Kora újkori magyar társadalom – Zene, ének, ivászat
A második vagy harmadik fogás után megszólalt a zene és az ének, amelynek különböző változatait ismerjük. A brassói
Séta a kultúra ösvényein
A második vagy harmadik fogás után megszólalt a zene és az ének, amelynek különböző változatait ismerjük. A brassói
A mértéktelen ivás és húsfogyasztás, valamint az állandó huzat és a főfalakból telente áradó hideg következtében főuraink többsége
A törvényben mágnásoknak vagy báróknak nevezett főrangúak, akiket az uralkodó hűségükért és különböző szolgálataikért öröklődő bárói, grófi és
A magyar rendiséggel és a protestantizmussal Lipót sem bírt. Az udvar kegyetlenkedései újabb ellenállást váltottak ki. A megürült
A régi önkormányzati testületeket és szerveket feloszlatták. Feladatkörüket községi, járási, városi és vármegyei szinten egyaránt munkás-, katona- és paraszttanácsok, valamint
A kastély életének középpontjában a kastély ura állt, aki háborúzott, politizált vagy a birtokain folyó gazdálkodást felügyelte, és
A különböző fűszerekkel elkészített ünnep- és hétköznapi ételek alapanyaga továbbra is a marha-, bárány- és vadhús, a
A királyi Magyarországon sohasem alakult ki olyan fokú vallási tolerancia, mint az etnikailag heterogén és hosszú önkormányzati hagyományokkal
A birodalmi kormányszervek mellett némi változásokkal megmaradt, és kisebb-nagyobb zökkenőkkel folyamatosan működött a középkori magyar királyság intézményrendszere. Ennek
Egyiptom a Nílus országa. Amerre a Nílus folyik, pár kilométer szélességre termőföld jobbról és balról, melynek termékenysége attól