A Duna-menti svábok dereglyéi

Közzétette:

 

 

A Duna-menti svábok (Donauschwaben) elnevezés egy fogalom, melyet a grazi Robert Sieger és a stuttgarti Hermann Rüdiger geográfusok találtak ki 1923-ban. Idővel az elnevezés gyűjtőfogalommá alakult, mely minden, a török Donsu- Swab Mennertrachturalom után a német területekről a Magyar Királyság területére bevándorló telepesre és azok leszármazottaira vonatkozik. Természetesen a mai magyarországi németek is ide tartoznak. A letelepítés, a más népekkel való együttélés és ezen emberek tevékenysége önmagában különlegességnek számít.

Több mint kétszáz éve hazájukat szabad elhatározásból, gazdasági kényszer szorítására elhagyó, császári hívásra felkerekedő, szorgalmas iparos és parasztemberekről van szó, akik szegénységük ellen munkával, küzdelemmel tenni akartak. Letelepedésük utáni megfeszített munkájukról hamarosan magasba emelkedő templomtornyok, szerény házakból alakuló falvak, termő gyümölcsösök és megművelt földek tanúskodtak a korábban pestis és törökdúlás miatt elnéptelenedett magyarországi területeken. A sorrend minősíti őket és önmagáért beszél! Aki átmenetileg telepszik le, nem épít kőtemplomot, iskolát és nem ültet diófát! A bevándoroltak és a már ezen a földön született generációk kivétel nélkül hazájuknak tekintették Magyarországot. Nem kívánták elhagyni ezt a megművelt és megkedvelt földet. „Ahol a kincsed, ott a szíved” — írja a Könyvek Könyve.

 

A Duna-menti svábok dereglyéi

Az Ulmer Schachtel/ulmi dereglye egy lapos folyami hajó, amely a dunamenti svábok 18. századi kivándorlásának szimbólumává vált. Nevét egy korabeli stuttgarti képviselőnek köszönheti, aki az Ulmban gyártott dunai hajókat egyszerű felépítésük miatt doboznak (Schachtel) nevezte. Ulmban egyébként „Ordenare”-nak hívták, ami arra utal, hogy ezek a hajók 1712 óta „ordinari” azaz menetrendszerűen közlekedtek Ulm és Bécs között. Szerkezetük nagyon célszerű volt, mivel a hajót csak egy irányba, a folyón lefelé használták. Amikor megérkezett a célállomásra, szétszedték és a fát továbbhasznosításra eladták.

Lapos padlózatával közvetlenül a partig lehetett haladni. Jellemző továbbá a hajótörzsön látható ferde fekete-fehér csíkozás, amely azonban Dr. Henning Petershagen szerint nem Ulm város szimbóluma, hanem a világos fenyőből készült hajón a jobb láthatóságot szolgálta.

Építési módjára jellemző még az úgynevezett „Schopperfuge”, melynek segítségével a hajót a beáramló víztől védték, illetve szigetelték. A hajópadlón és a hajófalon a deszkák közötti réseket ugyanis hosszúszálú mohával tömték ki. Ennek a tevékenységnek − amit „schoppen”-nek neveznek, − köszönhetik egyébként az ulmi hajóépítők a nevüket, ugyanis „Schopper”-nek hívják őket.

A hajók nagysága és alakja az idők folyamán állandóan változott. Elérték a 15-22 méteres hosszúságot és a 2-5 méteres szélességet is. A hajófal kb. egy méteres volt. Középen állt egy fakunyhó, ahol a telepesek rossz idő esetén menedéket találhattak. A hajót 2-2 rúddal, illetve evezővel irányították, melyek a hajóorrban és a hajófarban voltak elhelyezve.

Ulma, az úgynevezett Ulmer Schachtel megépített mása egy ulmi baráti körrel a fedélzetén a Dunán Vácnál 2006-nan. (fozó: Ambach Mónika)

Valamikor régen egy stuttgarti képviselő azzal gúnyolta az ulmiakat, hogy gerendákból ácsolt ulmi dereglyék csak ócska skatulyák, azaz “Ulmer Schachtel”-ek. Az ulmiak ma erre nagyon büszkék, mert nekik ez az egyszerű hajó a szabadság szimbóluma, a magyarországi németeknek pedig a betelepülés jelképe. Ilyen hajók hozták a XVIII. században a vállalkozó kedvű fiatal délnémet családokat Magyarország elnéptelenedett területeire. Baján most megépítettek eredeti méretben egy Ulmer Schachtelt, amely a 300 évvel ezelőtti betelepülés emlékműve.

 

A Baján építés alatt álló Ulmer Schachtel látványterve

Forrás: Sulinet, Zentrum. Wikiwand

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s