Szeldzsukok és Oszmánok

Közzétette:

 

 

A 11. századtól kezdve különböző török törzsek jutottak vezető szerephez Nyugat-Perzsiában és Kis-Ázsiában (azaz a mai Irán, Irak, Törökország és még néhány „isztán” területén). Hódításaik révén két birodalmat is alapítottak: előbb a Szeldzsuk-, majd az Oszmán-dinasztiáét.

A Szeldzsuk-dinasztiát oguzok alapították – ez az eredetileg nomád török törzs, amely a 11. század elején ért a mai Üzbegisztán területére. Itt felvették az iszlám vallást, majd előrenyomultak az északperzsa Khoraszan régióba, s 1040-ben legyőzték a mai Afganisztánban uralkodó Ghaznavidákat; ezzel vetették meg birodalmuk alapjait. Egyik uralkodójuk, Tugrul bég 1055-ben bevette Bagdadot, s ezzel kiterjesztette befolyását az arab Abbászida Kalifátusra. Még jelentősebb volt Tugrul fiának, Alp Arszlánnak 1071-es manzikerti győzelme Bizánc ellen, mert ez kelet felől megnyitotta az utat a törökök előtt Anatólia belseje, sőt idővel Európa felé is.

 

míná’i kerámia

Islamic-Muzeum-005

A ghaznavida és a szeldzsuk kor falfestészete csupán töredékekből rekonstruálható, miniatúrafestészetéről még kevesebb az adat. A 12-13. századi képzőművészet azonban mégis jól ismert, hála a nagy számban fennmaradt festett, mázas kerámiának. A legszebbeket míná’i kerámiának nevezik: e zománcos fényű polikróm edényeken és csempéken nemritkán meglepően összetett témák – csaták, konkrét várostromok, vadászatok, lakomák, irodalmi művek illusztrációi – fordulnak elő.

A Szultanátus

A ma Rúmi szultanátusnak is nevezett Szeldzsuk-állam székhelye Konya volt, s csakhamar fényes udvarrá vált. Alp Arszlánnak és fiának, Malik-sahnak az egyik vezírje, Nizám al-Malik előbb Bagdadban, majd másutt is egyetemeket alapított. Szerte a birodalomban mecsetek épültek gyönyörű, áttört kőfaragásokkal és egymásba fonódó mintákkal. A birodalmat behálózó kereskedelmi útvonalak mentén fogadók, úgynevezett karavánszerájok épültek, s a szultán hivatalnokai a legtöbb árura 2 és fél százalékos forgalmi adót vetettek ki. A szeldzsuk-törökök ugyanakkor megőrizték nomád harcosi örökségüket is: a 11-12. század folyamán visszaverték a keresztesek támadásait, 1176-ban pedig egy bizánci kísérletet az elvesztett területek visszaszerzésére. A szultanátus lassacskán mégis kezdett szétforgácsolódni, s az 1250-es évek mongol támadásai végül a bukásához vezettek.

 

dzsámi

A Divriği Ulu dzsámi portálja
Az anatóliai szeldzsuk építészet egyik feltűnő jellegzetessége az épületek külső felületének, portáljának, vagy akár teljes homlokzatának erőteljes, nagy méretű kőfaragványokkal való díszítése.

 

Az Oszmán-törökök

Ezután Anatólia területén kisebb emirátusok jöttek létre, melyeknek egyikében 1299-ben I. Oszmán került hatalomra, és hódító dinasztiát alapított, amely 1324-ben elfoglalta és székhelyévé tette az északnyugat-anatóliai Bursát. 1387-ben a törökök megjelentek Európában is, 1396-ban döntő csatát nyertek Nikápolynál (ma Nikopol, Bulgária), végül 1453-ban II. Mehmed szultán Konstantinápolyt is elfoglalta, és új fővárosává tette. A birodalomban sorra épültek mecsetek és medreszék (muszlim iskolák), s a 16. századra a szultáni udvar olyannyira meggazdagodott hódításaiból, hogy már bőkezűen tudta pártolni a művészeket.

 

konya_medresz

Konya: Sırçalı medresze

Alant nyugszik több uralkodó, aki már elérte a Fiastyúkot lándzsája hegyével”

(Felirat I. Kajkávusz szeldzsuk szultán síremlékén a törökországi Sivasban)

 

Forrás: Az emberiség története (174. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s