Kulturális élet a Horthy korszakban

Közzétette:

 

 

A kulturális élet a háború előtti időkhöz hasonlóan igen sokszínű volt és bővelkedett eredményekben. Az irodalom iránt érdeklődők köre jelentősen kitágult. 1914 előtt a vagyonos és művelt rétegekből is csak kevesen olvastak Géza Féja and Péter Veres on the 1943 book dayszépirodalmat. A két háború között viszont a kispolgárság jelentős tömegei és a szervezett munkások közül is sokan váltak olvasókká. A kiadott könyvek száma ezért – a lakosság kétharmadának elvesztése ellenére – nemcsak hogy nem csökkent, hanem még nőtt is. 1913-ban alig 2400, 1934-ben viszont már csaknem 4000 különféle könyv jelent meg. A példányszám fokozatosan nőtt, s 1938-ra elérte a 7 milliót. Kétségtelen viszont, hogy e magas szám továbbra sem az igényes szépirodalmi és tudományos könyvek, hanem a ponyva iránti keresletnek volt köszönhető. A filléres és pengős szerelmi történetek, valamint kaland- és detektív detektívregények átlagosan 17 ezer, míg a szépirodalmi munkák csak 3—4000 példányban keltek el.

Az irodalmat olvasóknál is nagyobb arányban nőtt az újságolvasók száma: 1910-ben 1882 különböző hírlap és folyóirat jelent meg Magyarországon, 1938-ban pedig 1934. A posta által terjesztett lapok példányszáma meghaladta a 100 milliót. A napilapok közül legnagyobb olvasottságnak a délben megjelenő bulvárlap, Az Est örvendett, amelyet 150 ezer példányban adtak el. 1938—1939-től a sajtó veszített addigi sokszínűségéből. A „racionalizálásnak” elsősorban a keresztény-nemzeti szempontból bírált, baloldali ideológiájú és zsidó tulajdonban lévő lapok estek áldozatul. Ekkor szűnt meg a polgári radikális hagyományokat ápoló Századunk, a szociáldemokraták elméleti folyóirata, a Szocializmus, valamint a nagy múltú konzervatív-liberális napilap, a Pesti Napló.

A film a legnépszerűbb művészeti, illetve szórakoztatóipari ágazattá vált. 1920-ban 347, 1929-ben 496 s 1935-ben már 599 „filmszínház” működött az országban. Az olcsó mozijegyek mindössze néhány – az 1930-as években 20—25 – fillérbe kerültek, tehát bárki által megfizethetők voltak. A mozi népszerűségére jellemző, hogy az 1930-as években az emberek körülbelül ugyanannyi pénzt – 1935-ben például 20—25 millió pengőt – adtak ki mozijegyre, mint az összes nyomdaipari termékre együttvéve. A kor legnagyobb kasszasikere az 1934-ben bemutatott, hollywoodi stílusú Meseautó című film volt, amelynek főbb szerepeit Törzs Jenő, Kabos Gyula és Perczel Zita játszották.

 

Excerpt from the film People on the Snow, directed by István Szőts (1942)

Részlet a Szőts István által rendezett Emberek a havason című filmből (1942) – Forrás: magyarhirlap.hu

A hírközlés, ismeretterjesztés és szórakoztatás másik forradalmian új találmánya a rádió volt. 1925. december 1-én, amikor a rendszeres rádióadások elkezdődtek, 16 ezer készüléket tartottak nyilván, 10 év múlva, József Cselényi, Hungarian singer in the radio studio (1930s)1934-ben viszont már 340 ezret, 1938-ban pedig 419 ezret. 1938-ban országosan minden 22. lakos fizetett elő rádióra: vidéken minden 30., Budapesten pedig minden 7. Mint szinte minden másban, Magyarország az ezer főre eső rádiókészülékek alapján megelőzte déli és keleti szomszédjait, elmaradt viszont a nyugat-európai országok, sőt Ausztria és Csehszlovákia mögött is. Ezer lakosra az 1930-as évek közepén Németországban 136, Franciaországban 99, Csehszlovákiában 68, Magyarországon 43, Lengyelországban 25, Romániában 12, Jugoszláviában 11, Bulgáriában pedig 3 rádió jutott.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (414—415. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s