Szekely gate

A székelyek a kora újkori társadalomban

Közzétette:

 

 

Történelmileg kialakult különleges jogállásuk következtében a középkor utolsó századaiban a köznemesség alsóbb csoportjai közé számítottak a székelyek is. Az új körülmények között azonban módosult kollektíve privilegizált helyzetük. A királyi, illetve fejedelmi rendelkezések és az országgyűlési határozatok János Zsigmond uralkodása (1540—1571) idején markáns különbséget tettek a székelység három csoportja között. A ún. főnépek vagy primorok lényegében a megyei nemességgel, a székely zékely warrior from Csíki. Drawing by Rezső Haáz based on the description of Luigi Ferdinando Marsigli at the end of the 17th century. It is owned by the Haáz Rezső Museum. II. Prince Mihály of the Highlands is a Szekler warrior from Csíki. Drawing by Rezső Haáz based on the description of Luigi Ferdinando Marsigli at the end of the 17th century. It is owned by the Haáz Rezső Museum.közrendűek pedig a jobbágyság különböző rétegeivel kerültek azonos szintre, miközben a katonáskodást is elvárták tőlük. Kettőjük között helyezkedett el a lófőség, amelynek alsó csoportjai ugyancsak elszegényedtek. (Az ökörsütésnek nevezett szolgáltatás ezzel párhuzamosan egyre inkább jelentőségét vesztette, majd teljesen megszűnt.) A János Zsigmond alatti új rendelkezések a közszékelyeket a fejedelmi udvar ellen hangolták, Elégedetlenségük 1562-ben, majd 1595—96-ban fegyveres felkelésbe torkollott, amelynek leverését követően 1599-ben sokan közülük Vitéz Prince Michael of the HighlandsMihály havasalföldi vajda mellé álltak. Ebben döntő szerepet játszott, hogy Rudolf királlyal egyetértésben Mihály vajda helyreállította a székely köznép régi szabadságjogait. Ezt az 1601-ben ismét fejedelemmé lett Báthory Zsigmond is megerősítette, sőt érvényesítette is. Bár rendelkezéseit utódai is elismerték, a vagyoni differenciálódásnak nem sikerült gátat vetni, és a jogi különbségek is állandósultak. Igazi nemeseknek a továbbiakban is csak a primorokat és esetleg a lófőket tartották. A közszékelyek helyzete, akiket szabad székelyeknek neveztek, leginkább a Magyar Királyság szabad parasztjaiéhoz hasonlított.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (231. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s