magyarság – 14 Oldal

A falusi lakóházak a középkori Magyar Királyságban

Jóval lassabban, mint a királyi udvarban, a nemesi kúriákban és a városi polgárság köreiben, de az életkörülmények a

A mezővárosként emlegetett települések többsége csak annyiban különbözött a falvaktól, hogy azoknál valamivel többen laktak bennük, s tartottak

„Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve.

A háború mindig költséges dolog, s ez Lajos korában is így volt. Kultúrára ennek ellenére a király, valamint

A korábban szórványos, ám a tatárjárás után tömeges betelepítések következtében a lakosság etnikai összetétele módosult. Az erdélyi, felvidéki

A királyi kancelláriában dolgozott az a jegyző, akit az utókor Anonymusként, vagyis Névtelenként ismer, s aki regényes elemekben

A lakosság vallási megoszlása érdemben nem változott. A katolikus vallásúak aránya meghaladta a 60%-ot. Ezek túlnyomó többsége (52%)

Az autoriter rendszeren belül Horthy sokáig a „közép-erős” köztársasági elnökéhez hasonló jogkörrel rendelkezett. A nemzetgyűlés, illetve később a

A kulturális élet a háború előtti időkhöz hasonlóan igen sokszínű volt és bővelkedett eredményekben. Az irodalom iránt érdeklődők

A magyar történelem tragédiája, hogy a két előző forradalmát, mind a ’48-ast, mind a ’18-ast a túlbuzgók és