Kérészállamok a történelmi Magyarország területén
Az I. világháború után, az Osztrák Magyar Monarchia széthullásának időszakában, 1918—1921 között, tucatnyi „kérészállam” jött létre néhány hétre,
Séta a kultúra ösvényein
Az I. világháború után, az Osztrák Magyar Monarchia széthullásának időszakában, 1918—1921 között, tucatnyi „kérészállam” jött létre néhány hétre,
A hungarikum rövid bemutatása: Nekünk, magyaroknak az a nemzeti jelkép, akiben az ősi magyar lovas harcosnak a tűzfegyverek
“Láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír. ” (Kosztolányi: A tíz legszebb szó) A
A tüntetés délután három órakor kezdődött Petőfi Sándor szobránál a Március 15-e téren. A Kiskörúton és a Margit-hídon
A gyermekkorától fejedelemnek nevelt, és talán éppen ezért túlságosan ambiciózus Rákóczit megszédítette a Lengyelországgal hadakozó X. Károly svéd
A szerzetesrendeken belül ellentétes tendenciák bontakoztak ki. Az ún. monasztikus rendek, vagyis a bencések, premontreiek és ciszterciek a
A gyakori belviszályok és háborúskodások ellenére a Szent István halálát követő egy-másfél évszázadban Magyarország minden tekintetben sokat fejlődött.
A bonyolult hierarchia csúcsán, amelynek egyik legfőbb vonása az engedelmesség volt, a király állt. A király a koronázással nyerte
A drinápolyi békének és a speyeri egyezménynek köszönhetően a következő két évtizedben viszonylagos béke honolt Magyarország mindhárom szegletében.
Történelmileg kialakult különleges jogállásuk következtében a középkor utolsó századaiban a köznemesség alsóbb csoportjai közé számítottak a székelyek is.