Az amerikai délnyugat

 

 

A mai Egyesült Államok délnyugati és Mexikó északi részének félsivatagi és sivatagos területén a 9. századtól kezdve több kultúra is létrejött. Az itteni indiánok vályogházakból álló, pueblo nevű jellegzetes falvai kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági központok voltak.

 

Az 1. évezred végén az amerikai délnyugat települései népesebbek lettek, s ezeken a területeken viszonylag fejlett kultúrák alakultak ki: a pueblo Új-Mexikó, a hohokam Arizona, a mogollon Új-Mexikó és a mexikói Chihuahua állam mai területén.

 

Newspaper_Rock_closeup

Ennek a homokkő lapnak az ábrái a utah-i Newspaper Rock felszínén mintegy kétezer év során keletkeztek. Némelyiket az őslakos pueblo indiánok, másokat a későbbi femontok és navahók karcoltak ide – számunkra ismeretlen célból.

 

Kultúrák

A pueblók mintegy 900-tól kezdve építettek ki tervszerűen több várost is az új-mexikói Chaco-kanyonban, valamint ezeket összekötő országutakat is. 1100-ra ezeknek a lakossága elérte a 6000 főt. Fő táplálékuk a városok környékén termesztett kukorica és tök volt, s a rendkívül értékesnek tartott türkizkővel kereskedtek.

Ez a kultúra azonban csak fél évszázadig állt fenn, valószínűleg a gyakori szárazság okozta élelmiszerhiány miatt.

 

Chaco_Canyon_Hungo_Pavi_ruins_staircase_NPS

Chaco-kanyon

A hohokam kultúra a Gila- és Salt-folyó medencéjében alakult ki, és 1100-1450 között élte fénykorát. Legnagyobb településüknek, melyet az amerikaiak utólag Snaketownnak (Kígyóváros) neveztek el, mintegy 1000 lakosa volt, akik részint a föld alatt, részint vályogházakban laktak. Ezekben a városokban találtak labdatereket és teraszokat, ami erős közép-amerikai hatásról árulkodik. A 15. században ez a kultúra is lehanyatlott, úthálózatát elhanyagolták.

A mogollon kultúra (és annak egyik alfaja, a nimbres) a mai Új-Mexikó hegyvidékén jött létre. Pompás vörös és barna kerámiákat gyártottak, településeik egy központi teret körülvevő, összesen akár 150 helyiséges házakból álltak. Ezek is a 15. század közepén indultak pusztulásnak.

 

mogollon_pottery

Mogollon kerámia

Vadászat

Az amerikai délnyugat népeinek fő táplálékául ugyan a termesztett kukorica és tök (illetve a tenyésztett pulyka) szolgált, de étrendjüket vadászattal is kiegészítették. Ősz végén, tavasz elején vadásztak az olyan nagyobb állatokra, mint a szarvas vagy bölény, télen viszont inkább nyulakra.

Háztartás

A „négyes saroknak” is nevezett amerikai régióban, vagyis Arizona, Új-Mexikó, Colorado és Utah határainak metszéspontjában élő pueblok a korábbi vályogvárosaikra emlékeztető, de sziklába vájt településeket hoztak létre, miként a mexikói határ túloldalán, a Casas Grandes régióban élő paquimék is; némelyik sziklavárosban több mint kétezer helyiség volt.

 

119739.000 paquimé pottery

Paquimé edény
Ennek az edénynek az állatmintás díszítése egész Közép-Amerikára jellemző motívum, és a szomszédos kultúrák kölcsönhatásáról árulkodik.

 

Ruha és ékszer

Az itt tárgyalt kultúrák népei főként a délebbről beszerzett gyapotból (jobbára a férfiak által) szőtt ruhákat hordtak. Néhány ruhadarabot, így szoknyát és takarót szőttek a helyben megtermő jukka rostjaiból is, és lábbelijeiket is jukkából fonták. A pueblo lelőhelyeken kagyló és türkiz ékszereket is gyakran találtak.

 

yucca_sandals

Pueblo szandál
Ezek a jukkarostból font lábbelik szögletesek voltak, és státusszimbólumnak is számítottak.

pueblo_olla

Pueblo olla
Ezt a kora 12. századi edényfajtát tárolásra használták. Gyakran helyezték sírokba is.
Forrás: Az emberiség története (176-177. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s