Occupying Romanian troops on the streets of Budapest, 1919

Magyarország 1919 őszén

Közzétette:

 

 

A Tanácsköztársaság 1919. augusztus 1-jei bukása után kaotikus viszonyok alakultak ki az országban. A román hadsereg augusztus 4-én bevonult Budapestre, majd onnan egészen Győrig nyomult előre. Az 1919 nyarán megszerveződött 4000—5000 fős Nemzeti Hadsereg alakulatai Horthy Miklós vezérletével eközben átvonultak a Dunántúlra, és ellenőrzésük alá vonták a Balatontól délre eső területeket. A kommunista eszméktől mentes gazdalegényekből, fiatal iparosokból és más, ideológiailag szelektált jelentkezőkből verbuvált hadsereg létszáma néhány hét alatt megtöbbszöröződött, ám a túlerőben lévő román hadsereggel szemben kerülték az összeütközést. Horthyék véres hadjáratot folytattak viszont a két forradalom, különösen a Tanácsköztársaság helyi vezetői és támogatói, valamint a kommunistákkal azonosított és bűnbakká kikiáltott zsidók ellen. Az önkényesen és gyakran bestiális körülmények között kivégzettek száma valószínűleg meghaladta az ezret. A román hadsereg eközben vagonok százaiban szállította ki a gabonát és a lábasjószágot, ami miatt az egyébként is nyomorúságos ellátási viszonyok tovább romlottak.

 

Occupying Romanian troops on the streets of Budapest, 1919

Megszálló román csapatok Budapest utcáin

A gyorsan cserélődő budapesti kormányok ezalatt a két forradalom minden lényeges intézkedését érvénytelenítették, s maguk is megkezdték a felelősségre vonást. A bíróságok mintegy 100 halálos ítéletet hoztak, amelyek közül 74-et utóbb végre is hajtottak. Több száz embert börtönbe zártak, és több ezret internáltak. Súlyos veszteséget szenvedett a szellemi elit, amelynek számos kiváló képviselője menekült külföldre. Közéjük tartozott a fizikus Szilárd Leó, a filozófus Lukács György és Mannheim Károly, a gazdaságtörténész Polányi Károly, a szociológus Jászi Oszkár, a művészettörténész Hauser Arnold, a költő-író Balázs Béla, Kassák Lajos, Illyés Gyula és Márai Sándor, a képzőművész Ferenczy Béni, Uitz Béla és Moholy-Nagy László, s a filmesek közül Korda Sándor és Székely Mihály. Az itthon maradók közül Fülep Lajos belső emigrációba vonult, Kodály és Bartók ellen eljárás folyt, Babits Mihályt egyetemi katedrájától fosztották meg, Móricz Zsigmondot rövid időre le is tartóztatták.

A vigasztalan állapotok megszüntetésének feladatával a békekonferencia 1919 októberében egy brit diplomatát küldött Budapestre. Sir George Russel Clerk missziójának köszönhetően a román hadsereg november végéig kiürítette az Észak-Dunántúlt, Budapestet és a Duna–Tisza közét. A hátráló román alakulatok helyét a Nemzeti Hadsereg osztagai foglalták el. Darutollas és Bocskai-sapkás hadserege élén Horthy november 16-án lovagolt be Budapestre. Fogadtatása itt és az ország más részein is ellentmondásos volt: a társadalom középső és felső rétegei felszabadítójukként üdvözölték és hősként ünnepelték, a forradalmak megfogyatkozott számú, de még mindig létező munkás, paraszt és értelmiségi hívei viszont félelemmel és vágyaik eltiprójaként tekintettek rá.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (403—404. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s