Kora újkori magyar társadalom – a főrangúak
A törvényben mágnásoknak vagy báróknak nevezett főrangúak, akiket az uralkodó hűségükért és különböző szolgálataikért öröklődő bárói, grófi és
Séta a kultúra ösvényein
A törvényben mágnásoknak vagy báróknak nevezett főrangúak, akiket az uralkodó hűségükért és különböző szolgálataikért öröklődő bárói, grófi és
A magyar rendiséggel és a protestantizmussal Lipót sem bírt. Az udvar kegyetlenkedései újabb ellenállást váltottak ki. A megürült
A régi önkormányzati testületeket és szerveket feloszlatták. Feladatkörüket községi, járási, városi és vármegyei szinten egyaránt munkás-, katona- és paraszttanácsok, valamint
A kastély életének középpontjában a kastély ura állt, aki háborúzott, politizált vagy a birtokain folyó gazdálkodást felügyelte, és
A királyi Magyarországon sohasem alakult ki olyan fokú vallási tolerancia, mint az etnikailag heterogén és hosszú önkormányzati hagyományokkal
A birodalmi kormányszervek mellett némi változásokkal megmaradt, és kisebb-nagyobb zökkenőkkel folyamatosan működött a középkori magyar királyság intézményrendszere. Ennek
Székelyek székhelye „A régi Udvarhelyszék egyike volt az ősi hét székely széknek, s a hagyomány és szokásjog szerint
A sport, amelyet a század elején még csak szűk rétegek űztek, a Horthy-korszakban tömeges időtöltéssé vált. A munkaidő
Az 1968 utáni, viszonylag dinamikus gazdasági növekedés az 1970-es évek utolsó harmadától fokozatosan lassult. A nemzeti jövedelem korábban
Épületes csodák, s közéjük egy bájos város „Szent György a Székelyföldnek legrégibb városai közé tartozik. Csinos, cserépfedeles házai,