Szerzetesrendek a középkori Magyar Királyságban
A szerzetesrendeken belül ellentétes tendenciák bontakoztak ki. Az ún. monasztikus rendek, vagyis a bencések, premontreiek és ciszterciek a
Címke: magyarság
A 12. századi Magyarország külföldi szemmel
A gyakori belviszályok és háborúskodások ellenére a Szent István halálát követő egy-másfél évszázadban Magyarország minden tekintetben sokat fejlődött.
A koronázások a késő középkori magyar társadalomban
A bonyolult hierarchia csúcsán, amelynek egyik legfőbb vonása az engedelmesség volt, a király állt. A király a koronázással nyerte
Élet a Hódoltságban
A drinápolyi békének és a speyeri egyezménynek köszönhetően a következő két évtizedben viszonylagos béke honolt Magyarország mindhárom szegletében.
A székelyek a kora újkori társadalomban
Történelmileg kialakult különleges jogállásuk következtében a középkor utolsó századaiban a köznemesség alsóbb csoportjai közé számítottak a székelyek is.
Kora újkori társadalom – a végvári vitézek és a hajdúk
Az állandó háborúskodás következtében két olyan új társadalmi csoport alakult ki, amely a közrendűek és a nemesek között
Kora újkori magyar társadalom – főúri lakhelyek
A végvári övezetben élő főurak vastag falú, zömök és jól védhető, belül viszont a lehetőségekhez mérten lakályossá tett
955. augusztus 10-e az augsburgi csata napja
Az augsburgi vereség a magyarok számára a kalandozások végét jelentette. Az Augsburg mellett vívott csatában I. (Nagy) Ottó német király
A magyar arisztokrácia összetétele a kora újkorban
Etnikai összetételét tekintve a 16—17. századi magyar arisztokrácia még nem nemzetközi, hanem döntően magyar volt. A kor főurai
A férfi és a nő a kora újkori társadalomban
A középkori felfogás szerint a nők minden tekintetben a férfiaknak alárendelt és őket szolgálni köteles teremtmények voltak. A
Lighthouse 