Közzétette: A régi önkormányzati testületeket és szerveket feloszlatták. Feladatkörüket községi, járási, városi és vármegyei szinten egyaránt munkás-, katona- és paraszttanácsok, valamint 3—5 tagú direktóriumok, illetve intézőbizottságok vették át. Az első tanácsok spontán és különféle módon alakultak meg, a későbbiek az április elején országszerte megrendezett választások eredményei 
alapján. A Kormányzótanács rendelete értelmében minden 18 éven felüli férfi és nő rendelkezett választójoggal – kivéve a „kizsákmányolókat” és a papokat. A megválasztott tanácstagok túlnyomó többsége munkás és szegényparaszt volt, de bekerültek az új szervekbe kisiparosok, sőt kisgazdák és értelmiségiek, elsősorban tanítók és tanárok is. A régi bírósági szervezet működését felfüggesztették; az igazságszolgáltatás új szervei a forradalmi törvényszékek lettek. A rendőrséget és a csendőrséget a Vörös Őrség váltotta fel. Emellett több terrorista szellemű felfegyverzett különítményt hoztak létre. A bőrkabátot és tányérsapkát viselő „Lenin-fiúk” mindenütt feltűntek, ahol a forradalmat veszély fenyegette, s eszközeikben nem válogattak. A velük vívott harcokban elesett és az általuk statáriális körülmények között kivégzett „ellenforradalmárok” száma megközelítette a 600-at.
Május elseje a Cserny csoportnál éa Lenin-fiúknál (Filmhiradók Online)
A Kormányzótanács legfontosabb feladatának a magántulajdon minél teljesebb felszámolását tartotta. Március 26-án ezért elrendelte a húsznál több munkást foglalkoztató ipari, bánya- és közlekedési üzemek kártalanítás nélküli köztulajdonba vételét. Ugyanezen a napon szocializálták a pénzintézeteket és a lakóházakat is. A földről szóló rendelet 1919. április 3-án jelent meg. Ez minden 75 kh fölötti földbirtokot társadalmi tulajdonba vett. A kártalanítás nélkül elkobzott földeket azonban nem osztottá szét, hanem – a parasztság bánatára – szövetkezeteket és állami gazdaságokat szerveztek. Bevezették a nyolcórás munkaidőt, 20%-kal csökkentették a lakbéreket, a többszobás polgárlakásokba proletárcsaládokat költöztettek, s április 17-én általános bérrendezést fogadtak el. A fizetésemelések pozitív hatását nagyban tompították azonban az áremelkedések és az inflációs viszonyok.
A művelődéspolitika legfontosabb eleme az oktatásügy reformja volt. Megkezdték a nyolcosztályos általános iskolai oktatás bevezetését és a középiskolák egységesítését. Valamennyi iskolát és tanintézetet államosították. Az iskolákban megszüntették a napi kétszeri imádkozást, eltávolították a feszületeket és sok helyütt az iskolai hitoktatást is eltörölték. A szerzetes- és apácarendeket feloszlatták. A „reakciósnak” talált Magyar Tudományos Akadémia működését felfüggesztették, épületét a Vörös Őrség rendelkezésére bocsátották.
Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (397. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9
Lighthouse 