt a turisták kedvelt célpontja. A város mögött elterülő meredek lejtőket citrus- és olívaligetek borítják. A magaslatokon bizánci Bellapai Cloisters (Norther Cyprus)időkből származó erődítmények emelkednek. Jellegzetes ciprusi falvak találhatók a környéken: Bellapais a gótikus apátsággal a legismertebb közöttük.

 

Roman Gymnasium in Salamis (Nothern Cyprus

Római és bizánci korból származó romok emlékeztetnek a majd 2000 éves történelemre. Hosszú ideig a keleti parton fekvő Salamis volt a sziget fővárosa, 647-ben arabok rombolták le.

 

Az északi részen is vannak régészeti helyek, mint Salamis, amely 2000 éve az egyik legjelentősebb görög város volt Cipruson. Famagusta kapui előtt terül el, amely a genovaiak és velenceiek idején Levanténak, a Földközi-tenger keleti partvidékének leggazdagabb városa volt. A város maradványait azonban a 19. században a brit uralom idején elszállították és a Szuezi-csatorna építésénél használták fel.

Famagusta hatalmas falakkal és erődítményekkel védett óvárosa a ciprusi történelem egyik drámájának a színtere volt. A város egy évig állta a törökök ostromát, mielőtt 1571-ben megadta magát. Lala Musztafa, a győztes török hadvezér Marc Antonio Bragadinót, a bátor védőt elevenen megnyúzatta. A gyönyörű gótikus Szent Miklós katedrálist mecsetté alakították és az 1571-es Nikolaos_Mustafa-_Pascha-Moschee_Cgyőzelemről nevezték el: karcsú minaretje úgy tapad a katedrális egyik tornyához, mint a sziget számára újra meg újra szenvedéseket okozó történelmi változások jelképe.

 

Old Town of Nicosia

Nicosia óvárosa

 

Legalább ennyire érdekes Nicosia óvárosa is, ám éppen központját metszi ketté a „zöld vonal”, amelyet 1963-ban egy brit katonatiszt húzott meg a város térképén, hogy a görög és török partizánokat elválassza egymástól. Ma ez vonal jelenti a könyörtelen határt.

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (84-85. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s