Budapest in 1617

A török uralom maradandó nyomai (2. rész)

Közzétette:

 

 

A törökök által lakott települések jellegadó épületei között egy-két éven belül feltűntek a minaretekkel kiegészített templomok, a mecsetek és a dzsámik; a szögletes vagy kör alakú, és kupolával fedett sírtemplomok, a türbék, és az elmaradhatatlan fürdők. A dzsámik és mecsetek jelentős részét keresztény templomokból alakították ki. A falfestményeket bemeszelték, a szobrokat és az oltárképeket eltávolították. Ez lett a sorsa Budán a 13—15. században épült gótikus Nagyboldogasszony-templomnak, a mai Mátyás-templom elődjének, valamint a kisebb Szent György-templomnak, és Pécsett a 40 m hosszú és 20 m széles, reneszánsz stílusú Szent Bertalan-templomnak egyaránt. A fürdőknek, amelyeknek a törökök életmódjában jóval nagyobb szerep jutott, mint a magyarokéban, két nagy típusa különböztethető meg: a természetes forrásokra épülő termálfürdők és a gőzfürdők. Egy-egy városban több fürdőt is üzemeltettek. Budán például legalább négyet: a Császárt, a Rácot, a Királyt és a Rudast. Az új építmények ellenére városaink megőrizték korábbi szerkezetüket és utcahálózatukat.

 

 Pecs- dzsami minaret of Eger

A törökkor emlékei Magyarországon: a pécsi dzsámi és az egri minaret

A templomokon és fürdőkön kívül a török hatóságok mással nemigen törődtek, így az épületállomány fokozatosan romlott, s egyes városnegyedek kifejezetten keleties jelleget öltöttek. Hans Dernschwam 14 évvel Buda török kézre kerülése után lehangoló képet festett az egykor oly csinos székvárosról. „A vár – írta – kívülről siralmas látványt nyújt; a tető leomlóban […] A házak egymás után sorban beomlanak. Építkezésnek nyoma sincs, legföljebb annyi, hogy a lakó meghúzhassa magát az eső és a hó elől. A nagy, tágas termeket, szobákat istállószerűen kőből, agyagból, fából összeeszkábált cellák tömegére darabolták fel. Pincékre nincs szükségük, ezeket szeméttel töltötték meg, […] A házak egytől egyig disznóólakká váltak, annyira körülépítették őket, hogy az ember jószerével rá sem ismer a kapukra és a régi nagy hintóbejárókra. Ugyanis a házak elé – mi több: a házakhoz tapasztva – ereszalját, zsibárusbódét építettek, amelyekben a kézművesek török módi szerint a nyílt utcán ülnek és dolgoznak. A Szent György-templom előtt csupa efféle szatócsbódé, de annyi, hogy az ember már körül sem tudja járni. A templomot mecsetté változtatták; mellette egy török szokás szerint épült új torony, amelyből az ő hodzsáik kukorékolnak.” Több mint 30 évvel később, 1587-ben Reinhold Lubenau, a bécsi udvar Konstantinápolyba tartó követe ugyanilyen vigasztalan képet festett. „Magyarország fővárosában, a király székhelyén – olvasható útirajzában – igen sok ház és palota állott, amelyek most romba dőlve, a legtöbb helyen cölöpökkel vannak alátámasztva, mert a törökök nem törődnek semmivel, csak lovaiknak legyen hely, egyébként becsuroghat az eső mindenütt. Nem sokat törődnek vele, hogy egerek, gyíkok, menyétek, kígyók, skorpiók tanyáznak a házakban, nekik a ház csak arra kell, mint mire a zarándokoknak a menedék. Éppen csak a fagytól, hőségtől, széltől, hótól óvja meg őket. Hiszen ha a császár úgy rendelkezik, azonnal tovább kell menniük.”

 

Budapest in 1617

Pest és Buda 1617-es látképe egy színezett rézkarcon. Az előtérben egy török méltóságviselő látható buzogánnyal és egy magyar katona fokossal és az oldalán szablyával.

Dicsérően a köz- és magánfürdőkről emlékeztek meg mindketten, amelyeket tulajdonosaik a legszebb kövekkel díszítettek, és virágoskertekkel vettek körül. A lakóházak elhanyagolása és s fürdők gondos karbantartása az iszlám kultúra közösségi jellegéből fakadt. A fürdőkbe ugyanis, ahol mindenki egyenlőnek számított, nemcsak tisztálkodni jártak a muszlimok, hanem azért is, hogy találkozzanak és beszélgessenek egymással. Az, hogy a társas érintkezéseik számára kulturált környezetet biztosítsanak, fontos volt a számukra. Az viszont, hogy otthonuk milyen, kevésbé érdekelte őket.

 

Turkish bath in Budapest

budai török fürdő (Király Gyógyfürdő)

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (182—183. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s