Kulturális élet a Horthy korszakban

A kulturális élet a háború előtti időkhöz hasonlóan igen sokszínű volt és bővelkedett eredményekben. Az irodalom iránt érdeklődők köre jelentősen kitágult. 1914 előtt a vagyonos és művelt rétegekből is csak kevesen olvastak szépirodalmat. A két háború között viszont a kispolgárság jelentős tömegei és a szervezett munkások közül is sokan váltak olvasókká. A kiadott könyvek száma ezért – a lakosság kétharmadának elvesztése ellenére – nemcsak hogy nem csökkent, hanem még nőtt is. 1913-ban alig 2400, 1934-ben viszont már csaknem 4000 különféle könyv jelent meg. A példányszám fokozatosan nőtt, s 1938-ra elérte a 7 milliót. Kétségtelen viszont, hogy e magas szám továbbra sem az igényes szépirodalmi és tudományos könyvek, hanem a ponyva iránti keresletnek volt köszönhető. A filléres és pengős szerelmi történetek, valamint kaland- és detektív detektívregények átlagosan 17 ezer, míg a szépirodalmi munkák csak 3—4000 példányban keltek el.

Az irodalmat olvasóknál is nagyobb arányban nőtt az újságolvasók száma: 1910-ben 1882 különböző hírlap és folyóirat jelent meg Magyarországon, 1938-ban pedig 1934. A posta által terjesztett lapok példányszáma meghaladta a 100 milliót. A napilapok közül legnagyobb olvasottságnak a délben megjelenő bulvárlap, Az Est örvendett, amelyet 150 ezer példányban adtak el. 1938—1939-től a sajtó veszített addigi sokszínűségéből. A „racionalizálásnak” elsősorban a keresztény-nemzeti szempontból bírált, baloldali ideológiájú és zsidó tulajdonban lévő lapok estek áldozatul. Ekkor szűnt meg a polgári radikális hagyományokat ápoló Századunk, a szociáldemokraták elméleti folyóirata, a Szocializmus, valamint a nagy múltú konzervatív-liberális napilap, a Pesti Napló.

A film a legnépszerűbb művészeti, illetve szórakoztatóipari ágazattá vált. 1920-ban 347, 1929-ben 496 s 1935-ben már 599 „filmszínház” működött az országban. Az olcsó mozijegyek mindössze néhány – az 1930-as években 20—25 – fillérbe kerültek, tehát bárki által megfizethetők voltak. A mozi népszerűségére jellemző, hogy az 1930-as években az emberek körülbelül ugyanannyi pénzt – 1935-ben például 20—25 millió pengőt – adtak ki mozijegyre, mint az összes nyomdaipari termékre együttvéve. A kor legnagyobb kasszasikere az 1934-ben bemutatott, hollywoodi stílusú Meseautó című film volt, amelynek főbb szerepeit Törzs Jenő, Kabos Gyula és Perczel Zita játszották.

Részlet a Szőts István által rendezett Emberek a havason című filmből (1942) – Forrás: magyarhirlap.hu

A hírközlés, ismeretterjesztés és szórakoztatás másik forradalmian új találmánya a rádió volt. 1925. december 1-én, amikor a rendszeres rádióadások elkezdődtek, 16 ezer készüléket tartottak nyilván, 10 év múlva, 1934-ben viszont már 340 ezret, 1938-ban pedig 419 ezret. 1938-ban országosan minden 22. lakos fizetett elő rádióra: vidéken minden 30., Budapesten pedig minden 7. Mint szinte minden másban, Magyarország az ezer főre eső rádiókészülékek alapján megelőzte déli és keleti szomszédjait, elmaradt viszont a nyugat-európai országok, sőt Ausztria és Csehszlovákia mögött is. Ezer lakosra az 1930-as évek közepén Németországban 136, Franciaországban 99, Csehszlovákiában 68, Magyarországon 43, Lengyelországban 25, Romániában 12, Jugoszláviában 11, Bulgáriában pedig 3 rádió jutott.