Korea királyságai

Közzétette:

 

 

Korea 7. század közepén történt egyesítése után jó ezer éven át több dinasztia uralkodott a félszigeten, kezdve a Sillával, majd a Korjóval. A viszonylagos stabilitás hosszú időszakaiban virágzott a buddhista valláson alapuló kultúra.

 

Az ősi Korea három királysága – részint a Tang-kori Kína sorozatos támadásainak következtében – a 7. század közepére meggyengült, ám a 670-es években a Sillák egyesítették az országot. A kínai hatás erős maradt, és a fővárost, Kjongdzsut a Tangok székhelyének, Csangannak (ma Hszien) a mintájára építették ki. A buddhizmus olyannyira teret hódított, hogy Edzsang király 806-ban megtiltotta a további buddhista templomok építését.

 

Goryeo-Illustrated_manuscript_of_the_Lotus_Sutra_c.1340_500x

Buddhista szent könyv
A Lótusz-szútra egyik kiadásának 14. századi borítóján a Koreában uralkodó mahájána buddhizmus kulcsmotívumait láthatjuk. Az eperfapapírra indigókékkel festett ábra a Korjo-kori könyvdíszítő művészet szép példája.

 

A Tang-dinasztia 907-es bukása Koreában is éreztette hatását: a Sillák uralma egy sor polgárháborúban megrendült, míg végül 918-ban Tedzso királlyal a Korjo-dinasztia került hatalomra. Végakaratában, az úgynevezett „Tíz intelem”-ben meghagyta utódainak, hogy őrizzék meg függetlenségüket Kínától, de a két ország művészeti és kulturális kapcsolata megmaradt. 950-ben Koreában is bevezették a kínaihoz hasonló hivatalnoki vizsgát, a buddhizmust hivatalos államvallássá tették. Az iparművészetben kiemelkedik ebben a korban a kerámia és a fametszetkészítés.

 

서봉총_금관_금제드리개

Sillai aranyozott bronzkorona (5-6. század)
Ez a hatalmi jelvény a három királyság korszakából való sírból került elő. Háromfára utaló formája Kínától távolabbi hatásról árulkodik.

 

A Korjók bukása

 

A Korjók uralmát a 11. században megrendítették a mandzsúriai kitaj és dzsürcsen nomádok támadásai, az 1170-es évtized katonai felkelései, majd az 1230-as évek mongol betörései. Ezután hosszú időre, Kungmin király uralmáig (1351-1374) alapvetően a mongol befolyás érvényesült.

A Korjókat 1392-ben váltotta fel a később az ugyancsak Tedzsó nevet felvevő I. Szonggje hadvezér alapította, 500 éven át uralkodó Csoszon-dinasztia.

 

363px-Goryeonobles

Korjói nemesek ábrázolása

 

Hiedelmek és rítusok

A buddhizmus fontos szerepet játszott mind a Silla-, mind a Korjo-dinasztia idején Koreában. 1087-ben Szondzsong, a korjók egyik királya elrendelte az összes szent buddhista irat kinyomtatását fametszeten, ami a hatalom és a vallás összefonódásáról árulkodik. Ezek a fametszetek elpusztultak az 1232-es mongol betörés során, ám 1251-ben pótolták őket.

 

Goryeo-Avalokiteshvara-1310-kagami_Jinjya_Temple

Buddhista festmény a Korjo korból

Háztartás

A Silla- és Korjo-kori Korea társadalma osztályokra tagozódott. A születési jogok Silla-kori bonyolult rendszere hat osztályra egyszerűsödött a Korjók alatt. Törvényben szabályozták az egyes osztályok viseletét és névadását. A gazdagok otthonaiban gyakran tartottak zöldesszürke színű, berakásos, úgynevezett szeladonkerámiát.

 

청자_구룡형_주전자

Teknős-sárkány alakú szeladon vizes kancsó

tn_korea8_1 tn_korea8_2 tn_korea8_3

Korjo-kori kerámiák

 

Forrás: Az emberiség története (170-171. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s