Sarospatak Castle

Kora újkori magyar társadalom – főúri lakhelyek

Közzétette:

 

 

A végvári övezetben élő főurak vastag falú, zömök és jól védhető, belül viszont a lehetőségekhez mérten lakályossá tett erődökben, a végvári övezettől távol azonban védekezésre kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas kastélyokban és városi palotákban laktak. A korszak első felének építészetére még egyértelműen a reneszánsz, a másodikra – különösen a királyi Magyarország területén – már inkább a barokk volt jellemző. Előbbi szép példái a Perényiek által a 16. század első felében építtetett sárospataki vár, a Nádasdyak 1560-as években építeni kezdett, és belülről kettős árkádsorral díszített sopronkeresztúri kastélya; valamint az erdélyi Bethlen Miklós jóval későbbi, a 17. század második felében épült bethlenszentmiklósi rezidenciája. Az utóbbi a magyarországi késő reneszánsz utolsó nagyszabású emléke. A barokk kastélyépítészet egyik első alkotása az Esterházyak háromszintes, előbb zsindellyel, majd 1680-tól cseréppel fedett sokszobás kismartoni palotája, amelyet Pál építtetett 1663 és 1672 között.

 

The main facade of the castle of Bethlenszentmiklós

A bethlenszentmiklósi kastély főhomlokzata

The residence of the Esterházys in Eisenstadt, which was rebuilt by Pál Esterházy

Az Esterházyak kismartoni rezidenciája, melyet Esterházy Pál építtetett át

A főúri kastélyokban és udvarházakban tágas ebédlő, fogadó- és bálterem, valamint számos háló- és egyéb szoba állt a családtagok és vendégeik rendelkezésére. Az épületek belső berendezése a 14—15. századhoz képest jelentősen korszerűsödött. A bőrből, pergamenből vagy vászonból készített ablakok helyébe mindenütt üveg lépett. A sokszögletűre vagy kör alakúra metszett üvegtáblákat ólom foglalta keretbe. A kőből, téglából vagy deszkából készült padlót szőnyegek borították. A falakra ugyancsak szőnyegek, kárpitok és nagy méretű festmények kerültek, míg a mennyezetet gipszből készült stukkók és freskók díszítették. A festmények és a freskók gyakran ábrázoltak bibliai és csatajeleneteket, valamint a várúr felmenőit, családját és őt magát. A csataábrázolások közül egyik legismertebb és ma is megcsodálható a sárvári Nádasdy kastély dísztermének mennyezetét ékesítő barokkos sorozat, amelynek középpontjában a tizenöt éves háborút elindító 1593-as – török vereséggel végződő – sziszeki ütközet látható. A korábban hatalmas kandallókat különböző színű és esetleg domborművekkel is díszített cserépkályhák szorították ki. A bútorzatot képező ágyak, asztalok, ládák, pohárszékek, lócák és székek között megjelentek a festett, pácolt és gazdagon faragott, sőt berakásokkal díszített igényesebb darabok. Néhány évtized alatt általánossá vált a középkor végén még ritkaságnak számító asztali és falióra, sőt a zsebóra is, ami növelte a pontosság iránti igényt.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (219. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s