Magyarságpolitikánk a rendszerváltozás után
A megújuló magyar külpolitika egyik fontos célja a szomszédos országokban élő – együttesen mintegy 2,5 milliós – magyar kisebbségek fokozottabb
Kategória: Történelem
Jövedelmi viszonyok a rendszerváltás után
A gazdasági nehézségekből elkerülhetetlenül következett a jövedelmek zuhanásszerű visszaesése. A lakossági bevételek és a fogyasztás színvonala 1996-ban olyan
Gazdasági átalakulás a rendszerváltás után
A politikai élet látványos eseményei elfedték a gazdaság mélyreható átalakulását. Ennek legfontosabb eleme az állami tulajdon magánosítása volt.
A protestantizmus megjelenése a Magyar Királyságban
A társadalmi feszültségekhez vallási ellentétek, illetve vallási köntösben jelentkező reformeszmék társultak. Ennek kiváltó oka a római egyház egyre
Belépésünk a második világháborúba
1941 tavaszától a német hadvezetés minden erejét a Szovjetunió elleni támadás előkészítésére összpontosította. A magyar vetetést ez súlyos
III. Béla újításai
A királyi hatalom Kálmán után megrendült tekintélyének helyreállítása csak III. Bélának (1172—1196), III. István öccsének sikerült. Mánuel leányának
A Bizánci Birodalom bukása
1453. május 29-ig a Birodalom talán minden idők egyik legstabilabb államalakulata volt. A 4. század végén, 395-ben I.
„Aki nincs ellenünk, az velünk van”
A katolikus egyházzal és az írókkal kötött kompromisszum, valamint a parasztság térdre kényszerítés után Kádár a Nyugat elismerésének
Közlekedés, kereskedelem, ipar a Kádár-korszakban
Az infrastruktúra és a szolgáltatások ugyancsak korszerűsödtek. Az 1980-as évek elejére befejeződött az elavult gőzmozdonyok felváltása dízel- és villamos mozdonyokkal.
A gőzhajó és a gőzmozdony a 19. századi Magyarországon
A hagyományos módon történő közlekedést a 19. század első felében két új eszköz forradalmasította: a gőzhajó és a
Lighthouse 