Etiópia és a kereszténység

Etiópia ősi királysága volt Afrika egyik legkorábbi keresztény állama. Az egyiptomi ortodox kereszténységet vették át, később pedig ellenálltak mind az iszlám, mind a római katolicizmus bekebelezési kísérleteinek. Sajátos egyházi művészetükben keleti és nyugati hatások elegyednek.

Etiópiába a Közel-Keletről érkezett a kereszténység: előbb kereskedők, majd szerzetesek hozták, és a 4. században vert gyökeret. Az etióp ortodox egyház kialakulására mind a keleti ortodoxia, mind az egyiptomi kopt vallás hatással volt. A királyi hatalom is a keresztény hiten alapult: 1270-ben új dinasztia került a trónra, amely a legendás I. Menelikig, Salamon zsidó király és Sába királynője állítólagos fiáig vezette vissza a származását. Az ekkoriban írt Kebra Nagaszt („Királyok dicsősége”) című könyv ismerteti ezt a feltételezett genealógiát. Az úgynevezett Salamon-dinasztia egészen a 20. századig uralkodott az országban.

Imádkozó pap (lalibelai templom)

Etiópia sziklába vájt templomai – Bet Giyorgis (Lalibela)

Etiópia legősibb keresztény műemléke felülről (világörökség)

Harc az iszlám ellen

Miután az iszlám elterjedt egész Észak-Afrikában, majd a Vörös-tenger és a Perzsa-öböl mentén is, veszedelmesen megközelítette Etiópiát. Telepedtek is le muszlimok az országban, ám az etióp uralkodók gyakran szálltak harcba iszlám betolakodókkal. Az utóbbiak a 16. század elején dzsihádot hirdettek meg Etiópia ellen, ám 1543-ban portugál segítséggel sikerült döntő győzelmet aratni fölöttük. A háborúban így is több keresztény templom és kézirat odaveszett.

Etióp kézirat, 14. század első fele

Harc a katolicizmussal

Az iszlám hódítási kísérlete után új veszély fenyegette az országot: a 17. század elején ideérkező portugál misszionáriusok a római katolikus hitre akarták megtéríteni Etiópiát. I. Szuszennyosz császár át is tért, ám akkora felháborodást keltett az országban, hogy 1632-ben át kellett adnia a trónt fiának, Faszilidesznek, aki visszatért az ortodox hithez, majd új fővárost alapított Gondar néven, ahol élénk kulturális élet folyt, beleértve az egyházi kódexek másolását és táblaképfestést.

Egy töredék ikonográfia a lalibelai Szent György-templom belsejében

Ennek a békés alkotó korszaknak 1769-ben vége szakadt: kitört a polgárháború, melynek nyomán az ország több részre szakadt; ez a „hercegek korának” nevezett korszak 1855-ig tartott.