Az aranyművesek utcája – Prága

Közzétette:

 

 

Az aranyművesek utcája (Zlatá ulicka) a cseh fővárosban, Prágában a Hradzsin falai és a régi várgrófi főhivatal között található. Korábban az alkimisták utcájának nevezték.

 

aranymuvesek_utcaja

A szűk, macskaköves utca ma Prága egyik kedvelt turisztikai célpontja. Az apró ablakokkal és ajtókkal, alacsony tetőkkel épített házakban sok kis üzlet található. A XVI. század kilencvenes éveiben, II. Habsburg Rudolf császár uralkodása idején a várőrség lakta a házakat. Később Prága aranyműveseinek központja lett. A legenda szerint a király saját alkimistái kísérleteztek itt, hogy mesterséges úton aranyat állítsanak elő, és megfejtsék az életelixír titkát. Ez azért is valószínű, mert II. Ruddolf császárt erősen foglalkoztatta az alkímia és az okkult tudományok. Az utca végén áll az 1496-ban épült Daliborka. Az erődítmény késő gótikus stílusban épült, földszintjén börtön volt. A hagyomány szerint nevét első foglyáról, Dalibor von Kozojedyről, a fiatal nemesemberről kapta, aki a földbirtokosokkal szembeszálló parasztok mellé állt. 1916-ban és 1917-ben ebben az utcában lakott Franz Kafka, a híres író. Az itt írt novellák A vidéki orvos című kötetben jelentek meg. A Moldova partján épült prágai Vár, a Hradzsin a cseh királyok állandó székhelye volt. Építését a IX. században kezdték. A XII. században újjáépítették, fa helyett követ használva. 1355-ben IV. Károly német-római császárrá történő koronázása után a birodalom székhelye Prága lett. Gótikus stílusban építették át a királyi palotát, s folyamatos átalakuláson ment keresztül egészen a XVIII. századig. Ekkor Mária Terézia császárnő a nyugati oldalon új szárnnyal bővíttette a Hradzsint. Prága várának régi szárnyában található a híres Ulászló-terem és a tükörterem. Az épületegyüttes látványának szerves részét képezik a Szent Vitus-székesegyház tornyai. A dóm központját, a Vencel-kápolnát falképek és értékes kőfaragványok díszítik. A Szent Vitus-székesegyház hatalmas tornyával Prága legnagyobb temploma, mely a cseh királyok és hercegek temetkezési helye is volt.

Forrás: A világ csodái

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s