Reményik Sándor – Kegyelem
Először sírsz. Azután átkozódsz. Aztán imádkozol. Aztán megfeszíted Körömszakadtig maradék-erőd. Akarsz, egetostromló akarattal – S a lehetetlenség konok
Kategória: Irodalom
elbeszélések, gondolatok, versek
Tamási Áron – Öreg fiú, december
Azokban a gyermeki esztendőkben, amikor a való világot már nemcsak megismertem, hanem kezdettem is abban magamnak rendet csinálni,
Zelk Zoltán: József Attila halálára (I—IV.)
I. Ablakban állasz, nézed a sötétet, a tájat, mely fölfalja önmagát, szörnyű torkában tűnnek már a házak, fogai
Dsida Jenő – December
A horizont ma ködökbe vesző, s a nagy világ egyetlen csöndes hómező. Pelyhet kavarva dudorász a szél és
Szabó Lőrinc – Valami szép
Egész héten köd nyomta téli hegytetőnk: magas fellegek fogták fazekukba a tájat s rácsukták a fedőjüket. Ma se
Juhász Gyula – November
November Nem is búcsúzott, elment szótalan, Az ifjúságom, íme, odavan. Nem is tudtam, hogy ő valaha volt, Hisz
Krúdy Gyula – Régi magyar író ebédje
Hogyan élt egy régi magyar író? A régiség alatt harminc-negyven esztendőnyi időtávlatot gondolok; a magyar író fogalma alatt
Aranyosi Ervin: Advent előtt
Nem is tudom, milyen világ ez, mibe csöppentünk emberek? Szeretnék szívvel közeledni, de megtiltják, hát nem merek!
Ágh István – Isten írnoka volt
Pilinszky János emlékére Ebben a mostani végleges nélkülözésben úgy érzem, mintha mindig nélkülöztem volna. Ha ott volt, sem
Krúdy Gyula – A régi lóversenytér
A szép asszonyok, akik Király-díjak napján gyönyörű toalettjeikben egykor itt megáztak, a gavallérok, akik kétfogatú bérkocsin méltóságteljesen kanyarodtak
Lighthouse 