Kálvária, a garamszentbenedeki oltárkép

 

 

Műelemzés Kálvária-oltár

Kolozsvári Tamás, 1427

Esztergom, Keresztény Múzeum

 

Az esztergomi Keresztény Múzeumban 1905-ben elégett egy predella, melynek ma csak szövegét és másolatát ismerjük. Ezen hosszú felirat emlékezett meg arról, hogy a hozzá tartozó oltárt 1427-ben Szentbeneki Miklós, a királyi kápolna kántora festette meg Kolozsvári Tamás festővel többek közt Szent Egyed tiszteletére. Ez a predella ugyanúgy Garamszentbenedekről származik, mint az a nyolc táblakép, mely stílusa alapján ugyanekkorra datálható, és a rajta ábrázolt szentek (Benedek, Miklós, Egyed) egybevágnak a leírással, így összetartozásuk feltételezhető. Ennek alapján a nemzetközi mércével is kiemelkedő rangú garamszentbenedeki Kálvária-oltárt az első névről ismert táblaképfestőnknek, a kolozsvári származású Tamás mesternek kell tulajdonítanunk. Eredetileg a garamszentbenedeki bencés apátságban állhatott, bár nem kizárt, hogy a helység Szent Egyed plébániatemplomába készült.

 

Kolozsvári Tamás: Kálvária-oltár Garamszentbenedekről

Nagyítható kép

 

Az oltár nyitott állapotában a Krisztus szenvedéstörténetét mutatja be. Középső táblája a Keresztrefeszítést ábrázolja. A Kálvária-kép egyes motívumai, Krisztus alakja vagy az elaléló Mária a baloldalon, egészen a francia festészetig vezethetők vissza.

A jobb oldalon lendületesen berobbano centurio portréja feltűnően emlékeztet az uralkodó Zsigmond királyéra.

A hermelinpalástos, egyénített arcú megrendelő a bal sarokban térdepel, írásszalagján Krisztushoz szóló ima olvasható.

feltamadasA belső szárnyképek az Olajfák hegyét, a Keresztrevitelt, a Feltámadást és a Mennybemenetelt ábrázolják. Kompozíciójuk szoros kapcsolatot árul el a cseh lágy stílussal. A lepecsételt sírból kilépő feltámadt Krisztus kompozíciója közel áll a kassai dóm és a ludrovai templom kifejezetten cseh ihletésű falképéhez.

A külső szárnyképeken egy-egy legendarészlet elevenedik meg.

A megrendelő, mint Zsigmond káplánja és a királyi kápolna kántora az udvar köreihez tartozott. Minden okunk megvan azt feltételezni, hogy Kolozsvári Tamás, ez a kiemelkedő tehetségű mester is Zsigmond budai udvarában tevékenykedett. Ezáltal a garamszentbenedeki szárnyasoltár az ország királyi központjának elveszett művészetére is fényt vethet.

Szent Benedek történetében az ördög elhalássza az ételét, hogy a szent húsvétkor is böjtöljön, ami bűn volna, de egy klerikus mégis visz neki eledelt.

Szent Egyedet úgy festették meg, amint oltalmat nyújt az őt tápláló szarvasünőnek a vadászok elől, s így maga sebesül meg.

KtsztmiklósSzent Miklós az éhező városi népet menti meg gabonacsodájával. A három kép a természeti, illetve a városi környezetet a cseh miniatúrafestészetben található megoldásoknak megfelelően ragadja meg. Ugyanekkor nem idegen ez a dijoni udvari udvari művészettől sem.

 

Írta: Szakács Béla Zsolt
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (90-91. oldal Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711

A Kiadó engedélyével

 

1 hozzászólás a következőhöz: “Kálvária, a garamszentbenedeki oltárkép

  1. […] A budavári szoborlelet kivételesen magas színvonala egyedülálló a magyarországi kőszobrászatban. A kutatás ugyanakkor régen keresi az összefüggéseket a faszobrászattal. Ennek emlékanyagából kiemelkednek az úgynevezett Szép Madonnák, melyek Mária és a gyermek Jézus közti szeretetteljes, intim kapcsolatot hangsúlyozzák, ami második Évaként és Ádámként a megváltás művében betöltött szerepükre utal. Kecses testtartás, ábrándos tekintet, megnyújtott testrészek, kifinomult részletek, lágyan omló ruharedők azok a stílusvonások, amelyek az internacionális gótika udvari eredetére figyelmeztetnek. Kiemelkedő példái ennek a második toporci Madonna, egy oltár töredékei Kislomnicról (középen szintén Madonnával), Szent Katalin és Dorottya Barkáról és a dénesfalvi Mária Magdolna-szobor. Ezek a kortárs cseh művészet erőteljes hatásáról árulkodnak. Ugyanakkor Ausztria művészetét idézi a Fonyódon előkerült, de ismeretlen eredetű fájdalmas Krisztus, ahogy számos táblaképünk is (pl. Fonó Mária Németújvárról, Fájdalmas Szentháromság Pinkafőről) – ezekben az esetekben nem mindig dönthető el, hogy a Dunántúl művészi tájékozódásáról vagy csak később hazánkba került művekről van-e szó. A Felvidéken a XV. század elején kibontakozó táblaképfestészet inkább cseh hatásokat mutat. Ilyen a lőcsei Szent Jakab-templomban predellaként használt triptichon Maiestas Dominival, és a Pónikról származó oltártöredékek Dávid és Jeremiás alakjával. Ebbe az irányzatba illeszkedik a magyarországi táblaképfestészet egyik fő műve, a garamszentbenedeki Kálvária-oltár is. Lásd: Kálvária, a garamszentbeneki oltárkép […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s