Hungarian noble bodyguard in uniform

A magyar huszárok

Közzétette:

 

 

Az örökösödési és különösen a hétéves háborúban vértesei és huszárjai élén több magyar tábornok tűnt ki vitézségével. Közéjük tartozott gróf Nádasdy Ferenc, az 1671-ben kivégzett országbíró unokája, valamint Hadik András, aki a porosz seregek hátába kerülve 1757-ben még Berlint is megsarcolta. Nem mindennapi hőstetteiért Hadik jelentős birtokokat, valamint grófi címet kapott, és pályája végére elérte, hogy – egyedüli magyarként – a bécsi Udvari Haditanács tagja, sőt elnöke lett. 1758-ban kettejüket tüntették ki elsőként az ekkor alapított katonai Mária Terézia-rend nagykeresztjével, amely a Monarchia legmagasabb hadi kitüntetése volt. A magyar huszárság szervezete és harcmodora egyébként egész Európára nagy benyomást gyakorolt, és számos ország könnyűlovasságát szervezték át mintájára. Franciaországban a száműzött Bercsényi fia, a fejedelem egykori testőrségének századosa állította fel az első huszárezredeket, míg a porosz hadseregben az elfogott magyar katonák szakértelmét kamatoztatták.

Royal Hungarian noble bodyguard (1760)

 

Magyar nemesi testőrök a Szent István-rend ünnepségén (részlet) Johann Franz Greipel festménye, 1772-74. Innsbruck, Ambras gyűjteménye

Mária Terézia élete végéig hálás maradt azért a segítségért, amit trónra lépése után a magyar rendektől kapott, és ezt számos módon kifejezésre is juttatta. 1760-ban olyan udvari testőrséget szervezett, amelynek tagjai kizárólag a magyarországi, erdélyi és horvátországi nemes ifjak közül kerültek ki. A testőri szolgálat mellett az ifjak kötelezően tanultak hadmérnöki tudományokat, valamint németül és franciául, s ha akartak, további idegen nyelveket és jogi vagy egyéb tudományokat. Tanulmányaik mellett persze arra is maradt idejük, hogy bekapcsolódjanak az 1683-as ostrom pusztításait gyorsan kiheverő és az európai nagyvárosok közé emelkedő birodalmi székhely pezsgő társasági és kulturális életébe. Megismerkedtek az angol, francia és német felvilágosodás eszméivel, és így az elsők között döbbentek rá országuk elmaradottságára, a reformok szükségességére, valamint a tudomány és az anyanyelvi kultúra fontosságára. A királynő egyéb gesztusai közül említhető Szent István jobbjának hazahozatala Ragusából és elhelyezése a budai várkápolnában 1771-ben; Fiume és közvetlen környékének visszacsatolása a Magyar Királysághoz 1776-ban, mintegy 300 éves osztrák igazgatás után; s végül a temesközi, illetve bánsági területek három vármegyévé szervezése és magyar fennhatóság alá szervezésük 1778-ban.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (272273. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s