Közzétette:
Van egy pár régi levelem
Bezárva egy fiókba.
Van egy pár régi levelem,
De elolvasni nem merem,
Csak őrzöm évek óta.
Ott fekszenek némán, fakón,
Örök homályba rejtve.
Elmúlt fölöttük sok-sok év
És mennyi név és mennyi hév
Itt nyugszik elfelejtve.
Húgom, barátom, szeretőm…
Hány fényvesztett írás!
Az öröm bennük oly kevés,
De mennyi, mennyi szenvedés
És búcsúzás és sírás!…
Emlékeim kriptája ez,
Bent hosszú sorba, holtan:
Eskü, hazugság, szerelem
És néhány hajszál lágy, selyem
S az ifjú, aki voltam.
Van egy pár régi levelem,
De ezzel is törődjek?
Egy este koporsóm felett
A kegyelet vagy gyűlölet
Majd összetépi őket.
Nyugat · / · 1923 · / · 1923. 11-12. szám
1957. szeptember 3-án halt meg Heltai Jenő
Költő, regény- és drámaíró, újságíró.
A modern nagyvárosi élet könnyed verselőjeként tűnt fel (Modern dalok kötete, 1892). Újságcikkei mellett novellákat (Írók, színésznők és más csirkefogók, 1910; A tündérlaki lányok, 1914 kötetei), regényeket (Az utolsó bohém, 1911; Family Hotel, 1913; Jaguár, 1914), színműveket írt, fordított. Novelláinak és regényeinek alakjai a polgári élet körén kívül eső világból valók: bohémek, színészek, kalandorok. Legnagyobb színpadi sikerét A néma levente (1936) verses színművével érte el.
(forrás: Kulturális Enciklopédia)
Lighthouse 