A trianoni Magyarország háborús mérlege
A háború négy éve alatt a 14,5 milliós lakosságnak mintegy 6,2%-a, azaz körülbelül 900 ezer fő pusztult el.
Kategória: Történelem
A kommunista elit dilemmái az 1956-os népfelkelés után
Az addig mindenható párt- és állami vezetés bénultan állt az október 23-ai fejlemények előtt. 23-án éjjel Nagy Imrét
A kommunista elit ellentétei a rendszerváltás idején
A társadalom csöndes elégedetlenkedése és az ellenzéki szervezetek növekvő aktivitása mellett a kádárizmus hitelvesztésének eklatáns jele volt a
Sikertelen kiugrási kísérlet a második világháborúból
Bár 1944. szeptember elsejétől a szovjet hadsereg már Erdélyben nyomult előre, Horthy és környezete sokáig a nyugati szövetségesek
A jobbágyság kialakulása a Magyar Királyságban
Az 1351-es törvény a jobbágyság jogállását is szabályozta. A terményekben lerovandó egyházi tizeden túl bizonyos földek után kötelezővé
Településszerkezet a trianoni Magyarországon
A társadalmi átrendeződéssel párhuzamosan a településszerkezet is átalakult. A városok és a városi lakosság száma jelentősen megnőtt, a
Zsidóellenes diszkriminációk a Horthy-korszakban
A szélsőjobboldal megerősödésével párhuzamosan erősödött a zsidóellenes diszkrimináció. 1938. április 8-án a képviselőház elfogadta a „társadalmi és gazdasági
Kora újkori magyar társadalom – Zene, ének, ivászat
A második vagy harmadik fogás után megszólalt a zene és az ének, amelynek különböző változatait ismerjük. A brassói
Kora újkori magyar társadalom – betegségek és higiéniai viszonyok
A mértéktelen ivás és húsfogyasztás, valamint az állandó huzat és a főfalakból telente áradó hideg következtében főuraink többsége
Kora újkori magyar társadalom – a főrangúak
A törvényben mágnásoknak vagy báróknak nevezett főrangúak, akiket az uralkodó hűségükért és különböző szolgálataikért öröklődő bárói, grófi és
Lighthouse 