A nagy Perzsa Birodalom

Közzétette:

 

 

Ez volt a világ első nagyhatalma, amely fénykorában Nyugat-Ázsián kívül Egyiptomra és Európa délkeleti csücskére is kiterjedt. Befogadó államalakulat volt: népeinek saját törvényük, nyelvük és vallásuk lehetett.

 

A Perzsa Birodalomban az Akhaimenidák dinasztiája uralkodott, melyet Hakhámanis (görög nevén Akhaimenész), a mai Dél-Irán királya alapított Kr. e. 700 táján. Birodalommá azonban II. (Nagy) Kurus (görögösen: Kürosz) tette a Kr. e. 6. században, aki meghódította Perzsia többi részén kívül Anatóliát és Babilont is. A fénykorát pedig I. Dárajavaus alatt élte a birodalom, melyet 20 kormányzóságra osztott, s egy-egy satrapát nevezett ki az élükre. Az alattvalók adót fizettek az uralkodónak, de a belügyeiket szabadon intézhették. Kr. e. 330-ban aztán Alexandrosz (Nagy Sándor) hódította meg az egész területet, ám ő hamar meghalt, viszont az Akhaimenidák nem tűntek el egészen, mivel később az ő utódaik uralkodtak két kisebb birodalomban : a pártusban (Kr. e. 247- Kr. u. 224) és Szászánidában (Kr. u. 224-651).

 

Szúzai dombormű

A királyi testőrség
A Dárajavaus (görögösenDareiosz, magyarosan Dárius) király szúzai palotájának fogadási csarnokát díszítő, színes téglákból kiakott dombormű a dárdával és íjjal felfegyverzett királyi testőröket ábrázolta.

 

Politika és hatalom

Az Akhaimenida, a pártus és a Szászánida Birodalom uralkodói egyaránt a királyok királyának címeztették magukat, holott maguk a birodalmak korántsem voltak azonosak. A pártusok például hagyták a helyi királyokat uralkodni, a Szászánida Birodalmat viszont erős központi hatalom jellemezte.

 

Az oxusi kincs szekere

 

1880-ban mintegy 180 Akhaimenida-kori arany- és ezüsttárgyat fedeztek fel az Amu-darja (latin nevén Oxus) folyó afganisztáni partján. A világszerte oxusi leletként ismert kincs edényeket, karpereceket, állat-szobrokat és áldozati fémtáblákat foglal magában.

 

griffes karperec

Griffes karperec
Az ugyancsak az oxusi kincsben talált ékszert két szarvas griff (oroszlántestű, sasfejű és -szárnyú mesebeli szörny) díszíti. A lyukakban üveg vagy féldrágakő berakás volt.

 

Utak és szekerek

A kincs legpompásabb darabja egy négylovas szekér makettje. A szekér elejét a törpe egyiptomi isten, Bész portréja díszíti, mert ennek védelmező erőt tulajdonítottak – a perzsák sok idegen szokást átvettek. A szekér utasai médek: ez a perzsák által meghódoltatott nép volt Észak-Iránban. Az effajta szekereket a perzsák vadászatra és csatában is használták. Ütközetbe mindig vittek magukkal egy üres díszkocsit, amely a főistent, Ahura Mazdát jelképezte. A Perzsa Birodalom épített ki elsőként úthálózatot a kormányzás és kommunikáció megkönnyítésére. A satrapák rendre kocsival közlekedtek a saját tartományukban. A legfontosabb, 2500 kilométeres, úgynevezett királyi országutat I. Dárajavaus építtette fővárosa, Szúza és Kis-Ázsia között. Ennek mentén 111 állomást alakítottak ki, ahol a hivatalnokok és hírvivők lovat válthattak. A stafétában közlekedő hírnökök az egész utat meg tudták tenni egy hét alatt. A királynak kémei is voltak: „a király fülei”, illetve „a király szemei”, akik rendszeresen jelentést küldtek a satrapák viselt dolgairól. A birodalom területén bárhol kitört lázadásokat gyorsan leverték.

 

oxus treasure

Ókori szekér
Az oxusi kincs szekere arany, ezüst és réz ötvözetéből készült. Szilárdságát, mely sértetlenül megőrizte, az utóbbinak köszönheti. A ló- és emberfigurák üregesek, fémlemezek ügyes kalapálásával alakították ki őket. A mindössze 10 centis makett elfér az ember tenyerén.

 

A perzsa futároknál nincs gyorsabb a világon.”

(Hérodotosz, Kr. e. 440.k.)

 

Forrás: Az emberiség története (71-73. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s