Az utolsó koreai dinasztia kultúrája

Közzétette:

 

 

Az 1392-ben alapított Csoszon-dinasztia több mint 500 éven át uralkodott Koreában. Kínai Ming-hatás alatt sajátos kultúra alakult ki itt, valamint saját koreai írás is.

 

Miután I Szonggje tábornok megdöntötte a Korjo-állam utolsó királyának az uralmát, megalapította a Csoszon-dinasztiát, felvette a Tedzsó uralkodói nevet, és székhelyét áttette Hanjangba (a mai Szöülba). Utódai több mint 500 éven át, egészen Korea 1910-es japán megszállásáig hatalmon maradtak. A dinasztia szoros kapcsolatban állt a kínai Mingekkel (1368-1644), akik a Csoszonok Koreáját vazallus államnak tekintették. Ebben a korban számos jele van a kínai befolyásnak, nem utolsósorban az, hogy a buddhizmus helyett egyfajta konfucianizmus lett az államvallás. Mindemellett a művészetben elsősorban a koreai hagyományok érvényesültek.

 

King_Taejo_Yi_02

Szonggje, uralkodói nevén Thedzso

Seoul_Gyeongbokgung_Throne

A Főnixtrón, a Csoszon (Joseon)-királyok trónja a Kjongbok (Gyeongbok) palotában.

 

Az 1392-ben alapított királyi porcelángyár fellendítette ezt az iparágat , mely számos őshonos motívummal is dolgozott. Az 1440-es években jött létre a koreai ábécé, a hangul.

 

Danwon-Seodang

Szodang (Seodang), falusi iskola. Rajz a 18. századból

 

Nyelv és írás

A hangult Szedzsong király uralkodása alatt találták ki a kínai írásjelek felváltására, amelyek nem voltak alkalmasak a koreai hangok jelölésére. A hangul a kínaival szemben kifejezetten fonetikus írás. A kínai írásjeleket ennek ellenére továbbra is használták mind a hivatalos iratokban, mind az irodalomban.

 

Middle_Class_in_Joseon

csungin (jungin), a tulajdonképpeni középosztályt ábrázoló festmény

 

Művészet és kultúra

A Csoszon-kori Korea magaskultúrája: a költészet, festészet és porcelángyártás kínai hatás alatt állt, az egyszerű emberek viszont a saját hagyományaikat szerették. A legkiválóbb kézműveseket a királyi udvar pártfogolta, a többiek a piacra dolgoztak. Az elit körében kevésbé volt népszerű a színház, amelyet alantas szórakozásnak tartottak.

 

  Bottle_with_Floral_Scroll_and_Lotus_Petals,_Joseon_dynasty  Joseon_white_porcelain_ewer  Dinastia_joseon,_due_bottiglie_a_zucca_con_decoro_floreale,_porcellana,_xix_sec

puncshong (buncheong) palack, fehér porcelán teakiöntő, barna díszítésű fehér porcelán

 

An Gjon (Ahn Gyeon): Mongju tovondo (Mongyu dowondo ) („Álomutazás a barackvirágföldre”)

Brooklyn_Museum_-_Bodhisattva_Samantabhadra

Koreai buddhista függő festmény a 18. vagy 19. századból

 

Ruha és ékszer

Koreában olykor a divat is az egyszerűség konfuciánus elvét követte, akár a társadalmi élet számos más aspektusa. Célszerűen tervezett tárgyakat gyártottak kevés díszítéssel. A porcelán is a mindennapi élet része volt, és használata elterjedt a királyi udvarból az egyszerű háztartásokba is.

 

Korean_headgear-Sseugae_chima

Sszuge cshima (Sseugae chima), amivel az alacsonyabb rangú nők takarták le a fejüket, ha utcára léptek

 

Háztartás

Koreában a dísztárgyakon gyakran találunk természeti motívumokat, melyek sokszor tanúskodnak a Ming-kori kínai hatásról. Nem képeztek kivételt ez alól az otthoni berendezési tárgyak sem.

 

Korean_cuisine-Bibimbap

A kései Csoszon (Joseon)-időkből származik a ma népszerű pibimbap (bibimbap), a „kevert rizs”

Korea-Dae_Jang_Geum_Theme_Park-Surasang

A szuraszang (surasang), azaz a királyi étkezőasztal

 

Forrás: Az emberiség története (232-233. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9
Képek: Wikiwand

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s