Irodalom – 58 Oldal

Juhász Gyula – Karinthy

Ő ma a legkomolyabb magyar író. (Ezért érzi, hogy nehéz neki szatírát nem írni.) Komolyan veszi a művészetet,

Csillagvilágok hullton hullnak, hullvást meggyúlnak és kimúlnak, hullnak szegények sebesen, egymásra merőlegesen; hol a Tejút tündér övéből, hol

Jaj de meleg van uraim, És hölgyeim, Jaj de meleg van Pestnek minden utain, Buda minden völgyein. Pfű!

Ha sok időnk lenne e földtekén: vonakodásod nem rühellném. Töprengenék, hol töltsem el veled a végtelen szerelmi éveket.

Babits Mihály huszonhárom éves korában mutatkozott be a főváros olvasóközönségének (Budapesti Napló, 1906), első kötetét három évvel később

Nem, mára nem lehetett számítani, igazán. Hiszen számított rá, persze hogy számított, sőt múlt éjjel álmodott is ilyesfélét:

Zsong a nyári rengeteg, Zeng a napsugár. Sárga búza megremeg, Sarlajára vár. Napraforgó napba néz, Lepke mondja: rózsaméz,

Chloe miatt már augusztusban le kellett utaznom a fürdőre. Nem volt semmi dolgom, őt vártam. Megígérte, hogy kora

Csengő-bongó versikével Hát köszöntsük a nyarat, Amely eljött, amely itt van, Utcáinkban, házainkban, S most már végre itt

Izzad a domb, a mezőknek sápadt giz-gaza lankad, Ágyából a patak tikkadtan kiszaladt, S most a fehér kavicsok