Festészet és szobrászat a dualizmus korában

Közzétette:

 

 

Azt az emelkedettséget, harmóniát és pátoszos hazafiságot, amelyet az irodalomban Jókai regényei, a zenében pedig Erkel operái és Liszt rapszódiái képviseltek, a festészetben Madarász Viktor, Székely Bertalan és Benczúr Gyula történelmi tárgyú jelenetei és portréi jelenítették meg. Kortársuk, a gyermekként nehéz sorsú Munkácsy Mihály realista életképei ugyanakkor már a századvégi naturalizmust előlegezték. Nála is előbbre járt azonban Szinyei Merse Pál, aki az 1870-es évek elejétől olyan plein air technikájú képeket festett, amelyek a francia impresszionizmussal mutattak szoros rokonságot. A későbbiekben ezt a hagyományt fejlesztették tovább az 1896-ban létrejött nagybányai művésztelep alkotói, míg kortársukra, Rippl-Rónai Józsefre a francia posztimpresszionisták szecesszióhoz közel álló piktúrája hatott. Mindenkitől függetlenül, saját benső énjével viaskodva teremtett szuverén festői világot a századelő legeredetibb tehetsége: Csontváry Kosztka Tivadar, akinek művészete a szecesszióval, szimbolizmussal, expresszionizmussal és a szürrealizmussal egyaránt érintkezett. Szobrászatban három alkotó hagyott jelentős életművet maga után: a patetikus és dekoratív hatásokra törekvő Zala György, aki 1896-tól 1906-ig dolgozott főművén, a Milleniumi Emlékmű szoboralakjain; Fadrusz János, akinek a munkái, például a kolozsvári Mátyás-szobor (1901 után), keresetlen monumentalitásukkal hatnak, valamint Stróbl Alajos, aki a legtöbb lírát és finomságot tudta alkotásaival, például a Nemzeti Múzeum előtti Arany-szoborral (1893) kifejezni.

 

A statue group of Alajos Stróbl János Arany

A Nemzeti Múzeum bejárata előtt található a háromalakos szobor, melynek fő alakja Arany János, míg a talapzaton jobb oldalon Toldi Miklós, bal oldalon Rozgonyi Piros alakja látható. A talapzatot Schickedanz Albert készítette. MTI fotó:Máthé Zoltán

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (380—381. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s