Dél-Ibériában és Északnyugat Afrikában az iszlám sajátos hagyományt teremtett. Andalúziában a muszlim, zsidó és keresztény eszmék keveredése különösen kiemelkedő tudományos és kulturális eredményekhez vezetett.
Ibériában az iszlám 711-ben jutott hatalomra. 929-ben az Omajjád-dinasztia córdobai emírje, III. Abdurrahmán kalifává nyilvánította magát. Ebben a kalifátusban patronálták a képzőművészetet, és az irodalmat, azon belül is a költészetet, és számos mecsetet építettek. Itt megtűrték mind a zsidó, mind a keresztény közösségeket, s ennek köszönhetően alakult ki a sajátos andalúz kultúra. 1031-ben aztán polgárháború vetett véget ennek a virágkornak, és az Omajjádok helyére a sokkal puritánabb marokkói Almorávidák és Almohádok léptek. Időközben a félsziget spanyol keresztény királyságai szorgalmasan haladtak előre korábbi területeik visszafoglalásával, azaz a reconquistával.
1238-ra már csak a granadai Naszridák, az Alhambra építtetői maradtak mutatóba a muszlim uralkodók közül, ám 1492-ben őket is elűzte Kasztília és Aragónia (vagyis az immár egyesült Spanyolország ) serege.
Alhambra-váza
A Naszrid-kori mázas vázákat fő lelőhelyükről Alhambra-stílusnak nevezték el. Általában körte alakúak, arany és kobaltkék színűek.
Hiedelmek és rítusok
Észak-Afrika és Ibéria egyaránt a kereszténység bástyája volt, amíg az előbbi csaknem teljesen iszlamizálódott, az utóbbiban fennmaradt több zsidó és keresztény közösség is. Őket hívták mozaraboknak, mivel az arab kultúra számos elemét átvették.
Korán
Ezt a korán-oldalt a 10. században kialakult magrebi arab folyóírással írták, amely aztán átterjedt Dél-Ibériára is
Művészet és kultúra
Dél-Ibéria és a Magreb volt a muszlim művészet nyugati határvidéke. Az előbbinek az építészetében érződött a vizigót hatás is. Az Omajjád–művészet legjellegzetesebb vonása az elefántcsont-faragás és az ugyancsak finoman faragott stukkódísz lett, egészen a korszak végéig, a 12. századig.
14. századi láda
Ehhez hasonló ládákat szicíliai muszlim iparművészek készítettek gazdag megrendelőknek. A 10-11. században Dél-Ibériában is virágzott az elefántcsont-faragás.
Ékszerdoboz Andalúziában
Fenti kép: Oroszlános kút
Az andalúz Naszrida-dinasztia építészeti stílusa észak-afrikai és keresztény elemek ötvözéséből született. A stílus pompás példája a granadai Alhambra (fellegvár) Oroszlános Palotájának belső udvara.