Közzétette:
Kr. e. 300-tól a Japán társadalom nagy változásokon ment keresztül az öntözéses rizstermesztés feltalálásával: a gyarapodó népesség nemzetségekbe szerveződött, ezek közül a Kr. u. 6. században a Jamato egyesítette az országot.
A japán társadalomra a kelet-ázsiai szárazföldről érkező két újdonság is erősen hatott: az egyik a bevezetőben említett öntözéses földművelés, a másik a fémművesség. Mindkettő délről északnak haladva terjedt el egész Japánban. Ezzel párhuzamosan kialakult az osztálytagozódás, majd megkezdődött a nemzetségek hatalmi harca. Ezt az időszakot Jajoi-kornak nevezzük Tokió egyik városrészéről, ahol az első ekkori edényeket megtalálták. A legerősebb nemzetségnek a Jamato bizonyult, amely Kr. u. 6. századra meghódította az egész országot. A Jamato-császárok Amateraszu napistennő utódainak vallották magukat. Eleinte hatalmas, kulcslyuk alakú, vizesárkokkal kerített sírdombokba, az úgynevezett kofunokba temetkeztek. Ekkor még élénk kapcsolatban álltak Kínával és Koreával. Az utóbbi közvetítésével vették át a kínai írásjeleket Kr. u. 405-ben, majd a buddhizmust 552-ben.
Hiedelmek és rítusok
Japánban hittek a kaminak nevezett szellemekben, amelyek szerintük kövekben, fákban, természeti jelenségekben (például a villámlásban) lakoztak. Ezt a hiedelemvilágot a Kr. u. 6. században nevezték el sintónak, azaz a szellemek útjának a buddhizmustól való megkülönböztetésül. A sintoizmussal együtt járt az ősök tisztelete is.
Haniva-fej
A Jamato-császárok kofunjaiba rendszerint embereket és állatokat ábrázoló agyagszobrokat, ún. hanivákat temettek. Ezek bizonyára oltalmazó varázserőt tulajdonítottak.
Halotti váza
Erre a vázára bottal karcolták rá a díszítést. Egy halottal együtt helyezték a sírba, s feltehetően áldozati bort öntöttek bele.
Technika és újítás
A rizstermesztő parasztok faekét, aratáshoz pedig kőkést használtak. A bronzművességet a Jajoi-korszakban kezdték gyakorolni, de ebből a fémből csak szertartási tárgyakat, így dotakukat gyártottak. A fegyvereket vasból kovácsolták. Ismerték a fazekaskorongot és az agyagedények kiégetését is.
Dotaku-csengő
Az ilyen gazdagon díszített csengők bronzból készültek. Feltehetően bőséges aratásért könyörgő szertartásokon csengettek velük.
Fenti kép – Egy különös sírhely
Szakai városban található Daiszen kofunról készült légi képen jól látszik a a sírhely jellegzetes, kulcslyuk alakú formája. Ez a legnagyobb síremlék Japánban: kis híján 500 méter hosszú. Feltehetően Nintoku császárt temették ide.
Forrás: Az emberiség története (105. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9
